A csatát nyert, győzedelmes tábornok rögtön a sikeres bevonulás után váratlanul lemond posztjáról és távozik. Máris 5 éves az Android. A parlament dróton rángatja a sápolandó távközlési cégeket. A nyugat-európai online kiadói lobbi a Google bajuszát cibálja, miközben jön az Amazon, de egyelőre még nem rángat semmit.
Sok, eredetileg októberre szánt bejelentés, termékmegjelenés csúszott át novemberre, korábbi események háttere ebben a hónapban világosodott ki. Az lte például szárnyat bontott hazánkban: a T-Mobile 2012. december 1-jétől kiszélesíti a szupergyors, elméletileg maximum 60 Mbps letöltési sávszélességű lte-hálózatát, hang alapú előfizetés mellé is rendelhető lesz lte kiegészítő csomag. Elsősorban az új iPhone 5-tulajokra számítanak.
A két másik „első bálozó” az év elején beindított szolgáltatást igénybe venni tudók közül a Samsung Galaxy Tab 8.9 lte és a kínai Huawei által gyártott modem volt, de már számítanak egyéb csúcsmodellek büszke tulajdonosaira, akik a havi mintegy 30 ezer forint körüli új lte-csomag előfizetését vállalják. Nagy valószínűséggel ezek a Samsung Galaxy S III, a HTC One XL és a Nokia Lumia speciális, az lte-t támogató típusai lesznek. A T-Mobile a fővárosban erős, míg vetélytársa, a Telenor meglepő módon kisebb vidéki városokban teremtette meg az lte-elérést.
Az Ericsson nemzetközi színtéren óriási jövőt jósol az lte alapú mobilhálózatoknak, hiszen ezek tervezésében, továbbfejlesztésében közvetlenül érdekelt). Négy-öt év alatt akár a mostani penetráció az 50-szeresére is duzzadhat, ami azt jelenti, hogy a civilizált világ felét lefedi majd az lte. Hacsak egy újabb, jobb, olcsóbb technológia időközben fel nem bukkan.
Adóellenőrök ásóval, mérőszalaggal
A parlament 2012. november 20-án kivételes, sürgős eljárással fogadta el a kormány azon javaslatát, amely szerint adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől. Az új adó sávosan megállapított mértékű, aminek a lényege: a kisebb összvezetékhosszal rendelkező cégeknek a legnagyobbakhoz képest engedményeket ad. Az adó nemcsak a föld alatt futó, hanem a föld feletti vezetékeket is érinti, 125 forint lesz méterenként.
A Magyar Telekom közleménye szerint előzetes becsléseik és a jelenlegi törvényszöveg alapján 2013-tól a cég által fizetendő közművezeték-adó éves összege a mintegy 80 ezer kilométernyi vezeték után várhatóan 9–11 milliárd forint lesz.
A UPC-nek is több ezer kilométernyi kábelhálózata van, számításaik szerint milliárdos nagyságrendű lesz a közműadófizetési kötelezettségük.
A kormány az adónemből összességében 30 milliárd forint bevételre számít, ebből a távközlési szektorra eső rész a számítások szerint mintegy nyolcmilliárd forint. Nem egyformán kalkulál az adókivető és az adózó, ez már nyilvánvalóan látszik. Egy biztos, az MTelekom részvényesei nem fogják lenyelni a békát, mert ez jelentős osztalékcsökkenést eredményezne.
Aki keres, az talál?
Lehet, hogy Németországban így módosulhat a szólásmondás: aki keres, az keres! Aki találni akar, az nem talál. A német parlament ugyanis olyan törvénytervezetről kezdett vitába, amelynek elfogadása nagyon érzékenyen érintheti mind a keresőket, mind a hírgyűjtő oldalakat. A Google persze rögtön tiltakozókampányt indított „Védd meg a webet – találd meg, amit keresel” jelszóval, amelyben tiltakozásra szólít fel minden német online médiafogyasztót és -felhasználót.
Európa-szerte egyre erősödik a sajtólobbi, a hírlapokat kiadó vállalatok azt szeretnék elérni, hogy tartalmaikhoz ne lehessen közvetlenül a keresőkön vagy a hírgyűjtő oldalakon keresztül hozzáférni. A törvénytervezet lényege: kiadók számára megengedné, hogy korlátozhassák az online lapok hozzáférését a keresőmotorok számára. A kiadók maguk dönthetnék el, hogy milyen feltételek mellett linkelhetnek a keresők a tartalmi oldalakra, hogyan jeleníthetnének meg előzeteseket a cikkekből, és ezért akár pénzt is kérhetnek.
