A BKK online jegyértékesítő rendszere körüli botrány hosszú ideig tematizálta az IT-s sajtót, de még a végére sem tudjuk, mit jelent az etikus hekker fogalom Magyarországon. A távközlési piacon egy felvásárlás rendezte át az erőviszonyokat. Biztonsági és elavulási okokból két sokat használt IT-s szoftver nyugdíjazását is bejelentették ebben a meleg nyári hónapban.
A vízi világbajnokság jelentette IT-kihívások helyett a júliusi hónap egyértelműen a BKK online jegyértékesítő rendszere körüli botrány miatt vonul be az IT-történelembe. A sportesemény kezdetére időzítve a BKK bejelentette, hogy elindította online shopját, melyben virtuális jegyet, bérletet lehetett vásárolni. A rendszer nem ugyanaz az évek óta halogatott elektronikus utazási jegyrendszerrel, hanem egyféle kiegészítő akart lenni.
Nem megfelelő kommunikáció
A három hónap alatt felállított rendszer tartalmazott buktatókat, a felhasználók rendre beszámoltak az észrevételeikről. Az egyik biztonsági hibát jelentő fiatalt letartóztatták, vád alá helyezték – az ügy közfelháborodást és nagy sajtóvisszhangot váltott ki, mondván, hasonló esetben más országokban díjazni szokták a hibákat jelentőket (szándékosan nem használjuk az etikus hekker kifejezést, mert az mást takar, mint ebben az esetben tapasztaltunk). Hogy csak annyi a bűne, hogy 50 forintért vásárolt bérletet, vagy megszerezte és kiszivárogtatta a szolgáltatásra regisztráltak nevét, e-mail címét és személyazonosító okmányának számát is, nem teljesen tiszta. Az biztos, hogy a BKK nem állt a helyzet magaslatán kommunikációs szempontból, nem ismerték fel időben a téma „érzékenységét” és nem kezdték el azonnal a megfelelő kríziskommunikációt. Az etikus hekker magyar meghatározása pedig továbbra is várat magára.
Átrendeződés a távközlési piacon
Bombaként robbant a hír: a DIGI megvásárolta az Invitel lakossági üzletágát, amely egy évet létezett függetlenül, miután 2016-ban a lakossági és a vállalati üzletágakat szétválasztották a cégnél (utóbbi az akkor alakult Invitech Solutions-höz került). Számítások szerint a felvásárlással a második legnagyobb piaci szereplő jött létre, a UPC a harmadik helyre szorult a Magyar Telekom és DIGI mögött. A vételár 43 milliárd forint volt, melyet az Invitel tulajdonosa az optikai hálózat fejlesztésére fordít.
A szerződés fontos eleme egy hosszú távú együttműködés, melynek értelmében az Invitech Solutions tíz évig hálózati és IT-szolgáltatásokat nyújt a DIGI-nek, minimum év 2,8 milliárd forint értékben. Az Invitech Solutions pedig évi félmilliárd forintért hálózati szolgáltatásokat vásárol a DIGI-től.
Létszámcsökkentés, nyugdíjazás
A Microsoft bejelentette, hogy 4000, értékesítéssel és marketinggel foglalkozó munkatársától válik meg. Az intézkedés lényege: felkészíteni a Microsoftot a felhő szolgáltatások IT-világára. A létszámcsökkentés főleg nem-amerikai munkahelyeket érint, hogy pontosan mennyit, a szigorú európai munkavédelmi szabályozások miatt nem tudni. Sok esetben az érintett munkatársakat átképezik, és cégen belül találnak más munkát nekik. Az sem világos, mindez hogyan érinti a magyar Microsoftot.
