A technológia és a piaci környezet is megérett arra, hogy a középvállalati kör szolgáltatásként vegye igénybe az információbiztonságot. Nemes Imre, a T-Systems Magyarország kiberbiztonsági kompetenciaközpont vezetője szerint a közeljövő egyik fontos feladata a beszállítói láncok védelme lesz, és számukra különösen előnyös lehet a security-as-a-service.
◼︎ Közel vinni az IT-biztonságot a felhasználókhoz
– Mi jellemzi a magyar felhasználók hozzáállását az információbiztonsághoz?
– A magyar, de a régiós piac is némi lemaradásban van a globális színtérhez képest. A biztonságtudatosság még nincs olyan állapotban, mint tőlünk nyugatabbra, de azért folyamatosan javul a helyzet. Ez nyilván nem független attól, hogy elképesztő számban nőtt a kiberbiztonsági incidensek száma, ami a kis cégektől kezdve a nagyvállalatokig mindenkit rákényszerít arra, hogy több pénzt és energiát szánjon az IT-biztonságra. Mostanáig ez jellemzően vagy utólag beépített eleme volt az informatikai projekteknek, vagy az hangzott el, hogy „kérek IT-biztonságot 5 millió forintig”. Ezért is rendkívül fontos, hogy minél szorosabb kapcsolatokat építsünk ki az ügyfelekkel, legyünk jelen az életünkben, tájékoztassuk őket folyamatosan, hogy milyen trendek tapasztalhatóak, milyen újfajta veszélyek jelennek meg regionálisan és globálisan is és hogy miként tudnak ezek ellen védekezni.
– Hogyan tudják mindezt megtenni?
– Meg kell határoznunk, milyen piaci szegmenseket célzunk meg, és aztán, hogy nekik mit kínálunk. Az a döntés született, hogy a hagyományos nagyvállalati kör mellett még komolyabb figyelmet fordítunk a középvállalati szegmensre is. Nekik viszont nyilvánvalóan más ajánlatokat kell kínálnunk, így erősíteni kívánjuk a biztonsági szolgáltatásokat, a security-as-a-service kínálatot. A portfóliónk elemeiből olyan csomagajánlatot állítottunk össze, amely ennek a középvállalati körnek teljes körű biztonsági megoldást tud kínálni, mérettől, igénytől és iparágtól függetlenül. Közben persze megtartjuk a nagyvállalati ügyfél-, termék- és szolgáltatási kört is.
– Mennyire nyitott a középvállalati kör arra, hogy szolgáltatásként vegye igénybe a biztonságot?
– Ahogy említettem, fokozatosan változik a gondolkodásmód, bár minél kisebb a cég, annál jellemzőbb az a mentalitás, hogy „miért pont velem történne meg, hiszen eddig sem támadtak minket”. Erre szoktam azt mondani: nem mindegy, hogy nem támadtak meg, vagy nem tudsz arról, hogy megtámadtak. Már az is komoly erőfeszítéseket igényel, hogy egy vállalat egyáltalán érzékelni tudja, hogy támadás érte. Egyetértek azzal a mondással, hogy mindenkit ért már támadás, csak van, aki még nem tud róla.
Aki viszont támadás áldozata lesz – vagy ha szerencsés, csak egy közeli partnerét éri támadás –, már sokkal fogékonyabb lesz a biztonsági érvekre. Ilyenkor viszont szembetalálja magát azzal, hogy nincs szakembere, nem is talál a piacon, vagy csak rendkívül drágán, illetve esetleg azt sem tudja, hogy merre kellene elindulnia. Ezek mind a biztonsági szolgáltatások irányába tolják ezeket a kisebb és közepes vállalatokat.
