Előkészí­tve a jövő

Nem kis részben az 5G és az MI jegyében telt az év, nemcsak a kormányzat, hanem a vele együttműködő piaci szereplők számára is. A jövőbemutató előkészületek mellett sikerült lezárni egy-két régóta húzódó ügyet is, és kiderült: a jó e-kormányzati szolgáltatásokra akkor is van igény, ha nem kötelezőek.

A kormányzati informatikai fejlesztéseket 2019-ben meghatározó módon befolyásolta egy 2018 végén megalakí­tott szervezet létrejötte és működése. A 301/2018. (XII.27.) kormányrendelet intézkedett a Digitális Kormányzati íœgynökség (DKíœ) felállí­tásáról, és ezzel együtt a Nemzeti Hí­rközlési és Informatikai Tanács (NHIT) feladatainak és működésének módosí­tásáról. A DKíœ legfontosabb feladata, hogy egyetlen csatornába terelje a költségvetési szervek és az állami vállalatok informatikai beszerzéseit, elősegí­tve a kormányzati fejlesztések egységesí­tését. Az új felállásban az érintett intézményeknek, vállalatok éves informatikai beszerzési terveit, illetve a 250 millió forintot meghaladó konkrét beszerzéseket és fejlesztéseket az NHIT véleményezi, majd a DKíœ elfogadja vagy átdolgozásra visszaküldi.

Az új rendszerre való átállás azonban egy bő féléves csúszásokat okozott a korábban eltervezett beszerzésekben. A DKíœ a tavasz elején kezdte meg ténylegesen a működését, majd április közepén szeptember 8-ig moratóriumot hirdettek meg az informatikai beszerzésekre. A szervezeteknek július 9-ig kellett feltölteni fel a DKíœ portáljára az adataikat és beszerzési terveiket. A moratórium lejárta után 60 nap állt rendelkezésre a tervek véleményezésére.

Karnyújtásnyira az 5G

Magyarország hosszú távú versenyképessége szempontjából döntő jelentőségű lépésekre került sor 2019-ben a mobil távközlés területén – hosszas felkészülés után már gyakorlati lépésekre is sor került az 5G-mobilhálózatok kiépí­tése kapcsán, mind az állami, mind a piaci szereplők részéről. Az ITM, a Digitális Jólét Program és az 5G Koalí­ció képviselői március 20-án mutatták be Magyarország 5G stratégiájának szakmai tervezetét. A stratégia két pillér mentén kilenc eszközcsoportot és 32 intézkedést azonosí­t. Kiemelt cél a piacképes üzleti modellek és technológiai megoldások kidolgozására alkalmas kutatás-fejlesztési és innovációs környezetek és tesztrendszerek létrehozása is.

Mindeközben a szolgáltatók is aktivizálták magukat. A Magyar Telekom még januárban indí­totta el az ország első szabványos 5G tesztállomását Zalaegerszegen, majd májusban a szintén ekkor átadott zalaegerszegi autós tesztpályán helyezett üzembe egy demóhálózatot. A Telenor Győrben (a belvárosban és a Széchenyi István Egyetemen) májusban indí­totta el teszthálózatát. A Vodafone szintén ekkor kapcsolta be a saját budapesti székházán az ország első állandó, kereskedelmi célú 5G bázisállomását.

Július 18-án került sor a következő fontos lépésre: az NMHH közzétette az 5G mobilhálózatok kiépí­téséhez szükséges frekvenciák árverésének részleteit tartalmazó dokumentációt. A hatóság négy frekvenciasáv – 700 MHz, 2100 MHz, 2600 MHz, 3600 MHz – blokkjaira tart árverést; a nyertesek 15 évre szóló, egyszer 5 évvel meghosszabbí­tható licencet kapnak a frekvencia használatára. Az augusztus 8-i határidőre négy szolgáltató (a már emlí­tetteken kí­vül a DIGI) adta be jelentkezését. A hatóság szeptember 13-én hozta meg döntését, ami annyiban meglepetés volt, hogy a DIGI-t kizárta az árverésből, minthogy korábban jogerősen elí­télték a versenyszabályok megsértéséért. A szolgáltató – illetve a nevében a pályázaton hivatalosan induló anyacége, a Hollandiában bejegyzett DIGI Communicatiosn N.V. – fellebbezett a döntés ellen, de november végén ezt az NMHH elnöke elutasí­totta. A DIGI ezután bí­róságon támadhatja meg a döntést, de ez lapzártánkig még nem történt meg. Ugyanakkor a szolgáltatónak van 5G-képes frekvenciája, és azon novemberben meg is kezdte a tesztüzemet.

Az árverés eredményhirdetését eredetileg október közepére tervezték, de erre sem került sor, és az NMHH nem adott ki indoklást a késlekedésről. Ezzel együtt a Vodafone a meglévő 5G-képes, 3600 MHz-es frekvenciáján október közepén Budapest egy részén megkezdte a kereskedelmi célú szolgáltatást.

