Július: Nem létezik etikus magyar hekker

A BKK online jegyértékesítő rendszere körüli botrány hosszú ideig tematizálta az IT-s sajtót, de még a végére sem tudjuk, mit jelent az etikus hekker fogalom Magyarországon. A távközlési piacon egy felvásárlás rendezte át az erőviszonyokat. Biztonsági és elavulási okokból két sokat használt IT-s szoftver nyugdíjazását is bejelentették ebben a meleg nyári hónapban.

A vízi világbajnokság jelentette IT-kihívások helyett a júliusi hónap egyértelműen a BKK online jegyértékesítő rendszere körüli botrány miatt vonul be az IT-történelembe. A sportesemény kezdetére időzítve a BKK bejelentette, hogy elindította online shopját, melyben virtuális jegyet, bérletet lehetett vásárolni. A rendszer nem ugyanaz az évek óta halogatott elektronikus utazási jegyrendszerrel, hanem egyféle kiegészítő akart lenni.

 

Nem megfelelő kommunikáció

A három hónap alatt felállított rendszer tartalmazott buktatókat, a felhasználók rendre beszámoltak az észrevételeikről. Az egyik biztonsági hibát jelentő fiatalt letartóztatták, vád alá helyezték – az ügy közfelháborodást és nagy sajtóvisszhangot váltott ki, mondván, hasonló esetben más országokban díjazni szokták a hibákat jelentőket (szándékosan nem használjuk az etikus hekker kifejezést, mert az mást takar, mint ebben az esetben tapasztaltunk). Hogy csak annyi a bűne, hogy 50 forintért vásárolt bérletet, vagy megszerezte és kiszivárogtatta a szolgáltatásra regisztráltak nevét, e-mail címét és személyazonosító okmányának számát is, nem teljesen tiszta. Az biztos, hogy a BKK nem állt a helyzet magaslatán kommunikációs szempontból, nem ismerték fel időben a téma „érzékenységét” és nem kezdték el azonnal a megfelelő kríziskommunikációt. Az etikus hekker magyar meghatározása pedig továbbra is várat magára.

 

Átrendeződés a távközlési piacon

Bombaként robbant a hír: a DIGI megvásárolta az Invitel lakossági üzletágát, amely egy évet létezett függetlenül, miután 2016-ban a lakossági és a vállalati üzletágakat szétválasztották a cégnél (utóbbi az akkor alakult Invitech Solutions-höz került). Számítások szerint a felvásárlással a második legnagyobb piaci szereplő jött létre, a UPC a harmadik helyre szorult a Magyar Telekom és DIGI mögött. A vételár 43 milliárd forint volt, melyet az Invitel tulajdonosa az optikai hálózat fejlesztésére fordít.

A szerződés fontos eleme egy hosszú távú együttműködés, melynek értelmében az Invitech Solutions tíz évig hálózati és IT-szolgáltatásokat nyújt a DIGI-nek, minimum év 2,8 milliárd forint értékben. Az Invitech Solutions pedig évi félmilliárd forintért hálózati szolgáltatásokat vásárol a DIGI-től.

 

Létszámcsökkentés, nyugdíjazás

A Microsoft bejelentette, hogy 4000, értékesítéssel és marketinggel foglalkozó munkatársától válik meg. Az intézkedés lényege: felkészíteni a Microsoftot a felhő szolgáltatások IT-világára. A létszámcsökkentés főleg nem-amerikai munkahelyeket érint, hogy pontosan mennyit, a szigorú európai munkavédelmi szabályozások miatt nem tudni. Sok esetben az érintett munkatársakat átképezik, és cégen belül találnak más munkát nekik. Az sem világos, mindez hogyan érinti a magyar Microsoftot.

A legutóbbi létszámcsökkentés 2014-ben volt a kék óriásnál, akkor a frissen kinevezett vezérigazgató, Satya Nadella a Nokia felvásárlás után a céghez került 18 ezer munkatárs nagy részétől szabadult meg. A Microsoftnál 121 500-an dolgoznak.

