Egy év után felemás eredményeket mutat az Európai Unió digitális menetrendjének megvalósítása.
2010-ben indították útjára Európa digitális menetrendjét, amely ambiciózus célokat tűzött ki 2020-ra, elsősorban annak érdekében, hogy az Unió és tagországainak gazdasága az infokommunikáció felhasználásában is állja a versenyt a globális konkurenciával. Egy év elteltével a Bizottság beszámolt az eddigi eredményekről.
Több olyan terület van, ahol sikerült jó eredményeket elérni: ilyen az általános internethasználat, emelkedett az online vásárlók aránya is. Ugyanakkor továbbra is lassan halad a szupergyors internetkapcsolatok kiépítése; a kis- és középvállalkozásoknak csak 13 százaléka értékesít online módon is; továbbra is nagyon drága a mobil roaming; és nem nőttek érdemben az infokommunikációs k+f-re fordított állami pénzek sem. Ami Magyarországot illeti, a kép hasonlóan vegyes. Számos infrastrukturális és használati mutatóban együtt nőttünk az európai átlaggal (vagyis nem csökkent a néhány évvel ezelőtti lemaradásunk), de például szélessávú lefedettségben – különösen a vidéki körzetekben – jócskán felülmúljuk az EU-átlagot. Ugyanakkor nagy a lemaradás a mobil szélessávú penetrációban és a mobiltelefonos internetezésben.
Hazánkban az európai átlagnál többen osztanak meg saját tartalmat, viszont kevesebben veszik igénybe az online szolgáltatásokat (bankolás, vásárlás, e-kereskedelem). Különösen fájó a lemaradás a vállalatok egymás közötti online tranzakcióinál (elektronikus értékesítés, e-számlázás, egyebek): az itteni hat indikátorból öt a 27 EU-tagállam alsó negyedébe helyez bennünket.
Schopp Attila
