A célzott hirdetésekhez a felhasználók hozzájárulását kéri majd a Facebook néven elhíresült Meta összes alkalmazása (Facebook, Instagram, Messenger, Threads stb.) Az irányelvek módosítása megakadályozza a tűpontosan személyre szabott hirdetéseket, például a felhasználó által megtekintett videók vagy megosztott posztok alapján.
A Meta rendkívül célzott hirdetési modellt működtet, amely a platformjain megosztott személyes adatok tömegén alapul, és évente több tízmilliárd dollárt keres rajta. Bár ez a taktika valószínűleg nem fog teljesen megszűnni a közeljövőben, a vállalat hamarosan felajánlhatja az EU-ban élő felhasználóknak, hogy „beleegyezzenek” az ilyen hirdetések megjelenítésébe a felületeken.
A Meta április óta már felkínálja az európai felhasználóknak, hogy lemondjanak a személyre szabott hirdetésekről – de ehhez egy hosszadalmas, erős szövegértési képességeket követelő űrlapot kell kitölteni a súgóoldalakon. Ez a folyamat valószínűleg korlátozta a lemondók számát.
Az „opt-in” opció azonban alapértelmezés szerint védelmet nyújtana a felhasználóknak. Ez nem jelenti azt, hogy nem fognak általános célzott hirdetésekkel megcélozni, amelyek szélesebb körű demográfiai adatokon, például az életkoron alapulnak, de megakadályozná a személyre szabott hirdetéseket, például a megtekintett videók vagy megosztott posztok alapján. Továbbá az uniós jog értelmében a felhasználónak akkor is hozzá kell férnie a Meta platformjaihoz, ha leiratkozik.
A személyes adatok reklámcélú felhasználását korlátozó szabályozás jelentős csapást mérhet a Meta fő bevételi forrására. Az idei második negyedévben 31,5 milliárd dolláros reklámbevétel 23%-át az európai régió termelte.
A Meta közölte, hogy a változtatás az ír adatvédelmi biztos (DPC) januári utasítására történt, amely szerint újra kell értékelni a hirdetések célzásának jogalapját. A javaslatra az uniós adatvédelmi szabályozók növekvő nyomása közepette került sor.
Májusban a DPC rekordösszegű, 1,2 milliárd eurós bírsággal sújtotta a Metát a felhasználói adatoknak az Egyesült Államokba történő továbbítása miatt, amely a felügyelő hatóság szerint sértheti a polgárok GDPR szerinti magánéletét. A Meta a GDPR alapján kiszabott 5 milliárd eurós bírság felét gyűjtötte össze a jogszabály öt évvel ezelőtti hatálybalépése óta. Az új adatvédelmi szabályok, a digitális piacokról szóló törvény (DMA) szintén arra kényszerítette a technológiai óriást, hogy késleltesse új közösségi alkalmazásának, a Threadsnek a megjelenését az EU-ban.
Ahogy az EU szigorít a szorításon, és a bírságok egyre csak gyűlnek, úgy tűnik, hogy a közösségi médiaóriás végre meghajolhat. A hirdetésekkel kapcsolatos hozzájárulási politikájának módosítása mindössze három hónapon belül hatályba léphet, ha az EU elfogadja a javaslatot.
Max Schrems, az az adatvédelmi aktivista, aki benyújtotta a Meta ellen az eredeti, kényszerű hozzájárulásra vonatkozó GDPR-panaszt még 2018 májusában, szorosan figyelemmel fogja kísérni, hogy a Meta pontosan hogyan alkalmazza az új irányelvet. „Meglátjuk, hogy a Meta valóban alkalmazza-e a hozzájárulási kötelezettséget a személyes adatok hirdetésekhez történő minden felhasználására”, mondta az adatvédelmi jogokkal foglalkozó nonprofit szervezetén, a noyb-on keresztül. „Eddig »erősen személyre szabott« vagy »viselkedésalapú« hirdetésekről beszélnek, de nem világos, hogy ez mit jelent. A GDPR a személyre szabás minden típusára kiterjed, olyan dolgokra is, mint az életkor, amely nem számít »viselkedésnek«. Nyilvánvalóan folytatjuk a pereskedést, ha a Meta nem fogja teljes mértékben alkalmazni a törvényt.”
