Az itbusiness idén is elindította az ősztől jövő nyárig tartó üzleti szezont az infokommunikációban. Még olyan események sem jelentettek akadályt, mint például az amerikai kiberkémkedési botrány és a stratégiai megállapodások dömpingje a kormány és nagy multik között.
Idén a Budapest Music Club adott otthont az IT-Business Publishing (ITB) hagyományos szezonnyitó fogadásának. Az ITB „back to the business” partijaként jegyzett Inside ITB 2013 rendezvényen a kiadó átadta a szakmai zsűri és az olvasók által megszavazott díjakat.
„Az év legsikeresebb ict-menedzsere 2013” díjat Veres Zsolt (IBM) vihette haza, „Az év ict-véleményformálója 2013” díjban Varga-Perke Bálint (Buhera) részesült. Az „itbusiness leadership award” díjat idén projektfejlesztésben a Magyar Mobiltárca Szövetség, termékfejlesztésben pedig a Globomax Zrt. érdemelte ki, különdíjat a Tresorit Kft. pályázata kapott.
Az idei eseményen szimbolikus esküvő keretében, hibrid kommunikáció néven egybekelt a Facebook-fókuszú közösségi és a nyomtatott média is. Így a print kiadványokban megjelenő írások már közel egymillió olvasót érhetnek el.
Lesz pénz
A 2014–2020-as uniós fejlesztési időszakban közvetlenül közel 300 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre az infokommunikációs szektor számára – mondta Cséfalvay Zoltán parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár az IVSZ Menta konferencián. Ezen kívül a k+f-tevékenység erősítésére további 700 milliárdos keretösszeg felhasználására is lehetősége nyílik a szektornak. Mindennek célja, hogy az ágazat exportteljesítménye 2020-ra legalább 50 százalékkal növekedjen.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) viszont még idei pénzekből fejleszti informatikai infrastruktúráját, mintegy 1 milliárd forintért.
Vetési Iván elnök szerint a projekt 2014. december 31-én zárul. A mostani fejlesztések célja az, hogy a KEKKH számítógépes szolgáltatói és hálózati kapacitását (számítási kapacitás, tárhely, sávszélesség) a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz igazítsák.
|
Csökkenő növekedés a táblagép-piacon |
|---|
|
A nagyobb méretű okostelefonok által támasztott konkurencia és az új készülékkategóriák, például a viselhető eszközök megjelenésének lehetősége miatt csökkentette a táblagépek világpiaci forgalmára vonatkozó előrejelzését az IDC. A piackutató most közzétett közleményében az idei táblagép-forgalmat 227,4 millió készülékre becsüli, kevesebbre a korábbi 229,3 milliós előrejelzésénél. A 2012-es értékesítésekhez képest azonban még az idei csökkentett előrejelzés is 57,7 százalékos növekedést jelent. A táblagépek világpiaci forgalma még a kissé visszafogott becsléssel együtt is rohamos mértékben növekszik majd a következő években, és 2017-re eléri a 407 millió darabot. |
Stratégiai megállapodások dömpingje
Nem szűkölködött a hónap stratégiai megállapodások, illetve kapacitásnövelések bejelentésében sem. Stratégiai megállapodást kötött a kormány a HP Magyarországgal, és közölték azt is, hogy az it-vállalat 175 új munkahelyet hoz létre hazánkban. Hasonló tartalmú egyezményt írt alá a kabinet és a Samsung Electronics Magyar vezérigazgatója is. Bejelentették egyúttal, hogy a jászfényszarui Samsung-gyár új, 22 ezer négyzetméteres üzemcsarnokot épít közel harmincmillió dolláros költséggel, ami száz új munkahelyet teremt majd.
A Huawei Technologies Hungary sem volt rest, s bejelentette: Biatorbágyon közel harmincezer négyzetméteres, havonta 3000 kamiont indító logisztikai központot nyit. A cég termelése is növekszik, 2015-ig háromezer főnek ad majd munkát, és valamennyi, a portfóliójában szereplő, az európai piacokra szánt terméket itt állítják majd elő. S hogy az USA se maradjon le Ázsia mögött, az it-cikkeket, valamint alkatrészeket forgalmazó amerikai vállalat, a Systemax is 505 új, mérnöki munkahelyet teremt Budapesten létrehozott szolgáltatóközpontjában.
