Hihetetlen erővel robbant be 2022 decemberében a köztudatba a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás – az OpenAI féle ChatGPT-vel a mindennapjaink része lett az új technológia. Dehogy új, teszik hozzá a szakemberek: évtizedek óta használnak már MI-alapú megoldásokat a cégek, a kutatóhelyek…
◼︎ Fel kell szállni a vonatra, nem eléállni
Egy teljesen új világ kapujában toporog mind az üzleti világ, mind a fogyasztók: ennek azonban csupán az egyik tartóoszlopa a mesterséges intelligencia, figyelmezteti „Technology Vision 2023” című tanulmányának olvasóit az Accenture. Ráadásul a technológia hirtelen(nek látszó) ugrása mellett a cégeknek foglalkoznia kell a megváltozott geopolitikai környezettel, a Covid-19 járványt követő, a logisztikai láncokat alaposan összekócoló helyzettel és persze a most a munkaerőpiacra érkező fiatalok jelentősen megváltozott igényeivel, elvárásaival. Egy, a fejlődésre érzékeny cégvezetőnek jelenleg is egyszerre több területre kell koncentrálnia: kérdés, hogy a jövőt technológiák hogyan fogják alakítani. Az évtizedek óta észrevétlenül velünk élő, de igazi hírverést csak 2022-től begyűjtő mesterséges intelligencia alapvetően változtathatja meg azt, amit ma üzleti folyamatoknak, felhasználói szokásoknak vagy adatbányászatnak nevezünk – ezzel kapcsolatban a szakértők véleménye egyöntetű. Egy új korszak küszöbére értünk. A kérdés: a felismerést milyen reakció, milyen irányú előrelépés követi?
A pénz nem minden!
A CB Insight friss, 2023 első negyedévét illető kutatása szerint tovább folytatódott a mesterséges intelligenciával rendelkező termékvonalat követő startup-vállalkozások vesszőfutása: az eddiginél még kevesebb pénzügyi befektetőt tudtak magukhoz vonzani az év első három hónapja alatt. Összesen öt unikornist született – azaz ennyi cégnek sikerült legalább 1 milliárd dolláros piaci értéket elérnie, ebből három (Anthropic, Adept és Character.AI) foglalkozott nagy nyelvi modellre alapozott mesterséges intelligencia fejlesztésével. Igaz, az amerikai unikornis- hegemóniát továbbra sem veszélyezteti semmi, hiszen a 170 unikornis 64 százaléka az Amerikai Egyesült Államokban van bejegyezve.
Nem biztató a kép „odalent” sem: a megkötött befektetési üzletek értéke 25 millió dolláros átlagra esett vissza: ez bizony a pandémia előtti értéknél is kisebb, és kevesebb, mint fele a tavalyi értéknek. Egy esztendő alatt 43 százalékkal esett a befejezett befektetések száma is: a 2022-es 883-ról 554-re és alig 5,4 milliárd dolláros teljes összegre. Nőtt viszont a felvásárlások és cégösszeolvadások száma: a 75 ilyen átalakulás az előző negyedévhez képest 12 százalékos növekedést jelent.
A piac tehát mozog és alkalmazkodik a jelenlegi, nehéz gazdasági helyzetben tapasztalható forráshiányhoz is. Ahogyan a felhasználók is alkalmazkodtak – néha egészen nem várt módon is – a 2022. november 30-án nyilvánossá tett (más vélemények szerint az emberiségre „rászabadított”) ChatGPT kínálta lehetőségekhez. Az OpenAI lépése forradalminak számított – ma már egyértelműen kijelenthető, hogy az információtechnológia történelmének egyik fontos dátumaként ismerjük ezt a napot. A meglepetés teljes volt, hiszen az interneten barangolók vagy azt munkára felhasználók előtt egy teljesen új világ nyílt ki, és egyben régi-új félelmek érkeztek mind a hagyományos és webes médiumok címlapjaira, mind a baráti beszélgetésekbe, munkahelyi kávészünetekbe. Vajon az én munkahelyem is veszélyben forog? Lesz-e rám szükség 5-10 év múlva vagy „mindent visz” az egyre okosabb algoritmus?
