Gyorsabban képezni és digitalizálni!

Ahogy minden évben, idén is körbekérdeztük az infokommunikációs szakmai szervezetek vezetőit arról, miként értékelik az elmúlt egy év kormányzati lépéseit ezen a területen. A válaszokból kirajzolódó kép alapján a stratégiai irány jó, de konkrétumokban talán tehetne többet, léphetne gyorsabban az állam.

Amikor arra kérdeztünk rá, hogy melyik volt a szakmai kormányzat legüdvözí­tőbb lépése, többen is hangsúlyozták, mennyire pozití­v, hogy az infokommunikáció a kormányzati munka fókuszában van. Ennek egyik jele, hogy infrastruktúrafejlesztési és ágazati digitális stratégiák készülnek. De ide sorolható a Mesterséges Intelligencia Koalí­ció keretében végzett szakmai munka is; örülhetünk, hogy MI térkép és MI stratégia készül Magyarországon, és folyik az MI-ökoszisztéma szervezetrendszerének definiálása – fogalmazta meg többek véleményét Magyar Gábor, a Hí­rközlési Tudományos Egyesület (HTE) elnöke.

 

Pozití­v példák, konkrét lépések

Az alaphanghoz persze mindenki hozzátette a saját kedvenc lépését. Kövesi Gabriella, a Hí­rközlési í‰rdekegyeztető Tanács (Hí‰T) elnöke például az új hí­rközlési kódex hazai implementációjának során az NMHH és a Hí‰T között kialakult szakmai együttműködést emlí­tett pozití­v példaként.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke annak örül, hogy az informatikusképzésre szánt programok továbbra is kiemelt státuszt élveznek, és fontos állomásnak tartja a Szakképzés 4.0 elfogadását.

Az általa vezetett Nemzeti Hí­rközlési és Informatikai Tanács (NHIT) megújult szerepkörét emelte még ki Vágujhelyi Ferenc. A Digitális Kormányzati íœgynökség és az NHIT együttműködésével létrehozott struktúra nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben egy egységes kormányzati informatikai infrastruktúra alakuljon ki.

Konkrét lépést emlí­tett Beck György, a NJSZT elnöke is, mégpedig azt, hogy a kormány támogatta az NJSZT 2023-as Informatikai Diákolimpiai pályázatát. Három év múlva több mint 100 ország legjobb informatikusai vetélkednek majd Magyarország, és mivel akkor lesz Neumann János születésének 120. évfordulója is, az NJSZT a teljes 2023-at Neumann-évnek tervezi.

Ugyancsak egy eseményt tartott az idei év legfontosabb történésének Biró Albert. Az Infotér főtitkára szerint a szeptemberben Budapesten rendezett ITU Telecom World lehetőséget adott a magyar vállalkozásoknak, közszférának és a magánembereknek, hogy eszmét cseréljen vagy akár üzletet kössön szó szerint a fél világgal.

 

Vannak még elmaradások

A várt, de elmaradt lépések között ismét előkerült a távközlési különadók kérdése. Az iparág természetesen ezek eltörlésének örülne, de boldog lenne akkor is, ha lelakhatóvá tennék ezeket az adókat, vagyis a beruházások, fejlesztések terhére elszámolható lenne ez a költség, miáltal a mindenkinek fontos beruházások felgyorsí­thatóak és könnyebben finanszí­rozhatóak is lennének – fogalmazta meg a távközlési ipar igényét Kövesi Gabriella.

Szintén a távközlésből hozott példát Vágujhelyi Ferenc, aki sajnálatosnak tartja, hogy (lapzártánkig) még nem sikerült lezárni az 5G frekvenciapályázatokat (eredetileg októberben kellett volna megtartani az aukciókat).

Más területen lát elmaradást Laufer Tamás. Mint mondja, idén már látható volt, hogy az USA-ban és Európában stagnálás vagy csökkenés várható a Magyarország ipara számára kulcsfontosságú autóipar és feldolgozóipar területén. Emiatt még sürgetőbbé válnak a technológiai beruházások, í­gy nő a digitális munkaerő iránti igény. Az IVSZ nyáron tett javaslata alapján technológiaváltó adótámogatással lehetne motiválni a vállalatokat a képzés ösztönzésére, és szükség lenne az intézményi rendszerek reformjára is – ezeknek azonban egyelőre nem látszik nyoma.

Beck György mindezekhez pedig még az európai digitalizációs szabvány, a DigComp magyar környezetre történő lokalizálását, a DigKomp rendszer kidolgozásának és publikálásának elmaradását tette hozzá, Magyar Gábor pedig úgy látja, hogy a kkv-k digitalizációjának fejlesztésére tett erőfeszí­tések, a megszokott eszközök nem célravezetők, illetve elégségesek, í­gy a kisebb vállalkozások digitális felkészülése továbbra is elmarad a kí­vánatostól.

 

Befektetésösztönzés és oktatás

Arra is kértük válaszadóinkat, hogy mondják el, a szakmapolitika mely idei lépését tartják kevéssé szerencsésnek. A Hí‰T elnöke minden bizonnyal a Telenor 25 százalékos részesedésének állami felvásárlására utalt, amikor ezt í­rta: Bár az iparág nemzetgazdaságilag is kiemelt szerepét jelzik a már emlí­tett stratégiai anyagok, a szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására képes hálózatok fejlesztéséhez elsősorban a szolgáltatók ez irányú befektetései szükségesek. Úgy véljük, hogy a befektetések ösztönzésének hatékonyabb eszköze a piacot támogató szabályozói környezet, mint az állam tulajdonosi szerepvállalására alapuló stratégia.

Laufer Tamás azt sajnálja, hogy a digitális oktatási stratégia elemei idén még nem jelentek meg az oktatásban, és egyelőre nem sikerült elérni, hogy a köznevelésből hiányzó MTMI tanárok szerepét az iparban dolgozó szakemberek (vegyészek, fizikusok, matematikusok) vehessék át.

Ezen a ponton ismét előkerült a kormányzati informatikai beszerzések központosí­tása is. Magyar Gábor, miközben elismeri, hogy a felhasználók és az üzemeltetők számára is előnyös, ha összehangolt és együttműködő a kormányzati informatika egésze, megjegyzi: sok zökkenőt okozott az érintett szervezetek számára, hogy az IT-beszerzések idén jó néhány hónapra gyakorlatilag leálltak.

Biró Albert nem látott elhibázott lépést, hiszen folyamatosan zajlik a közigazgatás modernizációja és a vállalkozások digitalizálása. Az már temperamentum kérdése, hogy ki hogyan éli meg ezeknek a sebességét. A szakmában dolgozók akár lassúnak is érezhetik a tempót, de egy átlagember számára í­gy is szédí­tő sebességgel zajlanak sokszor a folyamatok.