Kína belenyúl az MI-szektorba, de igyekszik nem szétverni azt

Kína anélkül szeretné szabályozni a mesterségesintelligencia-szektort, hogy lefékezné a növekedést. Peking a múlt héten átfogó új szabályozást jelentett be a mesterséges intelligencia szolgáltatásokra vonatkozóan, amellyel megpróbálják egyensúlyba hozni a technológia állami ellenőrzését és az ahhoz szükséges támogatást, hogy vállalatai életképesek maradjanak a globális versenyben.

 

A kínai kormány 24 irányelvet adott ki, melyek például előírják az MI platformszolgáltatóknak, hogy regisztrálják szolgáltatásaikat az állam által kijelölt intézményeknél, és végezzenek biztonsági felülvizsgálatot, mielőtt azok piacra kerülnének. Az állami kontrollt hét ügynökség végzi majd, köztük a Kínai Kibertér-adminisztrációs hivatal, és a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság.

Az életbe lépett szabályozás kevésbé szigorú, mint az eredetileg áprilisban napvilágot látott tervezet, de azt mutatja, hogy Kína komoly lépéseket tesz, biztosítandó az elmúlt 30 év legnagyobb horderejű technológiájának kormányzati felügyeletét. Más megközelítést alkalmaz például az Egyesült Államok, ahol még azután sem fontolgatják komolyan a törvényalkotást. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az iparági vezetők is lobbizni kezdtek érte, a mesterséges intelligencia által keltett „kihalásveszélyt” emlegetve. Sőt, maga Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója nyilvános meghallgatásokon sürgette a Kongresszust, hogy tegyenek valamit.

„Kína nagyon gyorsan elkezdte kiépíteni a szabályozó eszközöket és mechanizmusokat, így felkészültebbek a technológia bonyolultabb alkalmazásainak szabályozására”,

mondta el Matt Sheehan, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa. A kínai szabályozás túlmutat azon, amit a nyugati demokráciákban elképzelhetőnek tartanak, de olyan gyakorlati lépéseket is tartalmaznak, melyek támogatást élveznek az Egyesült Államokban.

Felcímkézés, szabályozás keleten-nyugaton

Peking például feltűnő címkéket ír elő az MI által létrehozott tartalmakra, beleértve a fényképeket és videókat is. Ennek fő célja a deepfake vagy manipulált tartalmak kiszűrése. Azt is megkövetelik majd minden mesterséges intelligencia-modellt bevezető vállalattól, hogy „jogszerű adatokat” használjon modelljeik betanításához, és szükség esetén ezeket az adatokat mutassa is be a szabályozó hatóságoknak. Ez a rendelkezés megnyugtathatja a médiavállalatokat, melyek attól tartanak, hogy alkotásaikat az MI-motorok ellopják, vagy engedély nélkül felhasználják. Ezen kívül a kínai vállalatoknak a szolgáltatásokkal vagy tartalommal kapcsolatos nyilvános panaszok kezelésére is könnyen kezelhető mechanizmust kell biztosítaniuk.

Az öreg kontinensre visszatérve az Európai Parlament júniusban fogadta el a mesterségesintelligencia-törvény tervezetét, amely új védőkorlátokat és átláthatósági követelményeket ír elő az MI rendszerfejlesztői számára. A parlamentnek, az EU-tagállamoknak és az Európai Bizottságnak még persze meg kell tárgyalnia a végső feltételeket, mielőtt ez a jogszabály jogerőre emelkedne.

Peking éveket töltött azzal, hogy létrehozzák friss szabályokat. Az Állami Tanács, az ország kabinetje 2017-ben dolgozta ki a mesterséges intelligencia ütemtervet, mely prioritásnak nyilvánította a technológia fejlesztését, és ütemtervet fogalmazott meg a kormányzati szabályozás bevezetésére is.

Bár az Alibaba, a Baidu és a SenseTime mind rendelkeznek saját MI modellekkel, ennek ellenére a kínai vállalatok lemaradtak az olyan globális éllovasok mögött, mint az OpenAI és az Alphabet-Google.