Október végi hí­r volt az is, hogy az állami tulajdonú Antenna Hungária megvásárolta a Telenor Magyarország 25 százalékát a cseh PPF Csoporttól. A magyar állam már többször próbálkozott azzal, hogy közvetlenül is megjelenjen a mobilpiacon, de ezek a próbálkozásai korábban kudarcot vallottak.

Oktatni is akarják az MI-t

A jövő egy másik meghatározó technológiája, a mesterséges intelligencia kapcsán is jelentős előrelépések történtek. Február 12-én megtartotta első szakmai napját a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalí­ció mintegy 150 tagszervezete. A rendezvényen bejelentették az úgynevezett MI Térkép kidolgozásának megkezdését; ez egy olyan online felület lesz, amely a mesterséges intelligencia felhasználásával működő gyakorlati megoldások gyűjtésére szolgál. Egyúttal kiválasztották a legfontosabb projekttémákat is: az MI alkalmazhatósága egészségügyi intézményekben; kibervédelem MI technológia alkalmazásával; adatpolitika stratégiai javaslatok az MI alapú innováció beindí­tására Magyarországon; MI Kompetencia Központ létrehozása; valamint innovatí­v tanulási környezetek kialakí­tása és a transzparencia elvének érvényesí­tése az MI alkalmazások használata kapcsán.

Októberre aztán elkészült a közben közel 200 tagúvá bővült MI Koalí­ció akcióterve is. A készülő stratégia első cselekvési csomagja megalkotta a magyar adatpiac és a hazai MI-ökoszisztéma intézményi kereteit, valamint felrajzolta az adatvagyon gazdálkodás jogszabályi és infrastrukturális hátterét. Kiemelt célja az akciótervnek a mesterséges intelligencia társadalmi tudatosí­tása. Ennek érdekében úgynevezett AI Challange-et hirdettek meg, melynek keretében szeretnék elérni, hogy 2020 végére legalább 100 ezer magyar polgár végezzen el egy alapozó MI kurzust. Ezen felül egymillió embert akarnak megszólí­tani azzal az üzenettel, hogy a mesterséges intelligenciától nem kell félni.

 

Végre mobiljegy!

Régóta vajúdó, számos buktatóval terhelt fejlesztésben történt érdemi előrelépés áprilisban, amikor Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette, hogy a budapesti elektronikus jegyrendszer csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz. Ezzel a hosszú évek óta tervezett, de érdemi eredményeket felmutatni nem tudó önálló budapesti jegyrendszer lekerült a napirendről.

Az új rendszer első üteme júniusban valósult meg, amikor már telefonon is lehetett jegyet váltani a 100E reptéri buszokra. A vásárlás során egy QR-kódot kap az utas, ezt kell a buszon elhelyezett készüléken leolvasni, illetve az ellenőrnek bemutatni. Szeptember elejétől a mobilon megvásárolható termékek köre három új jeggyel (napijegy, 72 órás jegy, hetijegy) bővült. A tervek szerint a jegyrendszer hamarosan időalapú lesz, a későbbiekben pedig lehetőség lesz e-személyi, valamint a nemzeti egységes kártyarendszerhez csatlakozó kártya igénybevételével utazni, í­gy kompatibilissé válik a MíV és a Volán rendszereivel.

Fejlesztett a MíV is. Október 21-től vált lehetővé, hogy a MíV-START utasai az e-személyiben elektronikus adatként tárolják bérletüket. Mivel ez a bérlet névre szóló, azzal csak az e-személyi tulajdonosa utazhat. Ehhez kapcsolódó hí­r az is, hogy szintén októbertől az újonnan kiadott elektronikus személyiken már rögzí­tik az igénylő személyi azonosí­tóját és lakcí­mét (a régebbi személyikre kérésre felviszik az adatokat).

A BM január végén közölte azt is, hogy a kiadott e-személyik száma a bevezetés után három év alatt meghaladta a 4 millió darabot.

 

Az autósoknak is könnyebb

Az autósok is részesedhettek a fejlesztések áldásaiból. Januárban tette elérhetővé az íœgyfélkapun keresztül az úgynevezett járműszolgáltatási platformot a NISZ Zrt., ahol ingyen lekérdezhetőek a gépjárművek adatai, például a műszaki vizsgákon rögzí­tett fényképek és kilométeróra-állások. A rendszer népszerűsége még az üzemeltetőket is meglepte: az első héten már félmillió lekérdezés futott be.

Január 8-n pedig elindult a Magyar Biztosí­tók Szövetségének új, mobiltelefonos kárbejelentője, amely kiválthatja a hagyományos kék-sárga nyomtatványt. A mobilapp gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé: a szerződés adatait QR-kódról lehet bevinni, a tulajdonos és a jármű adatai előre kitölthetők, a baleseti helyszí­nrajz elkészí­tését pedig szerkesztőmodul és ikonok segí­tik. Az alkalmazás figyel arra is, hogy minden szükséges adatot kitöltsenek a bejelentők; a kész bejelentés egyetlen gombnyomással elküldhető a biztosí­tónak. A kárbejelentőt egy hét alatt 62 ezren töltötték le.