Az OpenAI sosem volt egyszerű vállalat – mostanra pedig szinte lehetetlen követni, ki is a valódi tulajdonosa annak a cégnek, amely a mesterséges intelligencia korának zászlóshajója lett. A ChatGPT-t fejlesztő vállalat a közelmúltban minden idők egyik legnagyobb értékelését érte el: 500 milliárd dollárra taksálják, miután újabb részvényeladásokat és gigabefektetéseket ütött nyélbe. A háttérben azonban egyre összetettebb hatalmi viszonyok rajzolódnak ki – a Microsoft, az Nvidia, az AMD és több befektetőóriás olyan tétet rakott le az asztalra, amely a teljes MI-ipar jövőjét meghatározhatja.
A történet egyik központi szála, hogy az OpenAI elérkezett a határhoz, ahol a „non-profit” működési modell már nem bírja el az ambíciók súlyát. A cég ugyanis elképesztő célokat tűzött ki: az elkövetkező években mintegy ezermilliárd dollárnyi számítási kapacitást kíván bevetni, hogy kiszolgálja a ChatGPT és a hozzá kapcsolódó MI-eszközök robbanásszerű terjedését. Ez a terv viszont a befektetők folyamatos hígítását jelenti – ahogy újabb pénz áramlik be, a korábbi részesedések zsugorodnak.
A jelenlegi számítások szerint a Microsoft birtokolja majd az OpenAI mintegy 30 százalékát, hasonló arányban részesednek a vállalat dolgozói és az eredeti non-profit alapítvány is. Mindegyikük részesedése körülbelül 150 milliárd dollárt érhet a mostani értékelés alapján. A maradék részvényeket olyan óriások kapják, mint a SoftBank, a Thrive Capital, vagy az Apple egykori dizájnvezére, Jony Ive új hardvercégének befektetői.
A puzzle-t azonban tovább bonyolítja az, hogy az Nvidia és az AMD is beszálltak a buliba – nem kicsiben. Az Nvidia akár 100 milliárd dollárig terjedő befektetést tervez több lépcsőben, miközben az AMD 6 gigawattnyi GPU-kapacitást biztosít az OpenAI számára a következő években. Ezek a megállapodások nem csupán a hardveres infrastruktúrát garantálják, hanem újabb részvényeket is az asztalra tesznek, tovább hígítva a meglévő tulajdonosokat.
A Microsoft–OpenAI kapcsolat eközben stratégiai újraszabás előtt áll: a két fél tárgyal arról, hogy a hibrid, non-profit irányítás alatt álló szervezetet teljes értékű for-profit vállalattá alakítsák. Ez az átalakítás elengedhetetlen ahhoz, hogy a cég tőzsdére mehessen – és hogy a befektetők valóban készpénzt lássanak a befektetéseikből.
A háttérben feszültségek is akadnak: az OpenAI alapítói közül Elon Musk például perrel próbálja megakadályozni a konverziót, azzal érvelve, hogy az elárulja a szervezet eredeti küldetését. Mások viszont azt mondják: a mesterséges intelligencia versenyében már nincs hely a régi idealizmusnak. A piac olyan gyorsan fejlődik, hogy aki nem invesztál folyamatosan, az lemarad – akár a technológiai, akár a geopolitikai térben.
A vállalat ma már 3000 alkalmazottal működik, és a növekedés üteme alapján a következő években tovább bővülhet. A menedzsment úgy véli, a ChatGPT-t használó 800 millió aktív felhasználó elegendő biztosíték arra, hogy a befektetések hamar megtérüljenek, sőt, a cégből akár a következő multitrillió-dolláros techóriás is kinőhet.
Az OpenAI útja ezzel visszafordíthatatlanul elindult a Wall Street felé. Ha a konverzió sikerrel jár, és a cég valóban tőzsdére lép, akkor a mesterséges intelligencia korszakának legnagyobb kérdése nem az lesz, hogy mit tud az MI – hanem az, hogy kié.
