Az ellátási lánc biztonsága a kérdés

Az ellátási lánc biztonságáról szóló, még 2020 decemberében kipattant botrány meghatározta az év indulását. Itthon a mobilfrekvenciák pályázatain hirdettek nyerteseket, kiderült, hogy az informatikus hiány nem mérséklődött és a mobilmárkák terén is volt mozgolódás.

Még 2020 decemberében derült ki, de IT-biztonsági szempontból az egész évet meghatározta az Solarwinds botrány. Az ellátási lánc biztonságára figyelmeztető eset a FireEye biztonsági cég bejelentésével kezdődött: hackerek behatoltak és ellopták a vállalat hálózati tesztelő eszközeit – amelyek rossz kezekben komoly fegyverekké válhatnak.

A FireEye azzal köszörülte ki a hí­rnevén esett csorbát, hogy kiderí­tette: a SolarWinds Orion nevű hálózatfelügyeleti megoldás egyik frissí­tésével juthattak be a támadók hozzájuk. A vállalatnak főleg az Amerikai Egyesült íllamokban, kormányzati körökben voltak ügyfeleik, de a technológiai óriások közül többen is használták, több mint 18 ezer ügyfele volt a cégnek. így aztán kiderült, hogy a SolarWinds segí­tségével például a Microsoft hálózatába is betörtek, ahol szerencsére csak a programok forráskódját nézhették meg, módosí­tani nem tudtak bennük. Január elején az is kiderült, hogy az amerikai kormányügynökségek (közöttük az FBI és az NSA is) orosz állami támogatású hackereket véltek felfedezni a támadás mögött, melynek célja elsődlegesen politikai hí­rszerzés volt.

 

Elkeltek a frekvenciák

Január végén szigorú óvintézkedések mellett megtartották a mobilszolgáltatók számára meghirdetett frekvencia-árverést. Az aukción összesen 150,2 milliárd forintot fizettek a szolgáltatók a meghirdetett blokkokban. A 900 MHz-es blokkok 73,8 milliárdért, az 1800 MHz-esek 76,4 milliárdért keltek el. Az 1800 MHz-es sávban meghirdetett 120 MHz-en a három szolgáltató egyenlően osztozott, azaz mindhárom vállalat 40 MHz használatára szerzett jogot. A 900 MHz-es sávban a Magyar Telekom 16 MHz-et, a Telenor 26 MHz-et, mí­g a Vodafone 18 MHz-et szerzett. A szolgáltatók a frekvenciahasználati jogosultságokat tizenöt évre, 2037. április 9-éig szerezték meg, amelyet további öt évvel meg lehet hosszabbí­tani.

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások által gyártott, fejlesztett és testre szabott szoftvereket tartalmaz a január végén debütált, Digitális Jólét Szoftver Alapcsomag. A csomag többnyire magyar felhasználókra optimalizált, nyí­lt forráskódú szoftvereket tartalmaz, az operációs rendszer mellett böngészőt, szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, levelezőprogramot, médialejátszó szoftvert. Készültek felhasználói videósegédletek is, melyek a szoftverek telepí­tését, használatát hivatottak segí­teni.

 

Még mindig nagy az informatikushiány

í–t év leforgása alatt nem sikerült mérsékelni az informatikus munkaerőhiányt a magyar piacon: az IVSZ által mért 22 ezer főről 44 ezerre nőtt a betöltetlen digitális szakember-pozí­ciók száma. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyar munkaerőpiacnak érdemes minden tartalékot megmozdí­tania a hiány mérséklésére: például a nyugdí­jas IT-szakemberek intenzí­vebb foglalkoztatásával, az egyetemi és egyéb képzés felpörgetésével.

 

Mobilmacera

Miután lassan hat éve folyamatosan veszteséget termelt a mobiltelefon-üzletág, az LG bejelentette, hogy minden lehetséges opciót megvizsgál a masszí­van veszteséges üzletággal kapcsolatban. Ez azt is jelenti, hogy tokkal, vonóval eladnák az üzletágat, akár a konkurenciának is. Az üzletág nagyjából 4,5 milliárd dolláros veszteséget jelent a koreai társaságnak, és most jött el az a pont, amikor úgy döntöttek, ebből elég. Attól függetlenül, hogy mi lesz a sorsa a mobil üzletágnak, a társaság vezetője ismertette, hogy alkalmazottakat nem terveznek elbocsátani.

Az LG 2013 elején még a harmadik legnagyobb okostelefon-gyártónak számí­tott, 2020 harmadik negyedévében viszont már az első hétben sem volt benne, miután kiszorí­tották onnan a feltörekvő kí­nai márkák. Ennél is fontosabb, hogy a dél-koreai gyártó globális részesedése az elmúlt tí­z évben sohasem volt 5 százalék fölött.

Januárban az a hí­r is felröppent, hogy a Huawei tárgyalásokat kezdett a Mate és a P prémium okostelefon-márkák eladásáról. A piaci pletykák szerint a kí­nai-amerikai kereskedelmi háború miatt döntött í­gy a gyártó, amely 2019 novemberében a Honor márkát 15,2 milliárd dollárért adta tovább egy, a sencseni kormányzat tulajdonában lévő konzorciumnak.

 

Felvásárlások is voltak

A Qualcomm a félvezetőipar pozí­cióját erősí­tette azzal, hogy 1,4 milliárd dollárért felvásárolta a 2019-ben alapí­tott Nuviát. A vállalat azért ér ennyit a csipgyártónak, mert alapí­tói az Apple-nél komoly eredményeket értek el a processzorok fejlesztésében. A három alapí­tó – John Bruno, Manu Gulati és Gerard Williams III – nevéhez összesen 100 iparági szabadalom köthető. Vagyis a Qualcomm szürkeállományt vásárolt ezért a sok pénzért.

A Citrix a Wrike projektmenedzsment-platformot vásárolta meg, 2,5 milliárd dollárért. A 2006-ban alapí­tott vállalat azért volt érdekes a Citrix számára, mert a két szervezet termékei jól kiegészí­tik egymást, az ügyfélkört is könnyen egységesí­thetik. A felvásárlást követően a Wrike beolvad a Citrix-be.