Március: Megvan, kik alapozzák meg az e-jegyet

Nyertest hirdettek az állami e-jegy platformot felépítő pályázatban, a nyertesek el is kezdték a munkát. A közösségi taxis vállalatról kiderült, külön szoftvert fejlesztettek a hatóságok megtévesztésére. Egy chipgyártó vállalat pedig önvezető autó technológiát gyártó céget vásárolt fel egy, milliárd dolláros üzletben.

Nyertest hirdettek az e-jegy pályázatban március elején: a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformot (NEJP) az AH-NEJP nevű, háromtagú konzorcium építi fel. A konzorcium tagjai az Antenna Hungária, az i-Cell Mobilsoft és a MÁV Szolgáltató Központ. Pályázatuk szerint 3,49 milliárd forintért vállalták a 100 százalékban európai uniós forrásból finanszírozott NEJP központi rendszerének és a hozzá kapcsolódó két pilot megvalósítását. Az egységes parkolási rendszert is működtető Nemzeti Mobilfizetési Zrt. megkötötte a szerződést a nyertes konzorciummal, a fejlesztés kezdődhet.

Múlt hónapban új nyertest hirdettek az állami mobilszolgáltatás tenderen, a vesztes Vodafone pedig bíróságon perelte be a Közbeszerzési és Ellátási Főosztályt. A bíróság gyorsan dolgozott, márciusban kimondták, hogy a Vodafone ügye alaptalan, így a Telekom az új állami mobilszolgáltató – az átállás, számhordozás megkezdődött.

Dollármilliárdos üzletek

Budapestre látogatott a Microsoft első számú vezetője, Satya Nadella. A Future Decoded konferencián tartott félórás beszédében elmondta, mivel segítik, hogy a digitális transzformáció ne pusztán szép jelszó, hanem megvalósuló folyamat legyen. Másrészt arra biztatta a hallgatóságot, hogy formálja újjá a világot az új technológiai lehetőségek segítségével. Bemutatta a cég három fő fókuszterületét is: az üzleti hatékonyságot javító megoldásokat, a felhő kezdeményezéseiket és a Windows 10-et. Hosszan beszélt arról, milyen fejlesztéseik szolgálják azt a célt, hogy a vállalkozások újragondolhassák a termelési és üzleti folyamataikat.

Márciusban csak úgy röpködtek kifelé a dollármilliárdok az Egyesült Államokból – Izrael felé. Az chipgyártásról közismert Intel 15,3 milliárd dollárért vásárolta meg a Mobileye nevű céget; az izraeli vállalat szenzorokat és kamerákat gyárt önvezető autóknak. A felvásárlással tovább növekszik a versengés a szilícium-völgyi technológiai óriások és a hagyományos autóipari szereplők között az önjáró autók területén. A Google és az Uber is dollármilliárdokat fektettek saját technológiájukba, partnerségi szerződéseket írtak alá olyan hagyományos autógyártókkal, mint a Chrysler vagy a Volvo, teszt autókat küldenek naponta az utakra. Az igyekezet nem öncélú, ez a piac 2025-ra éves szinten 25 milliárd dolláros iparágot jelent a Bain & Company elemző cég becslése szerint.

Az Intel hagyományosan személyi számítógépeknek gyártott lapkákat, de mint tudjuk, ez a piac csökkenőben van. A fennmaradás zálogját az önvezető autókban látja a technológiai óriás – az autóknak gyors és erős számítási kapacitásra lesz szükségük, másodpercek töredéke alatt kell döntéseket hozzanak. A Mobileye felvásárlásával az Intel alternatív megoldást nyújt azoknak a gyártóknak, akik nyitnak az önvezető autók felé, de nem szeretnének a Google-tól függeni, ugyanakkor házon belül nincs meg a szükséges tudás a technológia kifejlesztéséhez.

Az elmúlt 18 hónapban az Intel több olyan szerződést is kötött, mely megmutatja elköteleződését az önvezető autók iránt. A BMW-vel, illetve az autóalkatrészeket gyártó Delphi Automotive céggel kötött partneri szerződést; 15 százalékos részesedést vásárolt a német autók konzorciuma által birtokolt navigációs megoldásba, a Here-ba; illetve további 250 millió dollárt fordít önvezető autó technológiával foglakozó startup cégekre.

A síró angyal

Vault 7 néven vált ismertté az a Wikileaks-re feltöltött információs csomag, amely a CIA 2013–2016 között végzett kiberbiztonsági tevékenységét részletezi. A szakértők számára is meglepő volt, milyen kiterjedt, széleskörű tevékenységet végeztek az ügynökök. Olyan eszközökkel is rendelkeztek, melyek lehetővé tették, hogy ipari SCADA hardvert is meghekkeljenek, de az önműködő rendszerekkel – legyenek azok önjáró autók vagy drónok – is foglalkoztak. Fura neveket adtak projektjeiknek, például a Samsung okostévéjét meghekkelő projekt a Weeping Angel nevet viselte: a tévét távolról kikapcsolt üzemmódra állították át, miközben a valóságban be volt kapcsolva és rögzítette a szobában elhangzottakat. Ahhoz, hogy ez működjön, az ügynököknek először közvetlen hozzáférésre volt szükségük a tévéhez. A Samsung azóta kijavította a hibát.

Nem meglepő, hogy a vállalatok kicsit felpörgették céges hibavadász programjaikat. Ezeknek a programoknak az a célja, hogy széles közösség tesztelje a rendszereket – naponta, használat közben –, és ha hibára lelnek, a vállalatnak adják el. A Microsoft és a Google is jelezte, hogy növeli a hibákért kifizetett pénzeket. A Microsoft maximum 30 ezer dollárt fizet, a Google viszont 31 337 dollárt. Utóbbi cégnél az is kiderült, hogy 2016-ban 3 millió dollárt fizettek ki biztonsági hibák feltárására. Az Intel ebben a hónapban indította el a saját bugvadász programját, melyben egyaránt hardver és szoftveres hibákért fizet (a felső határ itt is 30 ezer dollár).

Piszkos kis titkok

Minden alkalommal kiderül valami újabb piszkos titok az Uberről: ebben a hónapban a Greyball nevű programról rántotta le a leplet a The New York Times munkatársa. Az alkalmazást a fuvarokat ellenőrizni próbáló hatóságok ellen vetették be. A program hamis adatokat küldött a megtéveszteni kívánt felhasználók telefonjára, így a hatóságok nem az autók valódi helyzetét látták az alkalmazásban, nem kaptak szabad kocsit vagy simán lemondták rendelésüket. A cégtől több felső vezető is távozott, például alig hat hónapnyi jelenlét után a második embernek számító Jeff Jones elnök, aki a globális terjeszkedést irányította. A szakember távozásakor elmondta: elvei ütköztek a cégnél tapasztaltakkal, így nem kíván tovább része lenni a csapatnak.

Ön szívesen utazna egy önvezető autóban?