A legutóbbi létszámcsökkentés 2014-ben volt a kék óriásnál, akkor a frissen kinevezett vezérigazgató, Satya Nadella a Nokia felvásárlás után a céghez került 18 ezer munkatárs nagy részétől szabadult meg. A Microsoftnál 121 500-an dolgoznak.
|
Chip a bőr alatt |
|---|
|
Rizsszem nagyságú mikrochipeket ültetett a wisconsini Three Square Market technológiai cég az alkalmazottainak a kezébe, a hüvelyujj és a mutatóujj közé. A chipet az ajtók nyitásához és az étkezdében a számlák kifizetésekor lehet használni. A chip beültetése természetesen önkéntes és nem kötelező alapon történt – a 80 alkalmazottból 50-en döntöttek mellette. A chipeket a svéd Biohax International cég szállította, amely korábban saját hazájában, az Epicenter nevű cégnél végzett hasonló műveletet. |
Az Adobe bejelentette, hogy három év múlva, 2020-ban leállítják a sorozatos biztonsági hibával megáldott Flash Player fejlesztését. A programot multimédiás alkalmazások, oktatási anyagok, játékok fejlesztésére használták, azonban nagyon sok biztonsági hiba kapcsolódott a lejátszóhoz. Az első kegyelemdöfés még 2010-ben, az Apple-től érkezett. Steve Jobs akkor jelentette be, hogy a frissen piacra dobott iPad-hez nem illik a Flash Player, így egyetlen OS X-es eszköz sem támogatja. Akik nem akartak az Apple ügyfelektől lemaradni, azok már hét éve alternatív megoldások után néztek, amit a HTML 5-ben találtak meg. Egyébként a Flash hosszú ideig kedvelt fejlesztési környezet volt; egyik leghíresebb magyar ügyfelük, a Prezi relatíve későn, 2014-ben helyezte át a termékét JavaScript–HTML alapokra.
Ha már régi termékek nyugdíjba vonulásáról van szó, meg kell említenünk a Microsoft Paint-et is, melyet nem fejlesztenek többé. Az első Windows-os számítógépeken már volt Paint rajzolóprogram, sokan játék helyett ebben szerettek rajzolni. A programot a művészek is felkarolták egyszerűsége, könnyű használhatósága miatt. A Microsoft szerint az érintőképernyők világában erre az alkalmazásra már nincs szükség, és számos ingyenes alternatívát kínál a Paint-rajongóknak.
IT-s milliárdok
Múlt hónapban azért került a hírválogatásunkba az Amazon, mert megvásárolta a Whole Foods offline boltot. Ebben a hónapban pedig azért írunk róla, mert alapítója, Jeff Bezos – ha csak egy fél napra is, de – a világ leggazdagabb embere lett. Mivel az Amazon részvények ára egy százalékkal növekedett, Jeff Bezos becsült vagyona 90,6 milliárd dollárra ugrott, vagyis 0,6 milliárd dolláros plusszal letaszította trónjáról a listavezető Bill Gatest. De hangsúlyozzuk, mindez csak fél napra történt, hiszen estére, a részvények árának mérséklődésével csökkent az elméleti vagyon.
Az Amazon alapítója a cég 17 százalékának tulajdonosa (ez 81 millió részvényt jelent), a vállalat részvényeinek ára pedig 40 százalékot emelkedett az elmúlt egy évben. A világ leggazdagabbjainak listáját 23 éve állítják össze, ebből Bill Gates 18 évet töltött a csúcson.
A világ 10 leggazdagabb embere (Forrás: Forbes)
| Név | Becsült vagyon, milliárd USD | Vagyon forrása |
| 1. Bill Gates | 86 | Microsoft |
| 2. Warren Buffet | 75,6 | Berkshire Hathaway |
| 3. Jeff Bezos | 72,8 | Amazon.com |
| 4. Amancio Ortega | 71,3 | Zara |
| 5. Mark Zuckerberg | 56 | |
| 6. Carlos Slim Helu | 54,5 | telekom befektetések |
| 7. Larry Ellison | 52,2 | Oracle |
| 8. Charles Koch | 48,3 | különböző befektetések |
| 9. David Koch | 48,3 | különböző befektetések |
| 10. Michael Bloomberg | 47,5 | Bloomberg L.P. |







