Hatékonyabb együttműködés szükséges az állam, a felsőoktatás és az iparági szereplők között.
A hazai informatikai ipar technológiafejlesztés tekintetében nem kifejezetten tartozik a piacvezetők közé, ezért főleg az alkalmazásfejlesztések területén lehet sikeres. A nemzetközi versenyképesség biztosításához azonban ezen a területen is innovációintenzív attitűdre van szükség, melyhez stabil és folyamatos piaci keresletre, megfelelő mennyiségű megrendelésállományra volna szükség – emeli ki Risztiscs Péter, a BME Informatikai Központ vezetője. A válság hatása elsősorban ilyen indirekt módon jelentkezett az informatikai megrendelések területén, legfőképp azért, mert a kritikus időszakban erőteljesen visszafogták a fejlesztéseket, s így a megrendeléseket is.
A válságnak nem volt különösebben erős hatása a felsőoktatásra, legalábbis az oktatás szintjén. A normatív finanszírozást az egyetemek tehát továbbra is megkapják. Ahol nagyon is érezhető a recesszió, az a kutatás-fejlesztés területe.
A válságos időszakban elvileg a fejlesztéseket kellene felgyorsítani, ennek lehetősége persze nagyban függ egy adott ország vagy vállalat tartalékaitól, mindenesetre idehaza a válság általános kivédésére való törekvés okán ez a szemlélet háttérbe szorult. A nemzeti jövedelemnek csak igen kevés része jut kutatásra-fejlesztésre. Márpedig – kissé profánul fogalmazva – csak pénzből lehet pénzt csinálni.
Ahhoz pedig, hogy a jövőben pozitív fordulatokat lássunk, stabil, hosszú távú, prioritásokat kijelölő ipar- és fejlesztéspolitikára van szükség, melynek megvalósításában az egyetemek és az ipar közötti eredményérdekelt kutatási-fejlesztési együttműködésekre célszerű támaszkodni, annak akár kiemelt szubvencionálásával.
