A digitalizáció technológiai eszköztára rendelkezésünkre áll már most vagy a közeljövőben, a lehetőségek kihasználásához pedig képzett munkaerőre és befektetésbarát üzleti környezetre van szükség, mondja Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója.
– Az idei T-Systems Symposium jelmondata szerint a digitális jövőt építjük. De hogyan néz ki a digitális jelen, ahonnan elindulhatunk?
– Több dologból tevődik össze a teljes kép. Amihez nekünk több közünk van, az az infrastruktúra, és ebben jól állunk – különösen, ami a mobilhálózatokat illeti. Ez azért fontos, mert a digitalizáció számos eleme a mobiltechnológiákra támaszkodik majd, és a világszínvonalú 4G mobilkörnyezet és az 5G tesztelési lehetőségek idevonzhatják azokat a fejlesztőket, akik fejlett hálózatokon akarják tesztelni, kipróbálni megoldásaikat. Az emberi erőforrás oldalán viszont nem állunk ilyen jól. A mostaninál jóval több programozóra, mérnökre lenne szükség – olyanokra, akik értenek a mesterséges intelligenciához, a big datához, a felhőtechnológiához, akikkel lehet digitális jövőt építeni.
– Az infokommunikációs szektor szereplői hangsúlyozzák, hogy a digitalizációt csak a többi szereplővel együttműködésben valósulhat meg. Látják erre a hajlandóságot a többi oldalon is?
– A legteljesebb mértékben. Nincs olyan iparág, amelyet ne érintene a digitalizáció, és a vezetők többnyire látják is, hogy valamit tenniük kell, mert ha ők nem forgatják fel a működésüket, majd megteszi helyettük a konkurencia. Az állami szereplők is érzik, hogy a digitalizáció felgyorsítása sürgősen megoldandó feladat.
– Jövőre milyen tevékenység zajlik majd a Magyar Telekomnál az 5G kapcsán?
– Nagyüzemben zajlik majd a tesztelés. A zalaegerszegi autóipari tesztpályánál a jelenlegi 4G+ hálózatot lecseréljük 5G-re, ahogy elérhetővé válnak azok az eszközök, amelyeket már valós körülmények között is használni lehet. Már önmagában a hálózatépítés is egyfajta tesztelés: hogyan helyezzük el az antennákat; milyen frekvenciákat használjunk a lefedettség és a teljesítmény optimalizálásához. De nemcsak műszaki tesztekről lesz szó, hanem Magyarországon hasznos felhasználási módokat, üzleti modelleket akarunk kidolgozni és kipróbálni a partnerekkel együtt. Jövő ilyenkor már sokkal jobban fogjuk látni, hogy mi kell egy működő 5G rendszerhez; milyen partnereket kell bevonni; milyen együttműködések szükségesek a kereskedelmi célú szolgáltatásokhoz.
– Az 5G-vel kapcsolatban melyek a legfontosabb szabályozói kérdések?
– Az egyik legfontosabb a hálózatsemlegességről zajló vita. Olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a hozzáférési esélyegyenlőséget az ügyfél oldalán, másrészt viszont lehetővé teszi a differenciált szolgáltatások nyújtását. Az 5G-nél nem ugyanazokat a minőségi paramétereket igényli a böngészés, az önvezető autó vagy a távsebészet. Olyan szabályozásra van szükség, amely nem akadályozza a differenciált szolgáltatások kialakítását és piacra vitelét.
– A nagy szolgáltatók részéről az európai versenyjogi szabályokat is számos kritika éri.
– A szabályozás alapjait még az állami monopóliumok korában fektették le, de efelett eljárt az idő. Nem szabad a piaci versenyt és a fogyasztóvédelmet olyan eszközökkel biztosítani, amelyek akadályozzák a befektetéseket. Európa csak akkor lehet sikeres a digitalizációban, ha az üzleti környezet ösztönzi a befektetéseket. Az ázsiai vagy amerikai szolgáltatók méretgazdaságosságuknál fogva amúgy többet tudnak befektetni, ez pedig a globális versenyben óriási előny.
Schopp Attila
