A hazai cégek jelentős része visszafogja informatikai fejlesztéseit az energiaárak jelentős növekedése miatt – ez derült ki az IVSZ és a Makronóm Intézet tavaly publikált kutatási eredményeiből. Aggasztó eredmény ez, mert a gazdaság versenyképességének megtartása, növelése érdekében épp a technológiai modernizációval elérhető hatékonyságnövelés irányába kellene lépéseket tenni.
◼︎ Egyre népszerűbb a mesterséges Intelligencia
A több hónapon keresztül zajló kérdőíves és 120 mélyinterjút is tartalmazó kutatás az első 250 hazai IKT-vállalat válaszainak eredményét publikálta. Bár összességében az informatikai szektor kevésbé energiaintenzív, kevésbé húzza vissza az energiaárak emelkedése, mint más ágazatokat, az IVSZ szerint a vállalatok körében tapasztalható recessziós félelmek, stagnáló árbevételek és a komoly bérinfláció ezen a piacon is lassíthatják a növekedést, amit még más ágazatokból átgyűrűző hatások erősítenek.
A kutatás során a válaszadó informatikai cégek összesen 36,6 százaléka említette, hogy biztosan (12,3%) vagy valószínűleg (24,6%) vissza kell fognia tervezett fejlesztéseit az emelkedő energiaárak miatt. Ennél érdekesebb, hogy a társaságok 66,2 százaléka szerint saját ügyfelei biztosan (24%) vagy valószínűleg (42,2%) visszafogják előre tervezett informatikai fejlesztéseiket.
Munkaerőhiány, munkaerőhiány
Az IVSZ szerint a Magyarország digitalizációja szempontjából kulcsfontosságú az informatikai fejlesztések folytatása, mert csak a folyamatos technológiai fejlődés biztosíthatja a kiutat egy esetleges recesszióból. Emellett a fejlesztések leállítása, lassítása, a képzett digitális munkaerő elbocsátása felgyorsíthatja a szürkeállomány elvándorlását is. Ez valós veszély, hiszen az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány által készített életpálya-kutatásának eredményei szerint négyből három hazai informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadóknak fog dolgozni, és szinte minden szakember az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést.
A szövetség már a pandémiát megelőzően végzett felméréseiben is akár 26 ezer fős IT-szakemberhiányt prognosztizált Magyarországon, a fentiek függvényében pedig a helyzet tovább súlyosbodhat. Az IVSZ „Összefogás a digitális Magyarországért” kiáltványában több javaslatot is megfogalmazott annak kapcsán, hogy milyen módszerekkel lehetne enyhíteni a digitális szakemberhiányt. Az ebben való előrelépés elengedhetetlen a digitális gazdaság építése és így versenyképességünk fejlesztése érdekében. A helyzet 2022 októbere óta nemigen változott.
Barabás Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke, a ProjectMine Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre megerősítette: sajnos, nemcsak az informatikai fejlesztéseket illetően, hanem általánosságban elmondható, hogy a kkv-szektor beruházási hajlandósága csökkent. Ez különösen igaz az építőipari fejlesztésekre, de a szolgáltatói szektoron is a kivárás érződik.
„Aktuális felmérések szerint az ipari vállalatok vezetői a leginkább optimisták egyéni és cégvezetői jövőképüket illetően”, mondta. „A fejlesztések, így az informatikai beruházások intenzitásának csökkenésére hatással van a támogatási források hiánya is, melyben áttörő fordulatot 2023-ban már nem várunk. Ebben a forráshiányos időszakban, magas energiaárak és üzemeltetési költségek miatt a cégvezetők alig több mint egynegyede tervez a közeljövőben IT-beruházást”.
Mégis megérkeznek az újdonságok
A mesterséges intelligenciában a vállalkozásvezetők a hatékonyságnövekedés eszközét látják, hiszen alacsony költség mellett akár a marketing- és PR- tevékenységünkben, akár más működési területükön érhetnek el kedvezőbb költségszint mellett nagyobb eredményeket.
A digitalizációs korszakot követően, amikor még a papíralapú adatfeldolgozás digitalizációjára (például Excellel) és egyszerűbb szoftverek alkalmazására törekedtek a cégek, ma már a digitális transzformációra irányul a fókusz. Természetesen, sok esetben ez nem tudatos választás, hanem inkább útkeresés. A költségcsökkentési kényszer és a verseny hatására, valamint olyan technológiák, mint az előbb említett MI megoldások megjelenésének eredményeként a vállalatok átalakíthatják az üzleti folyamatokat és az üzleti modelljüket is.
„Mind szélesebb körben fognak olyan szoftveralapú megoldásokat keresni a vállalatvezetők, amelyek akár az energiaköltségek kompenzációjaként a hatékonyságnövekedést biztosíthatják. Ez a transzformáció viszont már kihat a vállalatvezetési szemléletre, és a szervezeti kultúrában is fejlődést generálhat”, mondta el Barabás Tamás.
Digitális a támogatás is
Barabás Tamás társelnök jelezte, a VOSZ ebben az átmeneti időszakban is segíteni kívánja a hazai kkv-kat, és a nemrég megjelent, díjmentesen elérhető VOSZPort portáljával segíti a cégvezetőket abban, hogy elindulhassanak a digitális átalakulási folyamat útján. A portál egyfajta átlátható digitális vezérlőpult és szoftver-piactér, amely segíti a cégek operatív folyamatait olyan funkciók integrálásával, mint a számlázás, céginformációs lekérdezések, ügyfélkapcsolat-kezelés, partner- és termékkezelés, NAV- és bankszinkron, naptár-integráció. A felületen ezeken túlmenőn hasznos linkek gyűjteménye, ajánlott kalkulátorok, testre szabott hitel és támogatási lehetőségek információi, valamint a piactéren szoftver- és hardverajánlások is megtalálhatók.
„Célunk az VOSZporttal az is, hogy ebben a kihívásokkal teli időszakban a cégvezetőknek ne kelljen olyan beruházásokba invesztálni, amelyek hatásait még nem látják előre. Olyan munkafolyamatokba vonhatnak be hol 3 hónapig, hol akár 5 évig díjmentesen megoldásokat, mint az időpontfoglalás, elektronikus dokumentumkezelés és e-aláírás, CRM (ügyfélkapcsolat), valamint az online munkaügy, jelenléti ív vezetése”, jellemezte a VOSZ szándékait a társelnök.
