Bevált a Gloster stratégiája, jövőre a német piacon nyit irodát

A nem túl kedvező gazdasági környezetben is tudja teljesíteni a Gloster a stratégiai céljait, amihez például vidéki egyetemi városokban nyit szolgáltatóközpontokat, a német piacon pedig értékesítési irodával terjeszkednek. A gazdasági nehézségek miatt egyre több nyugati vállalat az olcsóbb és hatékonyabb kelet-európai piacra szervezi ki informatikai működését, ennek részese lehet a vállalat is. A Gloster folytatja a magyar piacon lévő vállalatok felvásárlását, a win-win akvizíciók megalapozták a meglévő üzletágak erősítését. Szekeres Viktorral, a cég igazgatótanácsának elnökével beszélgettünk.

◼︎ Két-három számjegyű növekedések

– Egyre kiszámíthatatlanabb a gazdasági környezet, hogyan tud egy tőzsdei informatikai vállalat ilyen körülmények között, ár ellen úszva működni és fejlődni?

– Mindenki ár ellen úszik, és a Gloster helyzete semmiben sem más a többi vállalathoz képest. A legutóbbi recessziókor, 2008-ban megtanultuk, hogy a vállalatok első körben a beruházásokat halasztják el, majd következik a költségszerkezet átalakítása, lefaragása. Ide tartozik például a legszükségesebb rendszerek kiszervezése költséghatékonysági okokból, amelyek fix költséggé válnak, és nem okoz komolyabb HR-problémát sem.

Azonban a vállalatok már oda jutottak, hogy az embereken, a munkaerőn is kénytelenek spórolni. A technológiai iparban ennek már megvannak sajnos az első jelei, például a technológiai óriások – az Amazon, a Microsoft vagy a Tesla – tavaly még 270 ezer embert vettek fel, az idén a második félévben már létszámstopot hirdettek. Nyilvánvalóan ez a trend előbb vagy utóbb a hazai IT-szektorban is éreztetni fogja hatását, és a hazai bérrobbanás elől is elszívja a levegőt.

Ez nem azt jelenti, hogy megáll a világ. A Gartner előrejelzése szerint a világ 2022-ben 4,4 billió dollárt költ IT-megoldásokra, 11,8 százalékos növekedést várnak a szoftveriparban. Ezek a trendek valósak, mi is érezzük. Például a BMW-vel és az Audival megdupláztuk a rendelésállományunkat, tehát az IT-ban az óvatosság ellenére a lassulásnak jele nincs.

– A számok biztatóan alakultak a Gloster féléves eredményeiben is?

– A vállalat több területen is kettő vagy három számjegyű növekedéssel zárta a félévet, tehát egy rendkívül erős félévet tudhatunk magunk mögött. Az adózott féléves eredmény a négyszeresére nőtt, az EBITDA a duplájára, 301 millió forintra nőtt, az árbevétel pedig 49 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi stratégiát kellő körültekintéssel és optimista szemüveggel tudtuk kialakítani. Pedig mikor ismertettük őket, akkor eléggé nagyravágyó terveknek tűntek. Úgy is mondhatnám, többen azt gondolták, hogy elgurult a gyógyszerem. De ha gyógyszer, akkor én a gyógyszergyártókkal értek egyet, hogy azt eladni kell, és nem bevenni. A stratégia meghozta, sőt túlszárnyalta a remélt eredményeket, és úgy látszik, fél évről fél évre egyre-másra megvalósuló eredmények lesznek a 2025-ig tartó stratégiánkból.

– A 2022-es év az egyetemi városokban nyitott további szolgáltatóközpontokról és azok fejlődéséről is szól, hogy állnak ezekkel a tervekkel?

– Kecskeméten és Szegeden idén bővítjük a meglévő központokat, valamint úgy tűnik, hogy hamarosan a pécsi irodát is megnyitjuk. A pécsi iroda után nem áll meg a szolgáltatóközpont terjeszkedése, Debrecen és Veszprém a következő célpont.