Lépésről lépésre…
A Google által még 2017-ben kidolgozott MI nyelvimodell-architektúrát a fejlesztők és a tech cégek lépésről lépésre fejlesztették tovább, tették egyre okosabbá, egyre nagyobb és összetettebb adatbázist használva a folyamatosan csiszolt algoritmusok tanítására. Persze szó sem volt filantrópiáról, önzetlen szívjóságról: üzletet láttak az MI alkalmazásában és ma már tudjuk, a szimatuk kiváló volt. Ehhez már persze az olyan „alapvető modellnek” (foundation modelnek) nevezett AI-k kifejlesztésére volt szükség, amely ma már a Google mellett többek között a Microsoft és a Meta szolgáltatásait támogatja, egészíti ki és a remények szerint teszi minden eddiginél hatékonyabbá – és itt csupán a nyugati országokban dolgozó modellekről beszélünk.
Az óriási adatmennyiségen trenírozott szoftverek óriási teljesítményre képesek – ma már klasszikus példának számít a proteinalkotásra és -vizsgálatra alkalmazott MI, amely hatvanszor bizonyult hatékonyabbnak minden eddigi, számítógép alapú megoldásnál. Ne felejtsük el: az egészségügy minden eddiginél nagyobb üzletet jelentett már 2022-ben is, és a gyógyításra, megelőzésre fordított összegek minden számítás szerint továbbra is dinamikusan növekednek majd. Mint a Deloitte legfrissebb „Global Health Care Outlook” elemzésében is olvasható, az egészségügy területén dolgozó szervezetek, cégek minden eddiginél jobban támaszkodnak az adatelemzésre, a mesterséges intelligencia bevonására és alkalmazására, a személyre szabott gyógyítás megvalósítására, minden eddiginél hatékonyabb, egyedi gyógymódok és gyógyszerek kifejlesztésére.
Az ilyen „alapmodellek” fejlesztésének elősegítése az MI piacán belül is kiemelt fontosságúnak számít. Igaz, vannak leküzdendő akadályok is bőven. A rohamosan növekvő számítás kapacitásokat valahogyan ki is kell(ene) elégíteni, és a gépek mellé megfelelően képzett, tapasztalt szakemberek is kellenek. Éppen ez az egyik alapvető érv, amellyel többen is igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt: a szuperszámítógépek és a nyelvi modellek mellé még mindig kellenek hús-vér emberek is. Sőt, egyre több és több, ahogyan az ilyen nyelvi modellekre épített rendszerek egyre több szervezetnél, kormánynál – és vállalatnál jelennek meg.
Ahogyan egyre elérhetőbbek lesznek a „cégre szabott” MI-k, úgy fogják egyre kisebb vállalkozások is használni azokat. Emlékezzünk csak vissza: az első számítógépeket is az amerikai nagyvállalatok alkalmazták, de ma már a hazai kkv-k is hozzáférhetnek a legmodernebb informatikai eszközökhöz, rendszerekhez. Így nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy felismerjük, az MI is meg fog érkezni majd mindannyiunk munkahelyére – csak kérdés, mikor és milyen feladatkörben…
Sokan és sok helyen hangsúlyozták már: a mesterséges intelligencia átveheti a monoton, ismétlődő feladatokat az egész vállalaton belül. A feladatok automatizálásával és a hibák minimalizálásával járó folyamat pozitív lehet a munkavállalók számára is, hiszen ennek köszönhetően ők a problémamegoldásra és a kreatívabb és érdekesebb feladatokra összpontosíthatnak a jövőben. Az MI alapú rendszerek kiváló eszközként és „digitális kollégaként” elemezhetik és értelmezhetik például az egyre fontosabb szerepet kapó Big Data adatokat: minden eddiginél pontosabb, gyorsabban elkészülő és így a munkafolyamatok optimalizálására, változtatására, az erőforrások gyors allokálására alkalmas környezetet teremthet a gépi aggyal segített elemzés.
Lépni – itthon is
A váltásra való felkészülést sürgeti az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is. Mint a május 30-án kiadott közleményükben hangsúlyozzák, már most ki kell képezni a hazai munkavállalókat az MI és más diszruptív technológiák használatára – hiszen csak megfelelő tudással lehet elérni azt, hogy ezen új technológiák elterjedésének a munkahelyekre gyakorolt hatása a következő öt év során nettó pozitív legyen. Legalábbis, ha a Világgazdasági Fórum friss kutatásának eredményeire támaszkodva próbálunk a (közel)jövőre felkészülni. Ahhoz, hogy a meglévő munkaerő jelentős részének digitális készségeit is a változó igényekhez lehessen igazítani, az IVSZ szerint már most muszáj konkrét lépéseket tenni. Ennek elmaradása esetén már rövid távon is Magyarország komoly versenyhátrányával is kell számolni.
