A tavalyi év vége kiemelkedően jelentős eseményeket hozott a kriptovilágba. Az új amerikai vezetés megválasztása hatalmas lendületet adott a kriptovaluták piacának, a Bitcoin elérte eddigi legmagasabb árfolyamát, és egy időre még a 100 ezer dolláros álomhatár fölé is bekacsintott. Mire számíthatunk még a kriptók decentralizált, blokklánc-alapú pénzügyi világában?
◼︎ Kriptók, tokenek és NFT-k
„Néhány éve még temették a Bitcoint és a kriptovalutákat, mára pedig olyannyira megkerülhetetlenné váltak a pénzügyi világban, hogy a neobankok által kínált befektetési csomagoknak és fintech-szolgáltatásoknak is részét képezik. Tagadhatatlan, hogy a tavalyi év az eddigi legnagyobb löketet adta a kriptovaluta-piacnak. A soha nem látott magasságokban szárnyaló Bitcoin sikere húzza maga után a többi kriptovalutát, sőt az egész decentralizált pénzügyi rendszernek nagy lendületet ad”, mutatott rá Hellner Gábor, a CryptoSoft alapítója és ügyvezetője arra, hogy az USA kriptobarát fordulata olyan blokklánc-alapú területekre is ráirányíthatja a figyelmet, mint a DeFi (Decentralized Finance), az NFT-k (Non-Fungible Tokens) vagy az olyan okosszerződés-alapú megoldások, mint az RWA-k (Real-World Assets).
Központosítás nélkül
Az elosztott pénzügyi (DeFi) világ a centralizált pénzügyi rendszerek új alternatíváját kínálja. Ezek egyrészről maguk a kriptovaluták, másrészről az azok kereskedését lehetővé tevő okosszerződéseken alapuló, decentralizált tőzsdék (DEX – Decentralized Exchange) és platformok, amelyek bármilyen központi szereplő nélkül biztosítják ezen pénzeszközök határokon átívelő kereskedhetőségét.
Mivel a kriptovalutákkal való kereskedés eddig elsősorban a centralizált kriptotőzsdéken folyt, ezért a decentralizált tőzsdékre nemcsak a hagyományos pénzügyi világban, de még a kriptovilág egyes szegmenseiben is fekete bárányként tekintettek. Az utóbbi években hozott szabályozások – mint például az EU-ban a MiCA (Markets in Crypto-Assets Regulation) rendelet, amely a kriptopiacot és a kriptovaluták kereskedését igyekszik keretek közé szorítani – értelemszerűen csak a központosított kereskedést tudják szabályozni. Mivel bizonyos kriptoeszközök a szabályozások értelmében nem lesznek kereskedhetők centralizált tőzsdéken, a szakértő szerint a decentralizált kereskedési módok felé fog eltolódni a piac, ami így nagymértékű növekedésnek néz elébe.
Szintén a DeFi-be tartozik még minden olyan pénzügyi megoldás (megtakarítás, hitelezés, biztosítás), amely ezen elosztott rendszerekre, illetve okosszerződésekre épülve, központosított irányítás nélkül, közösségi alapon képes működni. A klasszikus bankok, hitelintézetek, biztosítók decentralizált változatainak elterjedése jelentheti a következő lépést a blokklánc alapú lakossági szolgáltatásokban. Nem csak a technológia, hanem – és egyes helyeken, például az USA néhány államában – a jogi környezet is adott ahhoz, hogy ne csak egy-egy elosztott szolgáltatásról beszéljünk, hanem akár egy teljesen elosztottan működő vállalatról, ahol a tulajdonlás, menedzsment és a szavazás is a blokkláncon történik. „Ezek az úgynevezett elosztott autonóm szervezetek (DAO – Decentralized Autonomous Organization) kaphatnak teret és növekedési lehetőséget a következő években”, véli Hellner Gábor.
Valós érték, virtuális token
2025-re a középpontba kerülhetnek az NFT-k és azon alapuló megoldások is. „Ezek a kriptovilág további, nagy szereplői, amelyek sorszámozott tokenek kibocsátását és kezelését teszik lehetővé. Így amíg a kriptovaluták a való világ devizáinak, addig az NFT-k a vonalkódozott jegyeknek feleltethetők meg tokenek formájában a blokkláncon”, magyarázza Savci Tamás, a CryptoSoft technológiai vezetője.
