Nehéz gazdasági helyzetben nem könnyű fejlődni. Jól jön ilyenkor a stabil ügyfélbázis, de nem elég. Muszáj találni kitörési pontokat is.
– Kezdjük talán egy kis régiós kitekintéssel!
– Nehéz időket él a gazdaság, s a cégeknek bizonytalan környezetben kell működniük. A közép- és kelet-európai térség érdekes képet mutatott, mintha egy láthatatlan tengely mentén ketté lenne osztva északi és déli részre, mégpedig az informatikai projektek végrehajtása szempontjából. Északon az uniós alapok lehívása folyamatosan, szabályozottan és fegyelmezetten történt, míg a déli országokban a folyamat lassan halad, nehézkes és sokszor kiszámíthatatlan döntési mechanizmussal. Sajnos, egyelőre ide tartozik Magyarország is, hiszen nagyon kevés projekt indult el, és bár az elképzelések már körvonalazódnak, a végrehajtás most még döcögve halad.
– A Bull mögött milyen év áll?
– Elég nehéz. De szerencsénk volt, mert a meglévő ügyfélbázisunk támogatási szerződésekkel, karbantartással, a rendszerek továbbfejlesztésével biztosította alapműködésünk jelentős részét. Az építkezés, növekedés már nehezebben megy, hiszen a nagyobb projekteket nagyítóval kell keresni. De nem szabad feladni.
– Milyen típusú projektekben vett, illetve vesz részt a Bull?
– Két húzó területünk volt. Meglepő módon a Unix-szervereknél virtualizációs projektekkel tudtunk jelentősen növekedni, másrészt több biztonsági projektünk is volt. Az államigazgatásban főként szoftverfejlesztési projektekben dolgoztunk; ezt támogatja az is, hogy cégen belül nagyon erős ide vágó kompetenciával, közigazgatási szakismerettel rendelkezünk. Mi készítettük például Magyarország EU-elnöksége idejére a komplex akkreditációs, beléptetési és biztonsági rendszert, valamint a KSH népszámlálási körzetesítést támogató térinformatikai alkalmazását. Ami a pénzügyi szektort illeti, több helyen vagyunk jelen infrastruktúrával, például két nagybanknak is szállítunk Unix-szervereket, és ugyanilyen platformon valósítottuk meg az egyik hazai távközlési cég adatbázis-konszolidációját. Az egyik – kevésbé ismert – projektünk volt a közelmúltban a SkyCourt utasterminál beléptetési rendszerének a kiépítése a Liszt Ferenc Repülőtéren.
– A nehéz gazdasági környezetben hol látja a kitörési pontokat? Meg tudják lovagolni az olyan divatos tendenciákat, mint a felhőinformatika vagy a vállalati mobilitás?
– Jobban szeretem a virtualizáció kifejezést a felhő helyett. A mienk a világ leggyorsabb VMware-kiszolgálója, amely kifejezetten a felhő-infrastruktúra egyik alap-építőkövének készült. Annak ellenére, hogy Magyarországon csak most kezdtük el bevezetni ezt a terméket, már számos komoly érdeklődés futott be, különösen a pénzintézeti és az ipari szektorból. A másik terület, ahol élénkülés tapasztalható, az nfc-s biztonsági és mobilfizetési megoldások. Több kutatás-fejlesztési projektben, illetve kártya- és pos-rendszerek kialakításában veszünk részt. A pénzintézeteknél a köztesszoftver-rendszerek körüli tanácsadást és fejlesztéseket tekintjük a jövő év egyik potenciális húzóterületének, bár a bankokra egyébként jellemző, hogy it-erőforrásaik nagy részét a hatósági szabályozóknak való megfelelésre fordítják, új szolgáltatások bevezetésére, és egyéb informatikai beruházásokra csak kevés jut.
– Ön dolgozott már amerikai multinak, s most egy francia nagyvállalat leánycégét vezeti. Mi a különbség a két kultúra között?
– Az amerikai multi szervezete leginkább a hadseregre hasonlít, ahol az egyes funkciók, feladatok aprólékosan le vannak osztva. A végrehajtás katonásan történik, az önállóságnak kevés tér jut. A franciák viszont demokratikusabbak, náluk sokkal erősebbek az informális kapcsolatok; aki átlátja ennek a szabályrendszerét, az egész jól elboldogul. Az atomizáció helyett pedig inkább a generalizáció érvényesül. Szerencse, hogy a helyi és regionális nehézségeket jól látja az anyavállalat vezetősége. Magyarországot befektetési területnek tekintik, de tudják, hogy most csak apró lépésekkel lehet előre haladni. Mindenesetre a távolabbi tervek között szerepel egy magyarországi fejlesztőközpont létrehozása is. Addig pedig dolgozunk és türelmesen várjuk hogy a piac egyszer majd felébred Csipkerózsika-álmából. Reméljük, nem kell rá 100 évet várnunk…