„Kína kötéltáncot jár több, nem feltétlenül összeegyeztethető célkitűzés között”, mondta el Helen Toner, a Georgetowni Egyetemen működő Center for Security and Emerging Technology kutatóközpont igazgatója. „Az egyik cél a mesterséges intelligencia-ökoszisztéma támogatása, a másik pedig a társadalmi kontroll fenntartása, valamint a kínai információs környezet cenzúrázásának és ellenőrzésének képessége.”

Hazafiatlan csetbot

Kínában a cégeknek minden szempontból sokkal óvatosabbnak kell lenniük. Idén februárban a Hangzhou-i székhelyű Juanju Intelligence már néhány nappal az indulás után le kellett kapcsolja a ChatJuan szolgáltatását, mivel a chatbot „agresszív háborúnak” nevezte Oroszország Ukrajna elleni invázióját, ami ellentétes Peking álláspontjával, és ha ez nem lenne elég, kételyeket fogalmazott meg Kína gazdasági kilátásaival kapcsolatban, az interneten gyorsan terjedő képernyőképek szerint. A pórul járt cég azóta teljesen felhagyott a ChatGPT modellel, hogy veszélytelen termeléstámogató, KnowX nevű szolgáltatására összpontosítson.

Egyes kínai technológiai cégek két irányú kulcsszószűrést alkalmaznak, egyetlen nagy nyelvi modellt használva annak biztosítására, hogy egy generatív LLM-mel szemben dolgozó másik LLM megtisztítsa a kimeneteket minden vitatott tartalomtól.

„Potenciálisan az a leglenyűgözőbb és leginkább aggasztó, hogy a cenzúra új, kifejezetten tartalomellenőrzésre kifejlesztett nyelvi modelleken keresztül történik”, mondta Nathan Freitas, a Harvard Egyetem Berkman Klein Internet és Társadalom Központjának munkatársa.

A múlt héten megfogalmazott 24 irányelv augusztus 15-én lépett hatályba, és a végső változatból kikerültek például a platformok üzemeltetőire vonatkozó büntetések és korlátozások. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány pont:

  1. cikk: „A generatív mesterségesintelligencia-technológiák fejlesztésében és alkalmazásában részt vevő iparági csoportok, vállalkozások, oktatási és kutatóintézetek, közművelődési intézmények és releváns szakmai intézmények tekintetében azok a generatív MI-szolgáltatások, melyek nem a hazai nyilvánosságot célozzák, nem alkalmazhatják ezeket az előírásokat.”
  2. cikk: „Az ország továbbra is figyelmet fordít mind a fejlődésre mind pedig a biztonságra, az innováció és a jogi szabályozás előmozdításának ötvözése révén, hatékony intézkedéseket hajt végre a generatív mesterséges intelligencia innovációjának és fejlesztésének ösztönzésére, a generatív MI-szolgáltatások toleráns és óvatos szabályozására és figyelembe veszi a különböző típusokat és szinteket.”
  3. cikk: „A szolgáltatóknak a törvény alapján kellő időben kell eljárniuk a személyes adatok megkeresésére, másolására, felülvizsgálatára, kiegészítésére vagy törlésére irányuló egyéni kérelmek elfogadása és feldolgozása érdekében.”
  4. cikk: „Azoknak a generatív mesterséges intelligencia-szolgáltatásoknak, melyek képesek a közvélemény vagy a társadalom mozgósításhoz kapcsolódó képességeket biztosítani, biztonsági felülvizsgálatot kell végezniük az ország vonatkozó szabályozásai alapján, valamint bejelentési, módosítási és regisztrációs kötelezettségük van az ország Internetes Információszolgáltatási Algoritmuskövetelmény-menedzsment Előírásainak (Internet Information Service Algorithmic Recommendation Management Provisions) megfelelően.
  5. cikk: „Az illetékes hatóságok feladataiknak megfelelően végzik a generatív mesterséges intelligencia szolgáltatások felügyeletét és ellenőrzését, a szolgáltatóknak pedig a jogszabályok, valamint a képzési adatforrásokra, a méretekre, típusokra és címkézési szabályokra vonatkozó követelmények alapján kell együttműködniük, valamint magyarázatot adniuk az algoritmusok mechanizmusaira, és biztosítani kell a szükséges technológiát, adatokat stb. a támogatáshoz és a segítségnyújtáshoz ezen hatóságok számára.”

További tartalmak

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.
Scroll to Top