Az NFT-k piaca már ma is hatalmas, maguk a tokenek pedig leginkább valamilyen művészeti alkotás vagy mém reprezentációi. Ezek sok esetben felfoghatatlan árakon cserélnek gazdát a kripto-szubkultúrában, hiszen gyakran valamilyen belépési vagy használati jog társul ezen sorszámozott, egyedi tokenekhez. „Várhatóan a technológia térhódításával azok felhasználási módja is kiszélesedik, és olyan megoldások születhetnek, amelyek jóval túlmutatnak az NFT alapú mémeken”, teszi hozzá Hellner Gábor.
Validációt kaphatnak különböző okosszerződés-alapú, elosztott megoldások, mint például a Real World Asset-ek is. „Ezek a való világ egyes jól megfogható entitásait képzik le az elosztott világba és tokenizálják azokat. Így jellemzően valamilyen tulajdonjogot leszünk képesek tárolni és kezelni elosztott módon, blokklánc alapon, központi szereplő nélkül. Ez lehet akár ingatlanhoz, művészeti alkotáshoz vagy szolgáltatáshoz fűződő jog, amely így már központi hatóság nélkül működik, és akár pillanatok alatt adható és vehető – mondta el Hellner Gábor. – Jelenleg az ingatlanok tulajdonjogát megtestesítő tokenek létrehozása a leginkább elterjedt, de ez a közeljövőben kiterjedhet más hasonló tulajdonviszonyok leképezésére is.”
Ha már szerződés, legyen okos
A tokenizáláson kívül fontos szerepet kaphatnak maguk az okosszerződések is, amelyekkel a szereplők közötti megállapodások (lényegében szerződések) rögzíthetők elosztott módon. „Így a megadott üzleti logika és a lefektetett szabályok alapján történnek meg a teljesítések a szerződésben leírt feltételek szerint, hitelesen, letagadhatatlanul és módosíthatatlanul. A teljesen elosztott és transzparens rendszerben kiválthatók lennének a jelenlegi hagyományos szerződések és azok közvetítői, mint az ügyvédek, közjegyzők”, emelte ki Savci Tamás.
| Az értékek internete
A Web3 egyik legnagyobb újítása, hogy az „értékek internetét” nyújtja, ahol a decentralizáltan működő rendszerben az értékek fölött maguk a felhasználók rendelkeznek, nem pedig valamely központi szereplő. Ennek a megközelítésnek legismertebb képviselői a kriptovaluták, ahol az ökoszisztémában nincs bank, amelyik centralizáltan tárolja értékeinket, és csupán ígéretet ad annak használatára, hanem tárca (wallet) alapon teljes kontrollal rendelkezünk pénzeszközeink felett. (Ezzel együtt a felelősség is teljes egészében a felhasználóé, például a tárca elvesztésénél vagy meghekkelésénél, mint ahogy számolnia kell a kriptovaluták kiszámíthatatlan volatilitásával – a szerk.) Ugyanilyen módon rendelkezhetünk akár egy sorszámozott token felett, amely mondjuk egy belépésre jogosító jegyet testesít meg. Sőt a világ bizonyos részein, például Dubaiban, akár egy ingatlan felett is. |
A blokklánc-alapú megoldásokban közös, hogy azok elosztottsága révén sokkal nagyobb kontrollt és biztonságot kapnak a felhasználók Ezzel párhuzamosan csökken a központi szereplők egyeduralma és befolyása, amivel könnyen vissza tudtak élni a blokklánc előtti időkben. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy az elosztott rendszerek sem feltétlenül hibátlanok: a beléjük kódolt szabályokban és üzleti logikában lehetnek hiányosságok, de a rendszer elosztott volta miatt ezt mindenki láthatja – a szerk.)
Az elosztott technológián alapuló világ 2025-re kétségtelenül megkerülhetetlenné vált, hiszen decentralizáltsága révén betilthatatlan, illetve központi szereplő által szabályozhatatlan. Továbbá óriási tömeg áll mögötte, amely alternatív pénzügyi eszközként használja, világgazdasági szinten is jelentős tényezővé téve.