A mobilszolgáltatás sem hiányozhat a stratégiai megállapodások sorából. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ilyet írt alá a három mobilszolgáltatóval az 1800 és 900 megahertzes frekvenciasávok további hasznosításáról. A 2022-ig tartó használati jogosultságért az állam több mint 100 milliárd forint bevételhez jut. A hatósági szerződésmódosításokkal megnyílt az út a digitális átállás nyomán felszabaduló 800 MHz-es frekvencia hasznosítása előtt is.
Mobilfizetés, GSM-R, választás
Míg új frekvenciákat vásárolhatnak a mobilszolgáltatók, addig a nemzeti mobilfizetési rendszer idén szeptember 30-ára tervezett indulásának 2014. július 1-jére halasztását javasolták. A törvénymódosító indítvány indoklása szerint a nemzeti mobilfizetési rendszer eddig az időpontig engedné működni a már létező piaci mobilfizetési szolgáltatásokat. A módosítás emellett lehetővé tenné, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer – párhuzamosan a meglévő piaci megoldásokkal – a kizárólagossági időszak előtt is működhessen.
Ha a nemzeti mobilfizetés indulása egyelőre a jövőtől függ, annál markánsabban alakul a GSM-R ügye: kihirdették ugyanis a tendergyőztest. A legelőnyösebb ajánlatot a Kapsch CarrierCom és az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték közösen adták be. Ennek értéke 13,7 milliárd forint. A kiépülő GSM-R célja az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez való csatlakozás. (Lásd még márciusi összeállításunkat!)
Lett győztese egy másik tendernek is, amelyet a jövő évi parlamenti választások informatikai levezénylésére írt ki a Nemzeti Választási Iroda. A lebonyolításához szükséges alkalmazások rendszertervezését, tesztelését, az alkalmazások meglevő hálózathoz és a rendszerelemekhez történő illesztését és üzemeltetését, valamint a közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtását az IdomSoft végezheti, amelyet ezért 375 millió forint illet meg.
Roaming, pénztárgép, fordított áfa-fizetés
Változások várhatók az európai távközlésben is. Az Európai Bizottság ismertette az európai távközlési piac egységesítését célzó reformtervezetét. Az indítványok között szerepel többek között a mobiltelefonálás roamingdíjának eltörlése és az Unión belüli nemzetközi vezetékes hívások díjának azonos szintre hozása a hazai interurbán hívásdíjakkal.
Bár az online pénztárgépek hazai forgalmazása menne ilyen simán! Az állam pedig mindent megtesz ennek érdekében. Olyannyira, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kezességet vállal a pénztárgép-forgalmazókért, hogy a lehető legkedvezőbb hitellehetőségek álljanak rendelkezésükre az új eszközök gyártásának felgyorsítása reményében. Ez csak az adóhatósággal online kapcsolatra képes pénztárgép gyártása vagy beszerzése érdekében felveendő, legfeljebb egyéves futamidejű, forgalmazónként legfeljebb hárommilliárd forint összegű hitel tőkeösszegének 80 százalékára vonatkozhat.
Kezesség tehát van, fordított adózás viszont nem lesz, legalábbis egyelőre. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis egyelőre nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek bizonyítanák, hogy hazánkban az informatikai ágazatban olyan mértékű és típusú áfa-csalás lenne jelen, amely ezen adózási mechanizmus bevezetését indokolná. A fordított adózás kiterjesztésével kapcsolatban kiemelendő, hogy önmagában nem csodafegyver, így indokoltság esetén is csak kellő körültekintéssel célszerű kiterjeszteni.
|
A Nokia esete a Microsofttal |
|---|
|
Kissé módosítani kell a „nyújtotta a kisujját, bekapta a karját” mondást a mobiltelefónia világában: „előbb operációs rendszert telepített, aztán lenyúlta magát a telefont”. A szoftvergyártó 5,44 milliárd eurót fizet a finn cég mobilgyártó részlegéért és az annak tulajdonában lévő szabadalmakért. Az akvizíció jelentős hatást gyakorol mindkét vállalatra. A Nokia kiszáll a mobilgyártásból, nosztalgiázhat afelett, hogy ebben a szegmensben néhány éve még domináns szerepet töltött be. A finn cég ezentúl főként hálózati eszközök készítésével foglalkozik majd. A Microsoft pedig komolyan kiterjeszti tevékenységét a hardvergyártás területére. A vételárban 3,79 milliárd eurós részt képvisel a mobilgyártó üzletágért fizetendő összeg, míg a szabadalmakért 1,65 milliárd eurót fizetett a redmondi vállalat. |
Botrányos!