Chip a bőr alatt

Rizsszem nagyságú mikrochipeket ültetett a wisconsini Three Square Market technológiai cég az alkalmazottainak a kezébe, a hüvelyujj és a mutatóujj közé. A chipet az ajtók nyitásához és az étkezdében a számlák kifizetésekor lehet használni. A chip beültetése természetesen önkéntes és nem kötelező alapon történt – a 80 alkalmazottból 50-en döntöttek mellette. A chipeket a svéd Biohax International cég szállította, amely korábban saját hazájában, az Epicenter nevű cégnél végzett hasonló műveletet.

 

Az Adobe bejelentette, hogy három év múlva, 2020-ban leállítják a sorozatos biztonsági hibával megáldott Flash Player fejlesztését. A programot multimédiás alkalmazások, oktatási anyagok, játékok fejlesztésére használták, azonban nagyon sok biztonsági hiba kapcsolódott a lejátszóhoz. Az első kegyelemdöfés még 2010-ben, az Apple-től érkezett. Steve Jobs akkor jelentette be, hogy a frissen piacra dobott iPad-hez nem illik a Flash Player, így egyetlen OS X-es eszköz sem támogatja. Akik nem akartak az Apple ügyfelektől lemaradni, azok már hét éve alternatív megoldások után néztek, amit a HTML 5-ben találtak meg. Egyébként a Flash hosszú ideig kedvelt fejlesztési környezet volt; egyik leghíresebb magyar ügyfelük, a Prezi relatíve későn, 2014-ben helyezte át a termékét JavaScript–HTML alapokra.

Ha már régi termékek nyugdíjba vonulásáról van szó, meg kell említenünk a Microsoft Paint-et is, melyet nem fejlesztenek többé. Az első Windows-os számítógépeken már volt Paint rajzolóprogram, sokan játék helyett ebben szerettek rajzolni. A programot a művészek is felkarolták egyszerűsége, könnyű használhatósága miatt. A Microsoft szerint az érintőképernyők világában erre az alkalmazásra már nincs szükség, és számos ingyenes alternatívát kínál a Paint-rajongóknak.

 

IT-s milliárdok

Múlt hónapban azért került a hírválogatásunkba az Amazon, mert megvásárolta a Whole Foods offline boltot. Ebben a hónapban pedig azért írunk róla, mert alapítója, Jeff Bezos – ha csak egy fél napra is, de – a világ leggazdagabb embere lett. Mivel az Amazon részvények ára egy százalékkal növekedett, Jeff Bezos becsült vagyona 90,6 milliárd dollárra ugrott, vagyis 0,6 milliárd dolláros plusszal letaszította trónjáról a listavezető Bill Gatest. De hangsúlyozzuk, mindez csak fél napra történt, hiszen estére, a részvények árának mérséklődésével csökkent az elméleti vagyon.

Az Amazon alapítója a cég 17 százalékának tulajdonosa (ez 81 millió részvényt jelent), a vállalat részvényeinek ára pedig 40 százalékot emelkedett az elmúlt egy évben. A világ leggazdagabbjainak listáját 23 éve állítják össze, ebből Bill Gates 18 évet töltött a csúcson.


A világ 10 leggazdagabb embere (Forrás: Forbes)

Név Becsült vagyon, milliárd USD Vagyon forrása
1. Bill Gates 86 Microsoft
2. Warren Buffet 75,6 Berkshire Hathaway
3. Jeff Bezos 72,8 Amazon.com
4. Amancio Ortega 71,3 Zara
5. Mark Zuckerberg 56 Facebook
6. Carlos Slim Helu 54,5 telekom befektetések
7. Larry Ellison 52,2 Oracle
8. Charles Koch 48,3 különböző befektetések
9. David Koch 48,3 különböző befektetések
10. Michael Bloomberg 47,5 Bloomberg L.P.

További tartalmak

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.
Scroll to Top