Továbbra is az a cél, hogy a nagyobb egyetemi városokba települünk be, üzemeltetünk irodát, szolgáltatóközpontot. Ebben a törekvésünkben jó partnernek bizonyulnak az egyetemek is, hiszen a hozzáállásuk nélkül ezeket a központokat nem tudnánk megnyitni. Az így elérhető szoftverfejlesztési kapacitást és mérnöki tudást pedig jövő tavasszal a Németországban nyíló irodánkon keresztül tervezzük értékesíteni. A német piac rendkívül fontos a Gloster számára, ahol az utóbbi időben egyre több ügyfélt és egyre több projektet sikerült elnyernünk. A már említett BMW és Audi mellett említhetem a Német Vöröskeresztet is, ahol sikerült egy projektet elnyerni. De ügyfeleink között van a magyar CIB tulajdonosa, az Intesa Sanpaolo Csoport, náluk is van már egy kivitelezett projektünk.

– Németországban helyi irodára miért van szüksége a Glosternek?

– Stratégiánk szerint változtatni szeretnénk az árbevétel struktúráján, az exportbevételek felé tervezzük eltolni. A jelenlegi egyharmados arány helyett 2025-re várakozásaink szerint 40 százalék lesz az export értékesítési aránya, ami azért eléggé jelentős növekedést feltételez. A vidéki városokban nyíló szolgáltatóközpontok és a helyi német értékesítési iroda megnyitása ennek a bővülésnek a pillérei. Így a sales kollégák már közvetlenül a régióból fogják behozni a nagy, németországi szoftverfejlesztési projekteket. Ez azt is jelenti, hogy magasabb haszonkulccsal, közvetítő nélkül és közvetlenül a felhasználónak fogunk dolgozni, ami megalapozza további régiós sikereinket.

– Ezek szerint a terjeszkedés a kedvezőtlen gazdasági körülmények között sem marad el.

– Azt látjuk, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet hatására, az esetleges recesszió miatt a Nyugat-Európában működő vállalatok a magas nyugati bérek miatt sokkal inkább a Közép-Kelet-Európába kiszervezett informatikai szolgáltató vállalatok kapacitásait fogják igénybe venni. Ezzel pedig azt fogják elérni, hogy az IT egyszerre lesz olcsóbb és ugyanakkor gyorsabb is, mint saját alkalmazottat felvenni. Azt is előnyként élhetik meg ottani partnereink, hogy a Németországban rendkívül erős szakszervezeti ellenállás Magyarországon nem jelentkezik, nincs meghatározó munkavállalói ellenállás. A nyugatról kiszervezett informatika pedig ahhoz a vállalatokhoz fog érkezni, ahol most is szolgáltatnak. Azért terjeszkedünk, mert a vidéki fejlesztőközpontokba felvett kollégák tudását és szakértelmét ezekben a projektekben szeretnénk értékesíteni. Már most is látszik a számainkban, hogy ezen a területen jó munkát végzünk. A bevételünk közel egyharmadát adja az export, ami a nagy nyugati megrendelésekből származott. Ami még fontosabb, az az árbevétel struktúrája, ugyanis 64 százaléka megújuló, rendszeres árbevétel. Az előttünk álló recessziós időszakban pedig egy magas hányadban megújuló árbevételű vállalat sokkal többet fog érni, rendkívül meghatározó tud lenni.

– A tervek megvalósításához szükséges munkaerőt megtalálják a már említett, vidéki városokban nyíló szolgáltatóközpontokhoz?

