Évente mintegy 130-150 milliárd forintot ruháznak be hazánkban a magyarországi távközlési cégek, ami az infokommunikációs technológiai szektor beruházásainak több mint a felét teszi ki.
Rendkívüli fejlődésen ment keresztül az utóbbi időszakban a hazai távközlési szektor – mondta Beck György, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) távközlési tagozatának múlt héten leköszönő vezetője, aki Kövesi Gabriellának adta át a stafétát. Az erről szóló sajtótájékoztatón azon túl, hogy megismerkedhettünk az új vezetővel, valamint az IVSZ jelenlegi és távlati céljaival, betekintést nyerhettünk abba is, hogy a hazai gazdaság sikerességének szempontjából miért olyan fontos a távközlési szektor szerepe.
A számokat nézve a fejlődés mértéke valóban elképesztő: míg a rendszerváltáskor 100 lakosra csupán 10 beszéd célú hozzáférés jutott, addig mára ez a szám a 15-szörösére, 150-re emelkedett. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az elmúlt 5 évben évente 130-150 milliárd forintot ruháztak be a magyarországi távközlési szolgáltatók. Habár az Invitel, a Magyar Telekom, a Telenor, a UPC és a Vodafone által befizetett adó és járulék mértéke 2009-ben meghaladta a 190 milliárd forintot, és az öt legnagyobb távközlési társaságot 2010-ben ráadásul közel 50 milliárd forint különadó-fizetési kötelezettség terheli (ami több mint tízszerese a 2009-ben fizetendő különadó nagyságának), ez nem fogta vissza az érintett vállalatok beruházási kedvét. Az invesztíciók átlagosan a telkócégek árbevételének 10-12 százalékát tették ki, ami a nemzetgazdaság összes beruházásainak durván 4 százalékának felel meg, és az ict-szektor beruházásainak több mint a felét teszi ki – állapítja meg a Corvinus Egyetem Informatikai Intézet E-Business Kutatóközpontjának tanulmánya.
Az IVSZ megbízásából készített tanulmány többek között arra is kitér, hogy 2010-ben a magyar háztartások több mint 95 százaléka fizetett elő valamilyen távközlési szolgáltatásra, ergo a szolgáltatások az előfizetők többsége számára nélkülözhetetlenek. A tanulmány a szolgáltatások színvonalára vonatkozóan is tartalmaz adatokat, ezek alapján Magyarországon az EU-országok közt kiemelkedő az ügyfél-elégedettség. A KSH mérése szerint a fogyasztók 2010-ben közel 40 százalékkal olcsóbban jutottak hozzá a távközlési szolgáltatásokhoz, mint 2002-ben. A vezetékes telefon lakossági árai valamivel, az üzleti árak jóval alacsonyabbak az uniós átlagáraknál. A mobiltelefon-árak az európai átlag körül mozognak, a szélessávú internetelérés árai pedig sokkal alacsonyabbak az uniós átlagnál.
A tanulmány tehát világosan rámutatott, hogy a szektor milyen fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságban, csupán az a kérdés, hogy valóban képes lesz-e eleget tenni a digitális gazdaság és az információs társadalom alap-infrastruktúrájának létrehozásában. Ám ahhoz, hogy idehaza teljesen felszámolják a digitális írástudatlanságot, és kiszámíthatóbb, vonzóbb beruházási környezetet hozzanak létre, már nem kevés kormányzati támogatásra is szükség lesz.
Miski Gábor
