Rossz és jó hekkerek. Másolásvédelem: a plágium mérhető. Napi hatmillió forintos bónusz. Könyvvizsgálat fiataloknál. Bejön-e Dell-fi jóslata? Földet vissza nem adunk. És frekvenciát?
Február nemcsak az év legrövidebb hónapja, de még mindig nem ritka, hogy a szökőévek miatt megtréfálja a vigyázatlan programozókat. Olykor a legnagyobbakkal is megtörténik, hogy egyetlen nappal elkalkulálják magukat, hamarabb jár le egy biztonsági tanúsítvány, és puff neki, ez akár egy adatközpontot is megbéníthat órákra. Az Úr legyen veletek és a Microsofttal!
Február a számok és statisztikák, gyors számvetések hónapja. Kevés a világméretű ict-konferencia vagy kiállítás, ennek megfelelően nagy kaliberű bejelentésekben sem dúskáltunk.
Azt viszont senki sem állíthatja, hogy unalmas lett volna ez a hónap.
Kiberbűnök, közerkölcsök
Nagy port kavart fel több sikeres hekkertámadás. A Zendesk egy webes ügyfélszolgálati rendszer üzemeltetője, amely hibajegyes rendszert, online chatet és mérhető, számlázható telefonos support lehetőségét biztosítja több mint 25 000 felhasználójának világszerte, akik ezen keresztül tartják a kapcsolatot panaszosaikkal. Ismertebb ügyfelei a Disney, a Xerox, a Groupon, sőt a magyar Prezi is. Hiába észlelte a Zendesk a bajt szinte azonnal, mire tényleg gyorsan rendezte sorait, addigra az illetéktelen hekkerbehatolás során panaszosok e-mailcímeit, bejelentéseik tárgysorát, nevét, telefonszámát sikerült megszerezniük a rosszfiúknak. Végül is közvetve kiderült, hogy mely 3 cég volt érintett az adatszivárgásban, ugyanis ezek ügyfelei kaptak értesítést jelszavaik megváltoztatására: a Twitter, a Tumblr és a Pinterest. Talán nem véletlen, hogy mindhárman a közösségi média jól ismert, népszerű, óriási ügyfélbázissal rendelkező szereplői. Feltehetően célirányos ügyféllista-rablás volt a háttérben.
Az amerikai The New York Times, a Bloomberg, a Wall Street Journal, majd a Washington Post is kínai hekkerekre panaszkodott. A támadásokat különböző pekingi vezetők anyagi helyzetének és korrupciós ügyeinek online oldalaikon való kiteregetésével hozták összefüggésbe. Kína természetesen diplomatikusan elítélte a szerinte bizonyítékokkal kellően alá nem támasztott rágalmazásokat.
Mindeközben az Európai Unióban három hölgy: Neelie Kroes, a digitális szakterületért felelős biztos, Cecilia Malmström belügyi biztos, valamint Catherine Ashton, az Unió külpolitikai főképviselője új internetes biztonsági irányelvtervezettel állt elő.
Öt célt fogalmaztak meg, amelyeket kívánatos lenne elérni az internetes biztonság területén. Az unióban található számítógépes rendszerek legyenek ellenállóbbak a támadásokkal szemben, drasztikusan csökkenjen az internetes bűnözés, külön internetes védelmi politikát kell kidolgozni, az online biztonsághoz szükséges technológiai és ipari erőforrásokat elő kell teremteni, végül pedig koherenssé kell tenni az unió egyes országaiban a nemzetközi internetes biztonságpolitikát.
Előterjesztésüket megdöbbentő számokkal támasztották alá: egyetlen internetes támadás több tízezer eurós kárt okozhat egy kkv-nak, míg egy jelentősebb cégnek akár milliós nagyságrendű vesztesége is keletkezhet. Négyből három európai érzi úgy, hogy az interneten egyre nagyobbak a biztonsági kockázatok, minden tizedik személyesen is volt már internetes csalás áldozata. Az internetes támadások száma eléri a napi egymilliót. Ha hozzávesszük a mobileszközök sebezhetőségét is, akkor ez a szám máris többszöröződik!
A megelőzésre helyezve a hangsúlyt etikus hekkerekkel kerestessük meg a biztonsági réseket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (a 19 feljogosított európai felsőoktatási intézmény egyikeként) a NetAcademia Oktatóközponttal karöltve online oktatás útján megteremtette a lehetőségét annak, hogy minden vidéki főiskolai és egyetemi hallgató a listaár töredékéért szerezhessen nemzetközi Ethical Hacking minősítést.