– Szerintem nem az a kérdés, hogy van vagy nincs megfelelően képzett munkaerő vidéken, vagy bárhol Magyarországon. A kérdés az, hogy mennyiért van az adott szakértelem. Szerintem mi jobb helyzetben vagyunk, mint versenytársaink, hiszen alapvetően egy nyugat-európai piacon dolgozunk és versenyzünk. Ez azt is jelenti, hogy a nyugati piac által biztosított bevételi szinthez viszonyítva tudjuk meghatározni a költségszintünket – keleten. Ez nem azt jelenti, hogy nem futjuk ugyanazokat a köröket, mint a hazai szektortársaink, de a magasabb bérszint miatt egyre jobb helyzetben vagyunk. Ha már nálunk vannak a kollégák, már tudunk olyan szintű és minőségű munkahelyet biztosítani, ahol megéri hosszú ideig ottmaradni.

– Jó az együttműködés a szolgáltatóközpontoknak helyet biztosító városokban létező egyetemekkel?

– Szerencsére igen, szeretnek minket az egyetemek, ahol csak lehet, igyekszünk közös sikereket hozó együttműködéseket kialakítani. Azonban a világ úgy működik, hogy egyszerre több forrásból kell gazdálkodni a munkaerő megtalálásakor is. Az egyetemekről hozzánk kerülő junior emberek nagyon fontosak nekünk, de nem ez jelenti a munkaerő-utánpótlás egyetlen módját, másképp is meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat. Az idén elindítottunk egy belső képzési rendszert, amely a nagy álmom, a Gloster Akadémia demóverziója: házon belül kialakítjuk az egymástól való tanulás módját. Ez pedig újból nagyon jó forrása a szakemberek utánpótlásának. A harmadik forrás a felvásárlások. Nem titok, hogy a cégek ügyfél- és szerződésállományával olyan szenior és medior emberek is kerülnek hozzánk, akiknek a tudása beépül a cégcsoport know-how-jába. Emellett a hagyományos, organikus keresést is kihasználjuk, de ezzel nem túl sok újdonságot árulok el, hiszen mindenki ezt csinálja. Idéntől egyébként már három főállású toborzónk van, akiknek a segítségével igyekszünk megtalálni a szükséges embereket az előttünk álló feladatok megoldására.

– Hány embert foglalkoztat egyébként a Gloster?

– A jelenlegi létszámunk közel 200 fő, de már tudom, hogy nem ez a végső szám. Már most látom, hogy akár már idén 250-300 fős cég is lehet a szervezetünk, amit a már említett négy terület – a képzés, együttműködés, organikus keresés és akvizíció – le tud fedni. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést hatékonyan tudjuk kezelni, talán azt átlagnál jobban. Természetesen ez folyamatos fejlődést és fejlesztést is jelent a menedzsment számára.

 – A Gloster folytatja a felvásárlások sorát, legutóbb akvirált cég a fintech területen tevékenykedő ff. next volt. Nem áll a fintech szektor távol a Glostertől?

– Attól függ, melyik Glostert nézzük. Az öt évvel ezelőtti vállalat szerintem mindentől nagyon távol állt, amit most csinálunk, és amilyen szektorokban tevékenykedünk. De komolyra fordítva a szót, azt látjuk egy McKinsey-kutatás alapján, hogy a teljes magyar digitalizációs piac 50 százalékkal nőtt 2017 és 2021 között, és ezt a pandémia sem állította meg. A növekedés ellenére a nyugati országokhoz képest 20 százalékos lemaradásban vagyunk. Ez a 20 százalék 2030-ig 21 milliárd forintos többletet adna hozzá a hazai GDP-nek. A mi üzletmenetünkre lefordítva mindezt ez azt jelenti, hogy azoknak a társaságoknak a szolgáltatásaira, akik ebben a digitalizációs hátrány ledolgozásában segíthetnek, nagyon nagy szükség lesz. Rengeteg szférában és iparágban rendkívül erős a Gloster. Azt is látjuk azonban, hogy a digitalizációs törekvések nagy része jelenleg elsősorban a pénzügyi szférából fog érkezni. És ha van egy olyan vállalat, amely ezt az oldalunkat meg tudja erősíteni, azt érdemes felvásárolni – így került a Glosterhez az ff. next is. Senki számára nem árulok el titkot, hogy a pénzügyi területen szeretnénk megerősíteni a cégcsoportot.

