Bár már eddig is dinamikusan bővült hazánkban a dróntechnológia alkalmazási köre, a robbanásszerű változásra még csak ezután kerül sor. A technológiában rejlő lehetőségeket egyre több szektorban ismerik fel, az építőpartól az agráriumig, és a képzési lehetőségek is ehhez igazodnak.
◼︎ Drónhelyzet Magyarországon
Ugyanakkor a hazai jogi szabályozás jelentős mértékben hátráltatja az ígéretes fejlődést, mondja Sipos Márió, a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke. „Már a hobbirepüléseket is nehezítette a szabályozás hiányossága. A modellezésre, így a modellrepülőkre is ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint a hagyományos légi közlekedésre, teljesen életszerűtlen helyzetet teremtve. Kiegészítő rendeletek nem léteztek, a biztosítók pedig nem vállaltak felelősségbiztosítást ezekre a ’légi’ tevékenységekre. Az egyesület keretein belül sikerült kialakítanunk egy keretszerződéses biztosítást, amely 2020-ig remekül működött, több mint ezer biztosított pilótával”, tette hozzá.
Kaotikus jogi háttér
Sipos Márió szerint az elmúlt évek robbanásszerű technológiai fejlődése megtorpant egy időre a szabályozási bizonytalanságok miatt. A regisztrációs kötelezettségek és bürokratikus elvárások komolyan hátráltatják a dróntechnológia felhasználását. „A felhasználók és a fejlesztők sokszor azt sem tudták, milyen követelményekhez kellene igazodniuk. Az egyesülettel folyamatosan részt veszünk konferenciákon, egyeztetéseken, és azt látjuk, hogy még komoly szakmai szervezetek is csak találgatnak a jövőt illetően. Az utóbbi időben voltak kisebb enyhítések, de még messze vagyunk az ideálistól”, fogalmazott.
Ugyanakkor a drónfelhasználók száma robbanásszerűen nő. Egy 2022-es felmérés szerint több mint 100 ezer drónhasználó lehet Magyarországon, de a regisztráltak száma ehhez képest elenyésző. Sok esetben az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy akár egy 120 grammos kamerás drónt is regisztrálni kell, és csak vásárlás után derül ki számukra, hogy mennyi kötelezettségük van. A regisztrációs folyamat bonyolult, ráadásul speciális hazai nehézségeket is tartalmaz. Ilyen az azonosíthatatlan eszközök regisztrációja, amit az uniós szabályozás nem ír elő, nálunk mégis kötelező, mondja az egyesület elnöke. Csehországban például 70 ezer regisztráció van, míg nálunk ez a szám körülbelül 15 ezerre tehető.
Lokális jelenlét
A nehézségek ellenére a dróntechnológia már új szakmákat is teremtett, különösen az agráriumban és az infrastruktúra-fejlesztésben. Ezzel együtt Sipos Márió arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan alábecsülik a drónok üzemeltetéséhez szükséges tudást. „A robottechnológia stabilitása miatt sokan azt hiszik, hogy egy drón teljesen önállóan repül, pedig a felhasználói hibák továbbra is előfordulnak. Gyakorlatra, tudatosságra és körültekintésre van szükség”, szögezte le.
A jövőt illetően optimista az egyesület elnöke. „Hatalmas lehetőségek nyíltak meg az agráriumban, ahogy egyre több permetezőszert engedélyeznek drónos kijuttatásra. Ez óriási lökést fog adni a piacnak, hiszen egyre több vállalkozás fog nyitni ebbe az irányba, különösen, hogy a hagyományos légi permetező eszközök, mint például az AN-2-es gépek vagy a helikopterek, kiöregednek, pótlásuk és üzemeltetésük költsége sokszorosan meghaladja a drónokét. De ha valaki nem akar a nagyméretű, komplex permetező drónokkal foglalkozni, azokba beruházni, specializálódhat a felmérésekre. Egy multispektrális kamerával szerelt, az infravörös tartományhoz közeli tartományban működő drón jóval kisebb befektetéssel képes hatékonyan feltárni például a növényi betegségeket vagy kártevőket”, mondja.
Oktatás: több helyen, több szinten
 Számos hazai felsőoktatási intézményben folyik drónpilóták képzése. Sipos Márió tapasztalatai szerint az Óbudai Egyetem székesfehérvári geoinformatikai karán rendkívül magas szintű képzés zajlik, és bár a vizsgák után jelentős a lemorzsolódás, aki elvégzi, valóban használható tudással lép ki a piacra. A Szent István Egyetem győri campusán is komoly dróntechnológiai fejlesztések folynak, és kiválóan felszerelt laborokban tanulhatnak a hallgatók. A Gábor Dénes Egyetemen négyféléves mesterképzések is indultak drónos specializációval mérnökinformatikus és gazdaságinformatikus szakokon. Az intézmény Dróntechnológia és Képfeldolgozás Tudományos Műhelyének vezetője, Dr. Berke József szerint a képzés célja nem egy-egy szűk technológiai részterület oktatása, hanem a teljes feldolgozási lánc – tervezés, kivitelezés és adatfeldolgozás – komplex, gyakorlati szintű elsajátítása. „Azt akarjuk, hogy a hallgatók világosan lássák, miként hatnak egymásra a munkafolyamatok: egy hibás tervezés hogyan teszi értelmetlenné az adatgyűjtést, vagy egy rosszul végrehajtott repülés mennyire megnehezíti a képfeldolgozást”, fejtette ki. |
A technológia iránt érdeklődő gazdák egyre gyakrabban vállalkoznak ilyen beruházásokra, illetve helyi szinten képeznek ki drónpilótákat, akik a térség igényeit szolgálják ki. Sipos Márió nem számít arra, hogy országos lefedettségű szolgáltatások alakulnának ki, hiszen a mezőgazdasági munkák erősen időjárás- és szezonfüggők, szűk időablakokkal, így a lokális jelenlét sokkal hatékonyabb lehet.
De nem csak a mezőgazdaságban nyílnak meg a lehetőségek a szakember szerint. Az infrastruktúra-fejlesztésben, az építőiparban, a földmérésben, a térképezésben vagy akár a geológiában is egyre nagyobb szerepet kapnak a drónok. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem elég csak drónpilótának lenni – a szaktudás elengedhetetlen. Egy földmérőnek értenie kell a dróntechnológiához is, ahogy egy agrár drónpilótának ismernie kell a növényvédelmet. „A cégek olyan fiatalokat keresnek, akik nemcsak a dróntechnológiát ismerik, hanem az adott szakterület alapjait is, legyen az mezőgazdaság vagy építőipar. A szakmai tudás és a technológiai felkészültség lesz a kulcs ahhoz, hogy valaki sikeres legyen ebben a dinamikusan fejlődő ágazatban”, hangsúlyozta Sipos Márió.