Felavatták a Nemzeti Telepíthető Híradó és Informatikai Század (Deployable CIS Module, DCM) új épületeit Székesfehérváron. Hende Csaba honvédelmi miniszter avatóbeszédében egy valódi elitcsapatot vizionált. Ezzel végre honvédségünk hírközlési szempontból teljes mértékben NATO-kompatibilissá vált, fogadhatja a NATO csúcsberendezéseit és azok szállítóeszközeit. Ezek egy része a polgári katasztrófavédelemben is hasznosítható.
A plagizálás sajnos a figyelem és közbeszéd fókuszába került kis hazánkban. A Xerox cég intelligens CopyFinder nevű alkalmazása viszont arra képes, hogy egy dokumentum tartalmát részben vagy egészben újraközlő weboldalakat beazonosítsa, és rangsorolja is az alapján, hogy mit és mennyit emeltek át az először közzétett anyagból. Minden diplomát kiadó oktatási intézménynél, iskolánál, webes és nyomtatott médiánál kötelező lehetne a használata…
Bemenete lehet akár text fájl, html, MS Office fájl (Word, Excel vagy Powerpoint) vagy PDF. Angol nyelvre hegyezte ki a programozója. A szoftver erényeiről és hibáiról bárki meggyőződhet, ugyanis az Open Xerox oldalról ingyenesen letöltheti kipróbálásra.
Számolni kell velük, de olvasni is kéne
Ígéretes és egészséges növekedés mellett 6,5 milliárd forintos forgalmat ért el tavaly Magyarországon az online bónusz–kupon piac. Miközben a forgalom nőtt, a fajsúlyos szereplők száma csökkent. A legnagyobb oldalak népszerűsége töretlen, olvasható az eNET éves kutatási összefoglalójából. Az üzleti modell magyarországi megjelenése 2010 őszére datálható, azóta sokan belevágtak, 2013 elejére harminc-egynéhány cég maradt talpon.
A három legnagyobb messze elhúzott a többiektől, a teljes piac 70 százaléka az övék.
2012-ben a legnagyobb árbevétellel a Bónusz Brigád büszkélkedhet, több mint 2,2 milliárd forintnyi eladott bónusszal (ez ünnepnapokat is beleszámítva napi 6 millió), második a Kupon Világ közel 1,9 milliárd forintnyi kuponnal. Jelentősen lemaradva a dobogó harmadik fokára a Napi Tipp kapaszkodott fel 426 milliós éves forgalommal.
Az Ipsos kutatása elszomorító tényre világított rá. Már nem vonzó a fiatalok számára sem a hagyományos, papír alapú, sem az elektronikus könyv, ez derült ki a fiatal felnőttek fogyasztási szokásainak vizsgálatából. A 15–25 év közöttiek 28 százaléka egyáltalán nem olvas könyvet. A fiatal felnőttek csupán 7 százaléka vesz mindennap a kezébe könyvet. Ezt lebontva iskolázottságra a szakmunkás képzettségűek csak 1, az alapfokú végzettségűek 4, az érettségizettek 10, a felsőfokú végzettségűeknek csupán 14 százaléka lapoz bele naponta valamilyen kötetbe.
Az elektronikus könyvolvasó sem népszerű a fiatalok körében: a megkérdezettek mindössze 2 százalékának van ilyenje. Pedig minden tablet és nagyobb képernyőjű okostelefon is megteszi. De ezeket a jelek szerint nem könyvélvezetre használják. A korosztály harmada feltételezi, hogy az e-könyvek lassan kiszorítják a papírra nyomtatottakat, de a fiatalok fele ezt nem tartja valószínűnek (még szerencse!). Akik már rendelkeznek könyvolvasóval vagy tabletjüket erre (is) használják, az e-könyvek jövőjére voksolnak.
Amire felkaptuk a fejünket
Michael Dell, a Dell számítógépgyár alapítója és elnök-vezérigazgatója február elején hivatalosan is bejelentette, hogy a Silver Lake nemzetközi technológiai befektetési vállalkozással (amelynek egyik tagja maga a Microsoft) közösen felvásárolja a vállalatot, magántőkéjét is mozgósítva. A közel 24,4 milliárd dollárra becsült tranzakció keretében a részvények felvásárlási ára 13,65 dollár, ami 25 százalékkal haladja meg a Dell 2013. január 11-i 10,88 dolláros záró árfolyamát.
A lényege: kivezetni a Dellt a tőzsdéről, és a továbbiakban zártkörű részvénytársaságként működtetni. Miért? Hogy a biztos befektetői háttérrel a háta mögött Michael Dell kiiktassa a tőzsdei bizonytalanságot, a részvények hullámvasutazását. Nagy ívű terveihez idő és biztos pénz kellett. Időközben már értesülhettünk a Dell zártkörűvé alakítási híre utáni első negyedéves forgalmi adatokról. A Dell még mindig nyereséget termel. Nem is keveset. De a május elején lezárt negyedév 130 millió dolláros profitja elég kedvezőtlen az egy évvel ezelőtti 635 millióhoz képest.