A Világgazdasági Fórum „Future of Jobs Report” című jelentése szerint már a következő néhány esztendőben strukturális átalakulásokkal kell számolni a hazai munkaerőpiacon is – jelentős részben a már említett új technológiák, így például a mesterséges intelligencia, a big data és a felhőszolgáltatások adaptálásának, illetve részben a fenntarthatósági törekvéseknek köszönhetően. A felmérés során megkérdezett vállalatok több mint felénél a munkahelyek számának növekedését várják az MI alkalmazásától, míg a cégek egyötödénél átalakulhatnak a munkakörök ennek hatására.
Bár a várható munkaerőpiaci hatások régiónként és szektoronként is eltérőek lesznek, de például az e-kereskedelmi, digitális marketing és digitális transzformációs szakemberek körében 25-35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben. Ezzel párhuzamosan viszont pénztárosi, titkárnői, könyvelési és bérszámfejtési ügyintézői állásból várhatóan ugyanennyivel kevesebbre lesz szükség 2027-re…
Az új munkahelyek legnagyobb hányada a big data elemzési, az éghajlatváltozással és a környezetgazdálkodással kapcsolatos technológiák, valamint a titkosítási és kiberbiztonsági területeken jön majd létre a megkérdezett cégek várakozásai szerint.
Tanulni, tanulni, tanulni!
A maradásért is tenni kell: ahhoz, hogy valamilyen új pozícióban folytathassa munkáját, tízből hat munkavállalónak átképzésre lesz szüksége – még 2027 előtt. A világpiacra vonatkozó előrejelzés szerint a jövőben a legfontosabb készségek közé fog tartozni az analitikus gondolkodás elsajátítása, a kreatív gondolkodás előmozdítása, illetve a mesterséges intelligencia és a big data megoldások használata. A cégektől kapott válaszok alapján jelenleg az üzleti feladatok 34 százalékát gépek vagy algoritmusok, 66 százalékát pedig emberek végzik. 2027-re a generatív MI és a nagy nyelvi modellek szélesebb körű elterjedésével a várakozások szerint már 47 százalékra emelkedik majd a folyamatok automatizált elvégzése.
Mint az IVSZ megjegyzi, a Világgazdasági Fórum felmérésének eredményei ugyan optimisták, de világosan látható, hogy a hazai vállalkozásoknak is lépést kell tartaniuk az MI és más, az üzleti folyamatokat alaposan felbolygató technológiák alkalmazásával. „Ezeket a lépéseket most meg kell tennünk, különben nem tudunk élni a fejlett technológiák nyújtotta hatékonyságnövelési lehetőségekkel. A kormányzat, a munkaadók, a munkavállalóknak közös érdeke, hogy a munkavállalók megfelelő készségekkel rendelkezzenek, és mindenkinek van felelőssége is abban, hogy ezen a téren előrelépés történjen. A munkahelyek elvesztésével való riogatást, amellyel az MI kapcsán gyakran lehet találkozni, nem tartjuk sem szerencsésnek, sem ösztönzőnek ebben a folyamatban. Azon vagyunk, hogy arra hívjuk fel az emberek figyelmét, hogy más típusú munkavégzésre kell felkészülniük, más készségeket kell elsajátítaniuk a jövő munkahelyén való helytálláshoz”, mondta el a Világgazdasági Fórum kutatási eredményeinek hazai vonatkozásaival kapcsolatban Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára a Szövetség közleményében. Mint hozzátette, olyan szakmák – például gépi mélytanulás-specialista, fintech-mérnök, adattárház-szakértő – vannak kialakulóban Magyarországon is, amelyek eddig nem léteztek vagy nem volt jelentős piaci kereslet. A magyar munkaerőpiacról már most jelentős számú digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányzik, ami a digitális gazdaság fejlődésének egyik legnagyobb gátja, emelte ki a főtitkár.