És van még egy szempont, amelyet a középvállalatok egy jókora köre semmiképpen nem hagyhat figyelmen kívül. Ezek a multinacionális vállalatok beszállítói. Jól megfigyelhető trend a világban, hogy a nagyvállalatokat mind gyakrabban támadják kisebb partnereiken, beszállítóikon keresztül, ahol a tapasztalatok szerint gyengébb az információvédelem szintje. Ezért aztán a nagyvállalatok már nemcsak azt írják elő a beszállítókat, hogy milyen minőségben és ütemben küldjék az alkatrészeket, hanem azt is, hogy milyen IT-biztonsági előírásoknak, normáknak feleljenek meg. Hiszen egy nagy gyárban egy félórás, órás leállás is súlyos tízmilliós veszteségeket jelenthet. Márpedig a támadók oldalán igazi profik működnek, akik könyörtelenül kihasználják a hiányosságokat, sérülékenységeket.
| Nemes Imre
2010-ben szerzett diplomát projektmenedzsment szakirányon, de amikor az államigazgatásban helyezkedett el, egyből humán és informatikai biztonsággal kezdett foglalkozni. „Államigazgatási projektek felügyeletével, biztonsági megfeleltetésével, egyéb információbiztonsági feladatokkal foglalkoztunk. A Budapesti Műszaki Főiskolán mérnökinformatikát hallgattam, de mindig is sokkal jobban érdekelt a menedzselés, mint a konkrét programozás”, meséli Nemes Imre. Ezután több mint két évig a Magyar Telekom biztonsági igazgatóságán dolgozott, nagy, stratégiai projektek biztonsági felügyeletét látta el. Később a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó biztonsági vezetője lett, onnan tért vissza nemrég a Telekom-csoporthoz, a T-Systems kiberbiztonsági kompetenciaközpont vezetői székébe. |
– Tapasztalatai szerint mennyi segítséget kapnak a biztonsági felkészüléshez a beszállítók?
– Ez nagymértékben függ a partnertől. Van, amelyik csak a követelményt fogalmazza meg: felelj meg ennek vagy annak az ajánlásnak, szabványnak. Mások azért segítőkészebbek, megoldásokat, technológiákat, módszereket, szállítókat is ajánlanak, segítenek a követelmények megfogalmazásában, a kiválasztásban és a megvalósításban is. Utóbbi mindenképpen szerencsésebb, hiszen a nagyvállalatnak is elemi érdeke, hogy beszállító partnere ne rés, hanem erős bástya legyen az ökoszisztéma falában.
– Hol lehet ebben megtalálni a helyes egyensúlyt, hogy egyfelől ne legyenek teljesíthetetlen követelések, másfelől viszont ne legyenek annyira lazák sem, hogy néhány szabályzat papírra vetésével ki lehessen pipálni a megfelelést?
– Itt válik lényegessé, hogy olyan partnert válasszon magának a vállalat, amelyik teljeskörűen tud gondolkodni. Rendelkezik olyan szakértői bázissal, tapasztalattal, gyártói kapcsolatokkal, amelyek alapján cégre szabott termék- és szolgáltatásportfóliót képes kínálni. A megfelelően összerakott szolgáltatási elemekkel úgy tud megfelelni a követelményeknek a beszállító, hogy nincs komoly beruházási kötelezettsége, nem kell IT-biztonsági csapatot felépítenie és megtartania. Csak azért fizet, amire szüksége van; nyugodt lehet, hogy a rendszerei védve vannak; ha támadás éri, azonnal értesül róla; és ha komoly incidens történik, a kárelhárításhoz is segítséget kap. Mi ilyen alapon állítottuk össze a középvállalati szegmensnek szánt IT-biztonsági csomagunkat.
– Hogyan épül fel ez a csomag, hogy minél szélesebb körnek legyen megfelelő és mégis testre szabható maradjon?
– A CTRL 360 névre hallgató szolgáltatásunkat úgy alakítottuk ki, hogy minél kisebb implementációt igényeljen, minél egyszerűbben lehessen igénybe venni, például egy általános rendszergazda is el tudja végezni a szükséges beállításokat. Négy fő modulja van a csomagnak: menedzselt határvédelem; túlterheléses támadások (DDoS) elleni védelem; menedzselt végpontvédelem; és menedzselt email-védelem. Ezek szabadon variálhatók egymással és természetesen egyéb szolgáltatásokkal is kiegészíthetők. Mindezt 7×24 órában és folyamatosan elérhető ügyfélszolgálattal, amely incidens esetén is tud segíteni. A nagyvállalati kör számára pedig továbbra is elérhető a biztonsági műveleti központunk, a CTRL SOC szolgáltatásai, folyamatos monitoringgal és szükség esetén beavatkozással.
