Májusra mi már elértük a célunkat, hiszen ekkorra derült ki világosan, hogy újonnan megjelenő és a kiadó portfólióját ezzel teljessé tevő kiadványunk, az itpeople nagy sikert ért el a potenciális olvasótábor körében.
Másutt nyilván más célok megvalósítására koncentráltak, de összességében azt tapasztaltuk, hogy májusban idehaza leginkább a logisztikában és közlekedésben mozdult meg valami.
Átfogó ágazati stratégiát!
Ekkortájt jelentették be, hogy várhatóan őszre készül el a Nemzeti Közlekedési Stratégia, amelynek egyik célja az intelligens közlekedési rendszerek kialakítása. Az átfogó ágazati stratégia megléte azért is sürgető, mert feltétele annak, hogy a következő hétéves tervezési időszak közlekedési operatív programját Brüsszelben elfogadják. „Biztonságosan célba kell érnie a közlekedőknek, versenyképesen célba kell érnie minden árunak, és célba kell érnie minden, közlekedésfejlesztésre rendelkezésre álló pénzügyi forrásnak is” – hangsúlyozta az ágazat modernizálásának fontosságát Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára.
Fontos szerep jut a közlekedési stratégiában az intelligens közlekedési rendszereknek (its-eknek). E téren óriási fejlődés várható, ezért a kormány az unió közlekedésbiztonsági programjainak mindegyikében részt kíván venni. Az egyik kiemelt alkalmazási terület a kölcsönösen átjárható, uniós szinten harmonizált, intelligens segélyhívó szolgáltatás, az eCall. Az Európai Bizottság szándéka szerint 2015-től valamennyi új személyautót és könnyű haszongépjárművet fel kell szerelni a vészhívó rendszerrel. A fedélzeti egység – akár a beépített érzékelők aktiválásával automatikusan – közvetlen hangösszeköttetést létesít az ügyfélszolgálati központtal.
Ezzel egy időben elküldi a balesettel kapcsolatos, minimálisan előírt adatokat (időpont, helyszín, gépjármű azonosítója, stb.) a hívást fogadó üzemeltető számára. A mentési idő a rendszernek köszönhetően 10–15 perccel rövidülhet. A bevezetéssel az eCall évente mintegy 20–25 áldozatot menthetne meg Magyarországon.
Reform a Postán
Fontos és egyben hiánypótló kezdeményezést indított a Magyar Posta Postai Agora nevű programjával. Rövidesen egyes postahivatalok is az elektronikus ügyintézés helyszíneivé válnak. A projektben részt vevő, kétezres lélekszámúnál kisebb településeken 2014 januárjától elérhetővé válnak bizonyos, innovatív közigazgatási és közösségi szolgáltatások. Az ott élők így lakóhelyükön tudják intézni közigazgatási ügyeik egy részét az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) hathatós, 500 millió forintos támogatásával.
A projektben 40 olyan település vesz részt, amelyek lemaradó, stagnáló vagy felzárkózó kistérségben találhatók. További feltétel volt, hogy ne működjenek bennük más közigazgatási funkciót ellátó közösségi hozzáférési pontok – például teleház vagy eMagyarország pont. Így a projekt fontos eleme, hogy a postahelyeken ingyenes internet-hozzáférés várja a helyieket a kihelyezett terminálokon, wifi segítségével. A bizonytalankodó ügyfeleket a postai ügyintézők segítik.
Hibrid kézbesítés
Az Agorával párhuzamosan, s ugyancsak az EKOP keretében indult a Posta úgynevezett hibrid kézbesítési és konverziós rendszerének kiépítése is. A 3,25 milliárd forint hazai és európai uniós forrásból felálló szolgáltatás révén a papír alapú iratot elektronikussá, illetve az elektronikus küldeményt papír alapúvá tudják alakítani hitelesen, majd továbbítani. A rendszer alapvető célja, hogy 2014. január 1-jétől elektronikus megoldásokkal bővítse az ügyfelek és a hatóság közötti kapcsolattartás módjait a közigazgatási eljárások folyamataiban.