– Ez azt is jelenti, hogy a további felvásárlások is a pénzügyi területhez kapcsolódóan valósulnak meg, tovább erősítve ebben az iparágban elért piaci részesedést?

– Azt elárulhatom, hogy több iparágban különböző tudással és szakértelemmel rendelkező szoftverfejlesztő cégek akvizícióját vizsgáljuk párhuzamosan. Ez azt jelenti, hogy kevésbe szektorspecifikusan válogatjuk ki a felvásárlási célpontokat, túl kis ország vagyunk ahhoz, hogy csak egy bizonyos iparágra fókuszáló vállalatok közül válogassunk. Azonban az is tény, hogy azok a megvásárolandó cégek, amelyek a hozzánk hasonló iparági tudással rendelkeznek, vagyis az ipar és a pénzügy területén erősek, egy akvizíciós megbeszélés során előnyben lesznek a többiekhez képest.

– Az első felvásárláshoz képest változott a Gloster alkupozíciója, változott a partnerek hozzáállása?

– Én inkább úgy fogalmaznék, hogy sokkal ismertebb cég lettünk, mint két évvel ezelőtt voltunk. Azt szoktam mondani, hogy most már sokkal több ember ismer minket, mint ahány embert mi ismerünk. Ez annak is tulajdonítható, hogy a mögöttünk lévő hét felvásárlás nagyon jól sikerült. Azok a tulajdonosok, akiknek megvettük vállalataikat, itt maradtak velünk és közösen dolgozunk a sikerekért. Úgy gondolom, jó a hírünk az akvizíciós piacon, mert szerződésszerűen, tisztességesen járunk el, win-win helyzetek kialakítására törekszünk. Ez pedig az újabb felvásárlások tárgyalását, a szerződéskötés menetét most már érezhető mértékben könnyíti.

– A felvásárlások mellett tervezi-e a vállalat a tevékenysége bővítését, új technológiák felvételét a portfólióba?

– A Glosternek öt erős és jól megalapozott üzletága van: a networking, IT-infrastruktúrával indultunk az elején, ehhez kapcsolódóan a security üzletágat alakítottuk ki. A KingSol felvásárlással a felhő üzletágat is elindíthattuk, de rendelkezünk az intelligens épület üzletággal, illetve ugyancsak felvásárlásokkal erősítettük a szoftverfejlesztés területét. Az nem cél, hogy még több üzletág legyen. Ha egy vállalat komplexitását nagyon nagy mértékben növeljük, akkor az negatívan hat a csoport produktivitására. Tehát új üzletág indítását nem tervezzük, sokkal inkább azt szeretnénk elérni, hogy a meglévő területek organikusan, illetve felvásárlások segítségével növekedjenek a komplexitás megtartása mellett.

– Létezik esetleg olyan szelete az IT-nek, amellyel a Gloster nem szeretne foglalkozni? Szitokszó lenne a cég berkein belül a metaverzum vagy a blockchain?

– Úgy vélem, talán a borászok gondolkodhatnak úgy, hogy én csak vörösbort fogok termelni, fehéret nem, én csak ezzel a három szőlőfajtával szeretnék dolgozni, a többivel biztos nem. Az IT-szektornak az a lényege és a szépsége, hogy kétévente megújul, és ami ma nevetségesnek tűnik, az lehet két év múlva egy mainstream, minden vállalatnál jelen lévő technológia lesz. Ez visszafelé is érvényes: ha megnézzük, hogy 2-3 évvel ezelőtt mivel foglalkoztunk, akkor néha eléggé megmosolyogtató érzés kerít hatalmába. Egy IT-vállalatnál szerintem mindig azt kell nézni, hogy a piac milyen irány felé halad, és nekünk is abba az irányba kell vinni a szervezetet.