A Kapsch osztrák multicég kapfenbergi föld alatti katakombáiban számításifelhő-szervereket üzemeltetnek. A biztonságé a főszerep – tudhattuk meg a helyszínen.
A stájerországi Kapfenberg közelében, az Alpokban, a Mura folyó völgyében, egy gömb alakú épület áll, rajta a felirat: Kapsch. Az ismert cég üzemelteti Ausztria legbiztonságosabb számítástechnikai központját, az earthDATAsafe-et, amely a gömb alakú épület alatt, a hegy gyomrában foglal helyet.
Még a náci rezsim idején fúrták ki a 320 méteres mélységig nyúló föld alatti folyosórendszert, amikor 1943 és 1945 között a végső győzelem reményében, a szövetséges bombázók elől elrejtett hadiüzemet hoztak létre ott, a föld alatt. Ám a háború hamarabb véget ért, mintsem a Böhler acélipari vállalat bunkergyárából akár egyetlen harci repülőgép vagy páncélos jármű kigördülhetett volna. Azután pedig a területet megszálló szovjet hadsereg hadizsákmányként kezelte mindazt, amit ott talált.
A napokban cseh, lengyel, szlovák és magyar újságírók zarándokoltak el a folyosórendszerbe (amely nem esik messze Mariazell búcsújáró helytől), hogy első kézből kapjanak tájékoztatást Jochen Borenichtől, a Kapsch ügyvezető igazgatójától a föld alatti adatközpont működéséről. Megtudhattuk: a világháború óta kihasználatlan katakombarendszerben 2003 januárjában a DaimlerChrysler Computing Services GmbH (DCCS) épített ki hiperbiztonságos számítástechnikai központot, amely 2003 novemberétől működött teljes kapacitással. A bécsi központú Kapsch 2008-ban vette át a föld alatti létesítményt.
Ma szerverszobáknak, tartalékenergia-rendszereknek, és más, a biztonságos működéshez szükséges berendezéseknek ad helyet a pincerendszer. „A biztonság a legfontosabb szolgáltatásunk” – mondta Borenich, hozzátéve, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy az ügyfelek adatait egyrészt az illetéktelen behatolóktól, vagyis a hekkerektől, másrészt a korróziótól, erős elektromágneses mezőktől és más fizikai károsodásoktól hatékonyan meg kell védeni. A Kapsch kapfenbergi adatközpontjában ugyanis elsősorban számítási felhők (cloud computing) szervereit üzemeltetik. A számítástechnikának ez a talán legdinamikusabban fejlődő ága költségkímélő, az erőforrásokat jól kihasználó, minden szempontból hatékony technológia – de csak ha a felhasználók biztonságban tudják az adataikat.
A számítási felhőt azért nevezzük felhőnek (s nevezhettük volna akár ködnek is), mert a felhasználó számára a legtöbbször ködös, hol is futnak a programjai, mely fizikai szervereken találhatók a fájlok, amelyekben az érzékeny adatait tárolja. A számítási felhők kifinomultabb alkalmazásai komplex infrastruktúrát nyújtanak az ügyféladatok és -alkalmazások biztonságos kezeléséhez. Ha a biztonság megvan, a számítási felhők szupergazdaságosak lehetnek.
Gerlóczy Ferenc