|
Jövőre ígérik az e-jegyrendszert |
|---|
|
Jövőre tervezi a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hogy a fővárosban elkezdi bevezetni az elektronikus jegyrendszert. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 54,2 millió euróval beszáll a 67,7 millió euróra becsült összköltségű projekt finanszírozásába. Az e-jegyrendszerben a bérletigazolványt névre szóló, fényképes chipkártya – utazási kártya – váltja fel. Hasonlóan működik majd, mint egy bankszámla, a hozzá tartozó bankkártya, illetve a pénz, amely a számlán van. A számlát a BKK fogja vezetni, azon lesznek nyilvántartva a bérlet- és egyéb termékek befizetései. Az eddigi vonaljegyet idő alapú jegy váltja el, amellyel érvényességi idején belül korlátlanul lehet utazni. Az utazási kártyákat és a hozzájuk tartozó utazási számlát interneten is fel lehet majd tölteni. A BKK rendszere kezelni tudja majd az érintkezés nélküli (nfc-s) eszközöket is. Használóiknak nem kell semmilyen jegyet előre venniük, utólag fizetnek. |
Prémium buszok a fővárosban
A BKK nyilván a fővárosra koncentrál, amikor valamilyen fejlesztésről van szó. Májusban a buszpark frissítéséről gondoskodtak. Összesen 159 (80 csuklós és 79 szóló kivitelű), az „Év busza” címmel kitüntetett, új, Mercedes Citaro állt forgalomba három ütemben a fővárosban. Ez azért is rendkívüli esemény, mert hét év után először köszönthettünk új buszokat az utcákon. Méghozzá nem is akármilyeneket. Az Európa-szerte használatos Citarók minden ajtónál alacsony padlósak, hathengeres, turbófeltöltős dízelmotoruk pedig környezetkímélő. Az utasok közérzetéről nyáron légkondicionáló, télen megfelelő fűtés gondoskodik. Az utazók, a vezető és a jármű biztonságára külső és belső kamerák vigyáznak, amelyek várhatóan elriasztják a kötekedőket, rongálókat és zsebtolvajokat.
A FUTÁR nevű vizuális és hangos utastájékoztatási rendszer részeként a szólóbuszokat egy, a csuklósokat három lcd-vel szerelik fel. A FUTÁR a jármű útiránya, indulási ideje mellett valós idejű információkat szolgáltat a járatok közlekedéséről, az esetleges forgalmi változásokról. A menetrend és a valós forgalmi helyzet alapján nagy pontossággal képes kiszámítani, hogy melyik járat mikorra ér az egyes megállókba.
A Citarók a fővárosi vonalhálózaton elosztva főként Budapest északi és keleti részén, a III., IV., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületben, illetve az onnan kiinduló járatokon közlekednek.
Megújul az ECDL
Rugalmasabb lesz és tartalmilag bővül a digitális írástudás európai és nemzetközi tanúsítványa, az ECDL, illetve az ICDL. Kontinensünkön több millió munkahely függ a korszerű számítógépes ismeretektől.
Május közepén Londonban tartott éves vezetői értekezletén az ECDL Alapítvány a tagországok képviselői előtt bejelentette a nemzetközi vizsgarendszer megújulását.
A fő cél, hogy az ECDL lépést tartson a technológiai és munkaerő-piaci változásokkal. Ezért a rendszer még rugalmasabb lesz, és tartalmi bővülése révén megfelel majd az élethosszig tartó tanulás kívánalmainak.
Úttörő szerepben
Az ECDL 1996-os indulása óta több mint 100 ország több mint 13 millió emberének tanúsította, hogy a nemzetközileg széles körben elismert bizonyítvánnyal digitális írástudásra tett szert. Hazánkban máig több mint 430 ezren tettek ECDL-vizsgát a mintegy 350 akkreditált vizsgaközpont valamelyikében.
Az ECDL-vizsgarendszer magyarországi felelőse és nemzetközi minőségi szabványok szerinti működtetője a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). Az általa kezdeményezett és az Alapítvány bevonásával hazánkban 2008-ban bevezetett ECDL Select rendszer már lehetővé tette a szabad modulválasztást és a választható modulok bővítését. „2008 óta az a szándékunk, hogy a digitális írástudatlanságból származó hátrányokat a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük, s az ismeretbővítéssel lépést tartsunk a változásokkal” – mondta Alföldi István, az NJSZT ügyvezetője.