Dell tisztában volt a pc-piac folyamatos zsugorodásával. Nemcsak az eladott gépek száma csökken évek óta, hanem az árrés is – a termék „érettsége” és a verseny miatt.
Már egy éve eldöntötte, hogy a végfelhasználóit korábban csak hardverrel kiszolgáló cég újabb lábakat növeszt magának. 2012 nyár végén 2,4 milliárd dollárért akvirálta a Quest Software-t, ezzel a virtualizációs és felhőszoftver-bizniszbe is egyből bevásárolta magát. A Wyse vékony klienseiről híres cég megvétele és már a tőzsdei kivezetés bejelentése után megvett SonicWALL biztonsági cég akvizíciója nyilvánvalóvá tette Dell túlélési tervét: megoldásszállítóvá akar válni. Nagyvállalatokat komplex módon kiszolgálva, hogy azok mindent egy kézből vehessenek, a Delléből.
2014 elején már nyilvánvaló lesz, hogy bevált-e az ötlet, sikerült-e a csökkenő abszolút profitot újra növekedési pályára állítani az átstrukturált működéssel. Ha nem, akkor, mint annak idején az IBM tette a Lenovóval, meg kell válni a saját PC-gyártó üzletágtól, jöhet a világszerte több mint százezres Dell-létszám csökkentése.
Mindeközben a Dell még mindig a világ negyedik legnagyobb pc-gyártója. Az Acer szorította le a dobogóról, ahol a kínai Lenovo vezet – kevéssel megelőzve a HP-t. Az Apple csak az amerikai piacon harmadik, ahol az ázsiai gyártók (Lenovo, Acer, Toshiba, Asus) nem annyira erősek. Igen ám, de a pc-piac negyedéves csökkenési rátája 8 százalék feletti, bármikor elérheti akár a tízet is. Ez a teher a legnagyobbakat nyomja a legfájdalmasabban.
Amire felkaptuk a vizet
Helybenhagyta a Kúria a Fővárosi Törvényszék döntését, és hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvencia-árverésen hozott 2011. januári határozatait, vagyis a mobiltelefon-frekvenciákra kiírt pályázat eredménye semmis.
A Kúria szóbeli indoklásának az volt a lényege, hogy a pályázaton az akkor hatályos szabályok szerint állami cég nem vehetett volna részt. A 2011 nyarán a 900 megahertzes frekvenciasávon nyújtható rádió-távközlési szolgáltatásra kiírt tenderben 2012 első felében hirdetett eredményt az NMHH, amely szerint a nyertes MPVI állami konzorcium építheti ki a negyedik mobiltelefon-hálózatot. Ugyanezen a pályázaton frekvenciablokkot nyert a másik három magyarországi mobilszolgáltató is: legtöbbet a Vodafone, amely már használatba is vette az elnyert 2 MHz-nyi frekvenciablokkot, így végre országos lefedettségűvé növelhette 3G-s hálózatát.
Az NMHH döntését a bíróság előtt támadta meg a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone mint felperes, az alperes az NMHH, az MPVI és utóbbi egyik tulajdonosa, az MFB Invest. A közigazgatási perben 2012. szeptember 12-én hirdettek jogerős ítéletet, amelyben a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette az NMHH döntését, mert az jogszerűtlen módon született, így az MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot arra, hogy negyedik mobiloperátorként színre léphessen, és a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett újabb frekvenciablokkokat. Ezt az ítéletet az alperesi oldal támadta meg felülvizsgálati eljárásban a Kúrián.
A Kúria szóbeli indoklásában kitért több más vitatott pontra is, úgymint a belföldi roaming kérdésére. Osztotta a felperesek álláspontját, miszerint nem jogszerűek a pályázatban a jelentkezők számára előírt kötelezettségek. (A meglévő három szolgáltató köteles átengedni a hálózatát a negyediknek.)
A négy induló összesen nettó 43 milliárd forintot fizetett a szerzett frekvenciákért, a koncessziós díjak a Kúria döntése nyomán visszajárnak a pályázóknak.
Mindezidáig nem született nyilvános határozat a visszaadandó frekvenciablokkok visszaadásáról vagy megtarthatóságáról, megválthatóságáról. Vajon kinek az érdekei lesznek fontosabbak? Az embereké, a mobilszolgáltatóé, a hatóságé vagy a döntéshozó hatalomé? (A fejleményekről lásd a szeptemberi összefoglalót a 48. oldalon! – a szerk.)