Ha a fordított adózás kérdése nem is izgatta fel túlzottan a kormány kedélyeit, annál inkább megtette ezt az amerikai titkosszolgálatok újabb kiberüzelmeinek leleplezése. A The Washington Post robbantotta a bombát: az USA hírszerzése (leginkább az NSA) 2011-ben 231 titkos kiberműveletet hajtott végre. A lap közlésének alapjául az a titkosított hírszerzési költségvetés szolgál, amelyet Edward Snowden, az NSA Moszkvába szökött volt külsős informatikusa szivárogtatott ki. (Snowden tarsolya még mindig nem üres, minden hónapban tud az akkori eseményekhez hangolt leleplezéseket szállítani. – a szerk., 2013. december)
A GENIE kódnév alatt futó, évi 625 millió dollárt felemésztő hírszerzési program keretében „titkos implantátumokat” telepítenek külföldi számítástechnikai eszközökre, amelyek a későbbiekben állandó behatolási lehetőséget biztosítanak.
Egyébként az NSA a titkosító szoftverek szinte mindegyikét sikeresen feltörte – értesült a The Guardian. A brit napilap által közölt újabb bizalmas iratok szerint az NSA tízéves fejlesztési programot folytatott az online kódolási rendszerek feltörésére. Az amerikai ügynökség évi 250 millió dollárt költ egy olyan programra is, amelynek célja a technológiai cégek termékfejlesztéseinek „titkos befolyásolása”. Az egyik brit titkosszolgálat, a GCHQ egy munkacsoportja pedig olyan eljárások kifejlesztésén dolgozik, amelyekkel be lehet hatolni a négy nagy online szolgáltató, a Hotmail, a Google, a Yahoo és a Facebook kódolt adatforgalmába.
Csapás és ellencsapás
Egy kis kémkedés ugyanakkor a Google-tól sem áll távol. A kereső által gyűjtött személyes információk magukban foglalják a keresési előzményeinket, gmailes beszélgetéseinket, a megnyitott hivatkozásainkat és további más privát információkat – hívja fel a közvélemény figyelmét a Kaspersky Lab. Hogy megszabaduljunk az összes nyomkövetőtől, a cég azt tanácsolja, hogy kapcsoljuk ki a böngészőben a gyorsítótárakat, a sütiket és a speciális pluginokat, valamint töröljük a helyi tárolókat.
Az amerikai szoftvercégekkel kötött stratégiai megállapodások nemzetbiztonsági veszélyeire hivatkozva a nyílt dokumentumformátum alkalmazását javasolta a miniszterelnöknek írt nyílt levelében az ODFA Magyarország szövetség. A szervezet annak a meggyőződésének adott hangot, hogy – amint azt a Snowden-ügy egyértelművé tette – „az érintett szoftvergyártók és hazai szállítóik nem képesek garantálni a termékeik által kezelt adatok biztonságát, azok tehát nem felelnek meg a legalapvetőbb nemzetbiztonsági követelményeknek sem”.
Szeptember egyébként it-biztonsági szempontból hazánkban is erős hónap volt. Többek között lezajlott az ITBN-konferencia, s elindult az online hírnévvédelemmel és incidensmenedzsmenttel foglalkozó Repon Consulting and Research is.
Ha korrupciót észlel, jelentse! Kínában…
Kínában is több fronton folyik a harc. A lehallgatási afférnál is érzékenyebb terület itt a korrupció. Éppen ezért a Kínai Kommunista Párt központi korrupció elleni szervezete netes felület használatával biztatja a lakosságot arra, hogy jelentse a hatóságoknak a gyanús eseteket és a visszaélésekkel vádolt főszereplőket. A weblapot a párt központi fegyelmi ellenőrző bizottsága és annak állami, kormányzati megfelelője, az ellenőrzési tárca közösen gondozza. A bejelentőknek lehetőségük van névvel és név nélkül is az információk, dokumentumok feltöltésére, de a névvel vállalt beadványokat előnyben részesítik.
Az ázsiai birodalom azonban talán mégsem az egy lakosra jutó feljelentők számában fog kitűnni, hanem rohamosan terjedő online kereskedelmével. Az ország c2c piaca ugyanis már az idén világelsővé válhat mérete alapján. Statisztikák szerint Kína online kereskedelmi piaca 2009 és 2012 között átlagosan évi 71 százalékkal bővült. Ez jóval meghaladja a globális átlagot, s több mint ötszöröse az egyesült államokbeli piac növekedésének. Az interneten vásárló kínai állampolgárok tavaly egész évben már 212,4 milliárd dollárt költöttek a világhálón, az eladások alapján világelső amerikaiak pedig 228,7 milliárd dollárt.