Elnököt választott az IVSZ
A 2013. május 9-én megtartott rendes éves közgyűlésén az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége új elnököt és elnökségi tagokat választott. Az infokommunikációs piac legjelentősebb érdek-képviseleti szervezetének elnöki tisztségéért a tagvállalatok ajánlásával öten szálltak versenybe, amelynek végén újabb 3 évre kapott bizalmat Laufer Tamás, az IVSZ előző elnöke. „Az IVSZ fő feladata, hogy katalizálja a teljes ágazatot. Az ország alapvető érdeke, hogy ágazat politika felett álljon, mert a sikeres iparágfejlesztés esetén az ágazat legalább 1,5-2 millió ember megélhetését biztosíthatná” – hangsúlyozta az IVSZ újra megválasztott elnöke.
A közgyűlés új elnökségi tagokat is választott a méret szerinti tagozatoknál és az általános elnökségben is. A méret szerinti tagozatok új vezetői Veres Zsolt (IBM) Multi tagozat, Schvarcz Zoltán (XAPT) nagyvállalati tagozat, Ghymes Balázs (Answare) KKV tagozat, valamint Vicze Gábor (Econet) Mikro tagozat. Általános elnökségi tagnak Bojta Jánost (TCORGAN Kft.), Vinnai Balázst (IND) és Budafoki Róbertet (T-Systems) választották.
Nyomtatás 3d-ben
A 3d nyomtatás lehetősége már évek óta foglalkoztatja az embereket, valahogy mégis tavaly május végén történt fordulópont a témában, mikor is valaki előhozakodott az első olyan lőfegyverrel, amit ilyen módszerrel „gyártottak le”. Ellentmondásos a 3d nyomtatási technológia fogadtatása. Sokan félnek tőle, mert olcsón ad követhetetlen fegyvereket az emberek kezébe, mások magasztalják, mert életet menthet.
A 3d- (tárgy-) nyomtatás területén több technológia versenyzik. Közös gyökerük a professzionális gépészeti tervezést több mint egy évtizede szolgáló gyors prototípus-készítés: a számítógépen megtervezett vagy az internetről letöltött modellfájl alapján a készülék elkészíti a tárgyat. Az áttörés egy éve következett be, három (négy) tényező révén: az öklömnyi tárgyak előállítására alkalmas 3d printer ára tízezer dollár alá csökkent; a nyomtatásra használt alapanyagok minősége életszerűre javult; közönséges halandó számára is kezelhető 3d tervezőprogramok születtek, majd egy ügyes technikus fegyveralkatrészeket kezdett 3d-printelni, amit a techbulvár-sajtó – internet – állandó hír-alapanyagként hasznosít.
Ma két tárgykészítési technika versenyez: az egyik a tintasugaras nyomtatóra hasonlít, de tinta helyett olvasztott műanyagcseppekből (és rétegekből) köpködi össze a tárgyat. A másik speciális folyadék felszínére rajzolja lézerrel a tárgy egy metszetét, az megszilárdul, a tárgyasztalt egy rétegvastagsággal lejjebb süllyeszti a gép a folyadékba, és így tovább.
A technológia egyedi tárgyak gyors elkészítésére alkalmas: ilyenek például az ékszerek, a testrész-protézisek – és drága berendezések egy-egy kicsi, de a működéshez elengedhetetlen alkatrésze. Nyomtathatunk a vacsorához is tányérokat, de nem éri meg, a számítások szerint így harmincszor drágábbak, mint az üzletben.
Titánpor tartalmú alapanyagból készítettek már állkapocs-protézist, 2012 februárjában ültették be egy 83 éves asszonyba. Tavaly májusban pedig egy másfél éves, rendellenesség miatt operált gyermek életét mentették meg azzal, hogy 3d nyomtató segítségével nagyon rövid idő alatt készítettek egy kis sínt felszívódó műanyagból, mely a légzését segíti, míg a saját légcsöve visszanő.
Az egészségügyi sikerek ellenére az internet mégis a nyomtatott fegyverektől hangos. A Gizmodo híradása szerint csekély 25 dollárból (hatezer forintból) lehet egy kilenc lövés „élettartamú” automata pisztolyt készíteni (a fenti ügyes technikus nem pihent tavaly óta…). A körülmény az amerikai hatóságokat cselekvésre késztette, a tervek az interneten hozzáférhetők, és a 3d printer (egyelőre) nem engedélyköteles. A terveket az amerikai belügyminisztérium kérésére el kellett távolítani, persze, addig több százezren tölthették le gépükre. A terrortámadásokra érzékeny Amerikában, de szerte a világban is jogos a félelem, mert egyre könnyebb olyan fegyvert készíteni, amelyet a biztonsági rendszerek fémdetektorai nem észlelnek.
