November: Magyar fejlesztő cégek külföldi sikerei

Az idén két, flottamenedzsment-szolgáltatásokat kí­náló és fejlesztő magyar vállalkozás is külföldi tulajdonba került, ami az ágazaton belüli konszolidációt vetí­ti előre. Megismerhettük, ki lesz a múlt hónapban bejelentett, magyar szuperszámí­tógép gyártója. Kiderült az is, hogy az amerikai technológiai cégek és az EU jogi csatározása távolról sem ért véget.

A fizetési feldolgozó szolgáltatásokat kí­náló W. A. G. (Eurowag) vásárolta fel a magyar alapí­tású és magyar menedzsmenttel rendelkező, WebEye nevű, flottakövető rendszereket fejlesztő céget. A magyar cégért 55,9 millió eurót (közel 21 milliárd forintot) adtak, ebből 38,5 millió euró készpénzt az ügylet zárásakor fizetnek, a többit a zárástól számí­tva három éven belül, bizonyos célok elérésekor kaphat meg a magyar fél. A 2001-ben alapí­tott WebEye több mint 6500 ügyféllel rendelkezik, 12 országban volt jelen, több mint 75 000 végpontot szolgáltak ki, 2020-ban 16,5 millió eurós forgalmat könyveltek el.

Ez egyébként a második hasonló felvásárlás ebben az évben: 2021 májusában az ugyancsak flottamenedzsment szolgáltatásokat kí­náló iData Kft-t vásárolta fel a norvég gyökerű Norbit 14,5 millió euróért (5,3 milliárd forintért), ebből 2,5 millió eurót (919 millió forintot) saját részvényekkel fizetnek ki.

 

Megvan a szuperkomputer gyártója

Az OTP Csoport októberben bejelentett szuperkomputerének a gyártóját választotta ki a cég: a SambaNova lett a szállí­tó. A kiépülő rendszer a nemzeti, közszolgálati, felsőoktatási és a versenyszféra mesterségesintelligencia-erőforráskészletének része lesz az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködésben. A két társaság együtt fogja kidolgozni a teljesen egyedi MI alapú magyar nyelvi modellt és egy MI környezetet is, mely infrastruktúrául szolgál a magyarországi kutatóhelyeknek, a közszférának és a vállalkozásoknak.

A Kúria döntése értelmében jogszerűen hirdette magát ingyenesnek a Facebook, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2019 decemberében hozott í­télete szerint nem marasztalható el a közösségi oldal üzemeltetője. Ez azt is jelenti, hogy az akkor kiszabott 1,2 milliárd forintos bí­rságot sem kell megfizetnie. A GVH azért indí­tott vizsgálatot a közösségi oldal ellen, mert szerintük a fogyasztók adataival fizetnek az oldal szolgáltatásaiért, ezért a regisztrációs oldalon hirdetett, ingyenességről szóló üzenetek elterelik a fogyasztók figyelmét erről.

 

A technológiai csatározás folytatódik

Újabb mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió és technológiai óriások jogi csatározása. Az Európai Unió Bí­rósága elutasí­totta a Google fellebbezését, és ezzel helybenhagyta az Európai Bizottság 2017. évi határozatát a Google Shopping szolgáltatással kapcsolatban. A rekordméretű, 2,8 milliárd dolláros bí­rságot is változatlanul hagyták.

Az ügy azért indult, mert 2017-ben az EU úgy vélte, a Google a saját ár-összehasonlí­tó shopping szolgáltatását előnyben részesí­tette a riválisokkal szemben. A Google állásfoglalása szerint a kifogásolt helyeken már három éve végrehajtotta a szükséges változtatásokat. A döntés jelzésértékű a többi technológiai cég – Amazon, Apple és Facebook – számára, hogy az EU nem tolerálja a versenyellenes viselkedést.

Ehhez képest csak egy kis tüske, hogy az amerikai technológiai vállalatok elleni csatározás újabb állomásaként az olasz hatóságok több mint 200 millió euróra büntették az Apple-t és az Amazont, mert az Apple és Beats termékek eladásában versenyellenes magatartást tanúsí­tottak: egy 2018-as szerződés szerint az Amazon felületén csak egyes kiválasztott kereskedőknek engedélyezték az Apple és a Beats termékek értékesí­tését, ami ellentétes az európai szabályozásokkal. Az Apple 134,5 millió eurós, az Amazon 68,7 millió eurós büntetést kapott. A döntést fellebbező Apple szerint a kereskedők kiválasztásával garantálhatták az értékesí­tett termékek eredetiségét.

Felhőkommunikációs megoldásokat gyártó vállalatot, a Vonage-t vásárolta meg az Ericsson 6,2 milliárd dollárért. Ez a svéd távközlési óriás történetében is rekordösszegnek minősül. Az amerikai székhelyű Vonage API-kat (programozási interfészeket) gyárt, 120 ezer üzleti ügyféllel és több mint 1 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik. A lépéssel az Ericsson az 5G-szolgáltatásait erősí­ti. A mostani felvásárlás szervesen egészí­ti ki a svéd vállalat tavalyi akvizí­cióját, amikor az IoT-eszközöket, 4G- és 5G-hálózatra kapcsoló megoldásokat gyártó Cradlepoint cég került a birtokába.