„Az lenne az igazságos, ha a más tartalmából pénzt csináló vállalatok fizetnének is ezért.” – nyilatkozta a Német Lapkiadók Egyesületének szóvivője. Így érvelt: „A Google nagy forgalmat visz a híroldalakra, de hirdetőin keresztül sokat is keres rajta”.
A nagy kiadók, az Axel Springerrel az élen, nyomást gyakorolnak a törvényhozókra. Az elmúlt tíz évben több mint 20 százalékkal, 11 milliárd euróra esett vissza a németországi nyomtatott újságok bevétele, mivel az olvasók egyre inkább az internetet kezdték tájékozódásra, hírolvasásra használni. A hirdetők pedig ezt felismerve követték az olvasókat.
Hasonló elképzelésekről számoltak be az utóbbi időben Európából többek között Olaszországból és Franciaországból is – az ottani törvényhozás is napirenden tartja ezt a kérdést.
Android-armada
Apróbb híre volt csak novembernek, hogy ötéves lett az Android operációs rendszer. A Google hivatalosan 2007. november 5-én jelentette be – akkor még ki hitte volna el, hogy ilyen fényes karriert fut majd be? Napjainkban is még mindig meredeken növekszik a részaránya.
Az első androidos készülék, a HTC Dream, 2008. október 22-én jelent meg. Az első androidos mobilok még meglehetősen szerény eladásokat produkáltak, de aztán egy évre rá, 2009 októberében megjelent a Motorola Droid. Ezt az amerikai Time magazin 2009 legfontosabb kütyüjének választotta, lényegében ez a készülék volt az első sikeres Android-telefon.
2012 harmadik negyedévében az IDC felmérése szerint – a tavaszi kétharmad után – már négyből három okostelefonon fut Android, míg az iOS 14,9, a BlackBerry OS 4,3, a Symbian 2,3, a Windows Phone pedig 2 százalékot teljesített. A mezőny kiemelkedő gyártója a jelenleg két, felsőkategóriás, androidos modellel (a Galaxy S III és a Galaxy Note II modellekkel) büszkélkedő, azokkal eladási rekordokat döntögető Samsung.
Az Android legfrissebb verziója az előző 4.1-hez hasonlóan Jelly Bean névvel illetett 4.2-s, ez elsőként a Google nemrég bemutatott újdonságain, a Nexus 4 telefonon és a Nexus 10 táblagépen fut majd, ezek alapjait az Asus cég szállítja a Google részére. Hogy ne csak ünnepeljünk a köszöntés alkalmából: az Androiddal szemben megfogalmazott egyik legkomolyabb kritika éppen az új verziókhoz kapcsolódik. A készülékgyártók többsége ugyanis komoly csúszással frissíti saját eszközeit a Google által 5-6 havonta kiadott újabb szoftverre. (Az Androidot a közfelfogás egy terméknek tartja, ami alapvetően téves. Minden egyes gyártó a saját képére formálja a Google-alapszoftvert, sajátos külsővel ruházza föl, sajátos szolgáltatásokat ad hozzá, vagy vesz ki belőle. Ugyanazon Android-verziószám alatt sokféle különböző szoftver jelenik meg a különböző gyártóknál. Ezért késnek a frissítésekkel a Google-hoz képest: ugyanis nem az alapszoftver, hanem a termékportfólió és a marketingtaktika határozza meg a szoftvertámogatás lebonyolítását. – a szerk.)
Már 2012 nyarán tudtuk a Google hivatalos bejelentéséből, hogy naponta több mint 1 millió androidos készüléket aktiválnak. Ez döbbenetes számadat, még akkor is, ha értelemszerűen ma már egy átlag androidos kütyü életciklusa nem nagyon éri el a 2 évet se. Ami azt jelenti, hogy az „ébredő” Androidok mellett naponta tízezrével „szenderülnek is el” végleg elavult, eldobott, lecserélt példányok – amit viszont a „hype” gyakran nem vesz figyelembe: az óriási üzemelőpéldány-számok sokszor tartalmazzák a már nem használt telefonok Androidjait is.
Mindezek ellenére is az Androidok serege a legnagyobb és a leggyorsabban növekvő a világon. Diadalmenetük során azonban nemcsak a konkurencia egy részét tapossák le, hanem saját kiszolgált katonáikat is.
