Alkotmányba garanciákat biztosítottunk az infokommunikációnak. í–rök passzust teremtett az Országgyűlés annak, hogy egy új, eddig nem hangsúlyos szemléletnek is meg kell jelennie a törvényhozási munkában.

Egy évtizednyi helyben járás után megszületett a döntés: a kormányzat értékesíti a megmaradt frekvenciavagyon jelentős részét. Az új szolgáltató megjelenésétől vagy a jelenlegi piac felpörgésétől sokkal jobb szolgáltatásokat, erősebb versenyt, alacsonyabb árakat várunk. Szoros összefüggésben a frekvenciagazdálkodással, a 900-as frekvencián a kormányzat lehetővé tette az LTE-technológia kiépítését. A harmadik negyedévben pedig a tervek szerint megnyílik a szélessáv-fejlesztést szolgáló pályázati alap, így 2013-ra nem lesz olyan települése Magyarországnak, ahol ne lenne elérhető a valódi szélessávot, vagyis valódi élményeket nyújtó internetszolgáltatás. Az új szemlélet gyakorlati példája, hogy július elsejétől tízmilliárdos keretösszegű pályázati alapot nyitott a kormány a magyar kis- és középvállalatok részére: technológiafrissítésre éppúgy pályázhatnak mostantól, mint webáruház kialakítására.
Magyarország 2011-ben az EU-elnökség során is helytállt. Először látta el feladatát és sikerrel vette az akadályokat. Ezt elismerik a szakértők, a Bizottság, a szakdiplomaták, a lobbisták, és a témával foglalkozó európai parlamenti képviselők is. A magyar elnökség hosszú távon járult hozzá Európa megmozdításához, a versenyképesség növeléséhez, egy új európai perspektíva megalkotásához.
Mi a Parlamentben, és barátaink a kormányban a szívós és elkötelezett munkát állítottuk Európa szolgálatába, bízva abban, hogy a példánkat mások is követik. Meggyőződésünk, hogy a fedezetlen jólét kora lejárt, és csak a munka lesz képes bennünket – Magyarországot és Európát egyaránt – kiemelni a stagnálásból és a válságból. Jól tudjuk ugyanis, hogy még többet és még jobban kell dolgoznunk ahhoz, hogy teljesítsük a választók elvárásait és megfeleljünk a piac kihívásainak. A meghozott és a jövőbeni parlamenti döntéseink azt szolgálják, hogy a munka és az értékteremtés – összességében a versenyképesség – előtt minél kevesebb akadály tornyosuljon Magyarországon.
Mi tudjuk, hogy a XXI. század hajnalán megalapozhatjuk egy XXI. századi, erős és modern nemzet alapjait. ím ehhez mindannyiunknak azt kell felismernie, hogy csak a saját eszünkre és csak a saját munkánkra alapozhatunk.






