Sok kkv-nak vannak kész válaszai arra, hogy neki miért nem kell az Ipar 4.0-val foglalkoznia. A felszínt kicsit megkapargatva azonban egyből kiderül, hogy a válaszok rossz feltevéseken alapulnak.
Ha valakiben felmerülne a kérdés, hogy a magyar iparvállalatoknak valóban szüksége van-e az Ipar 4.0 kínálta lehetőségekre, gondoljon két adatra. Az egyik szerint a hazai kkv-k termelékenysége az EU-átlag felét sem éri el; a másik statisztika pedig azt mondja, hogy a hazai tulajdonú vállalatok K+F+I-re fordított befektetései az összes magyar vállalat átlagának 50 százaléka alatt marad.
Adat nélkül nem megy
Az érintettek közül azonban kevesen látják ezt át – idézi fel tapasztalatait Forstner Bertalan, az AutSoft üzletfejlesztési igazgatója. Amikor felhívják az érintettek figyelmét az innováció fontosságára, sokuknak több kész válasza is van a hárításra.
Az első válasz az, hogy „nem gyártunk keveset, hiszen folyamatosan tele vagyunk megrendeléssel”. Ám ha a dolgok mélyére néz valaki, kiderül, hogy a cég azért nem foglalkozik a munkaszervezés optimalizálásával, mert eszébe sem jut, hogy a meglévő eszközökkel és emberekkel is fokozhatná a termelést, meghódíthatna új piacokat.
|
Az AR nem (csak) játék Komoly lehetőségeket rejt a begyűjtött adatok AR-rendszerben történő megjelenítése (az AutSoft a HoloLens-re épített megoldást). A gyártásfelügyelő az eszközzel a gépek között járva egyből láthatja, hogy az egyik kihasználtsága elmarad a kívánatostól, a másiknál fogyóban van az alapanyag, a harmadiknál időszerűvé vált a karbantartás. A megoldással az új dolgozók betanítása jelentősen felgyorsítható, mint ahogy nagymértékben megkönnyíthetők a karbantartási feladatok is. |
Az első lépés a hatékonyság növeléséhez az adatok gyűjtése. Az AutSoft SensorHub megoldása módot ad akár egy gyártósor szenzorokkal való felszerelésére, és így az adatok gyűjtésére, majd abból a következtetések levonására. „Pár szenzorral és egyszerű elemzéssel csökkenthetők a veszteségek, növelhető a hatékonyság, vagyis villámgyorsan új életet lehet lehelni egy gyárba”, mutat rá Forstner Bertalan az indulás egyik lehetséges módjára.
Az emberi tényező
A következő tipikus válasz, hogy „törődünk a minőségbiztosítással, van egy minőségellenőrző szakember, aki minden héten benéz hozzánk”. Ez azonban csak szubjektív minőségellenőrzés, nincsenek konkrét adatok a selejt arányáról, annak gazdasági hatásairól. Az AutSoft megoldása újszerű megközelítést alkalmaz a selejtdetektálásra, mondja Forstner Bertalan. Egyszerre figyelik a munkadarabot és az ellenőrzést végző munkatárs mozgását, és ebből tanulja meg a rendszer, hogy melyik termék volt selejt.
A harmadik gyakori mondás, hogy „ismerem én az embereimet, tudom, hogy ki mihez ért”. Ez biztosan így is van, ám emögött megint nincsenek konkrét mérőszámok. A munkaszervező nem tudná megmondani, hogy ki melyik gépen, melyik munkafázisban milyen hatékonysággal dolgozik, hol vannak a szűk keresztmetszetek, hogyan lehetne megkönnyíteni egy új termék vagy gép betanulását. Adatgyűjtéssel és -elemzéssel pontosan látható minden gép kihasználtsága, termelékenysége, egyértelművé téve, hogy hol kell beavatkozni.
Megfontoltan messzire lehet jutni
Az egyik leggyakoribb és legfőbb ellenérv a kkv-k részéről mégis az, hogy „egy Ipar 4.0 rendszer nekünk túl drága lenne”. A SensorHub példája azonban bizonyítja, hogy nem csak nagyvállalatoknak készülnek nagy rendszerek. Egy gyártósori szenzorrendszer gyorsan, kis költséggel bevezethető, és hamar megtérül. Utána jöhet például a selejtdetektálás vagy a gyártásütemezés, így végül el lehet jutni a digitális ikerpárig, amikor minden gép és minden folyamat digitálisan is le van képezve, így a változtatások digitálisan is lemodellezhetők.