Multik a magyar e-kereskedelemben
Alaposan átrendeződhetnek az erőviszonyok a hazai online piacon, ha 2013-ban valóban beindítja internetes áruházait a Media Markt és a Tesco. Bevezető akcióikkal és tőkeerejükkel több kis sikeres vállalkozás vásárlóközönségét is elszívhatják. A GKIeNET ügyvezetője, Kis Gergely azt prognosztizálta a Világgazdaságnak, hogy az online boltok forgalma 2012-ben elérheti a 177 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbi eredményhez képest 15 százalékos, hétéves távlatban pedig tízszeres növekedést jelent. A vélelmezett 2013. évi növekedéshez pedig jelentős részben hozzájárulhat a fenti két cég.
De ezeknél is nagyobb durranás lenne az Amazon magyarországi megjelenése. Az Amazon elég régóta a világ legnagyobb online kereskedőjének számít. Az Egyesült Államokban az Amazon eltökélt megálmodója és alapítója, Jeff Bezos 1995-ben nyitotta meg online könyváruházát. Hamarosan dvd-k, zenei cd-k is bekerültek a kínálatba, aztán jöttek a szoftverek, videojátékok, elektronikus berendezések, ruházat, bútor, szinte minden. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Japán, Kína, Európában az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Ausztria található azon országok listáján, ahol önálló, honosított weboldallal, az országra alakított árukínálattal van jelen az Amazon.
Kiszivárgott (kiszivárogtatott…) tervei szerint 2013-ban megjelenik a mi (ME…) régiónkban is, lesz lengyel, cseh, szlovák és magyar nyelvű Amazon-áruház, az áruk raktárbázisát pedig Pozsony környékén fogja megnyitni, onnan terítve a megrendelt cikkeket a környező országokba. A szállítási idő így 1–3 napra redukálódhat majd, ezzel a korábban más országokból rendelhető magyarokat is magához csábíthatja majd az Amazon.
Kérdés, hogy megkapja-e a régió azonnal ugyanazt az ökoszisztémát, amelyet az Amazon Amerikában és már Európa nyugati részén nyújt: ebookok, Kindle, Amazon felhőszolgáltatás stb. Vagy csak tarolni akar a bevezető években, és az online kereskedelmi torta legnagyobb szeletét kívánja kihasítani magának?
A mai közép- vagy kisebb méretű magyar e-kereskedők pedig már jó előre elgondolkodhatnak azon, hogy megpróbálják-e állni a sarat az Amazonnal, az online Tescóval és Media Markttal szemben, vagy leszerződnek az Amazonhoz, és az Amazon Pagesen keresztül egy gyékényen árulnak vetélytársukkal, részben megtartva saját identitásukat és egyedi árukínálatukat egy nagy és stabil cég szélárnyékában. Szerényebb profitért, nagyobb biztonságért és kész, bejáratott infrastruktúráért cserébe. A másik út az elkeseredett, fogcsikorgatós harc és küzdelem a létért, a vevők megtartásáért és visszacsalogatásáért.
Érdemei elismerése mellett
Azonnali hatállyal távozott a redmondi székhelyű Microsofttól Steven Sinofsky, a Windows-fejlesztő részleg első számú vezetője. Az egyetemista évei után azonnal a Microsoftnál kezdő Sinofsky Bill Gates technikai asszisztense is volt, nem sokkal utána rábízták az Office fejlesztésének koordinálását. Onnan már egyenes út vezetett a Windows 7 fejlesztőcsapatához, majd a Windows 8 és a Microsoft Surface táblagépének létrehozásában is oroszlánrészt vállalt. A nevéhez fűződik az az elhatározás is, hogy a Windows 8 kódolásakor már szakítanak az it-zsargonban Wintel-nek becézett, kizárólagosan Intel processzorokra optimalizált programtervezéssel, előtérbe került az ARM architektúra is, ami egyértelmű nyitás a mobileszközök (táblagépek, okostelefonok, smarttévék) világa felé. Ellentmondást nem tűrő stílusa miatt nem ápolt túl jó viszonyt a vállalat vezetőségével. Spekulációk szerint a Microsoft elnöki címének is várományosa lehetett volna, mégis távoznia kellett két héttel a Windows 8 sikeresen levezényelt megjelentetése után.
A Microsoft nem adott bővebb tájékoztatást az ügyről, csupán szűkszavúan közzétette, hogy két, szintén magas beosztású hölgy munkatársa – megosztva a feladatokat és felelősségi köröket – fogja ellátni Sinofsky munkáját.
Valószínűleg elegendő pénzzel, részvénnyel és Windows 8 Phone-nal a zsebében távozott, és nincs rászorulva, hogy azonnal új kihívások után szaladgáljon, de reméljük, hogy egy másik helyen még fog maradandót alkotni az informatika területén.
