Az év elejét írjuk, és noha a 2011-es évre vonatkozó üzleti tervek, költségvetések már hónapokkal ezelőtt elkészültek, most jött el az ideje azok végrehajtásának. A végrehajtásnak pedig a legtöbb helyen része az évindító értekezlet is, ahol vagy a vezetőséggel lehet még egyszer átbeszélni a szervezet előtt álló feladatokat, vagy a dolgozókkal lehet megismertetni az idei célokat, elvárásokat. Összeállításunkban a magyar gazdaság több szegmensét képviselő cég első vagy második számú vezetőjét kérdeztük meg az évindításról és az idei terveikről.
Úgy tűnik, a legtöbb cégnél az évindító értekezletet nem hagyják az új év kezdetére. Ezek közé tartozik például az Accenture is, ahol az évindító beszélgetés már múlt év szeptemberében megtörtént, mivel számukra a pénzügyi év, amerikai módi szerint, az előző év kilencedik naptári hónapjában kezdődik – mutat rá Bacsó Tibor, az Accenture Magyarország ügyvezetője. Ugyanez a helyzet (ha nem is a külföldi tulajdonos miatt) a gépjárműpark-lízinggel és -kezeléssel foglalkozó LeasePlan Hungária Zrt.-nél. A cég már a tavalyi év végén megkezdte a felkészülést a 2011-es feladatokra, mégpedig az egész szervezetet megmozgató stratégiai megbeszélés és műhelymunka keretében – magyarázza Roelof Hansman vezérigazgató.
Tartott évindító értekezletet Sárközi György, a Borsod Volán vezérigazgatója is, mégpedig jó korán – már december 22-én. A korai időpontot az indokolta, hogy ekkorra már rendelkezésre álltak a vállalat többségi tulajdonosának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a tervezésre vonatkozó irányelvei, amelyek alapján a menedzsmentnek január 20-ig ki kell dolgoznia az üzleti tervet – vagyis nem volt vesztegetnivaló idő. Heti rendszerességgel zajlanak az értekezletek a Bookline.hu vezetőségében is, beleértve az év legelső munkahetét is – mondja Starcz Ákos vezérigazgató. A szélesebb munkatársi gárdának pedig nem az év elején, hanem az év végén, a vállalat számára kiemelt fontosságú karácsonyi szezon lezárulta után tartanak gyűlést, ahol nemcsak az elmúlt időszakot értékelik, hanem ismertetik a következő év kiemelt irányait, feladatait is.
Nincs viszont külön dedikált évindító értekezlet az Invitelnél. Ahogy Zsembery György üzleti működésért felelős vezérigazgató-helyettes meséli, a tervezés gyakorlatilag folyamatosan zajlik a távközlési vállalatnál, és az idei feladatok már október-november tájékán, sorozatos megbeszélések során kristályosodtak ki. A teljes dolgozói létszámot már csak a vállalat méretei miatt sem lehet bevonni a megbeszélésekbe, de a kulcsfeladatokat és a cég eredményeit rendszeresen ismertetik velük.
Gazdaság: jobbat remélnek
Az általunk megkérdezettek többnyire óvatos derűlátással tekintenek a 2011-es évre, ám egyikük sem számít sétagaloppra. A gazdasági körülmények ugyan jobbak, mint egy-két évvel ezelőtt voltak, ám sem a gazdaság egészét illetően, sem az egyes szektorok kapcsán nem remélnek kirobbanó fejlődést.
Az Accenture esetében a kormányzat által tavaly ősszel kivetett különadó pontosan a cég ügyfeleit – azaz a legnagyobb energetikai, közmű- és távközlési cégeket, bankokat illetve kereskedelmi hálózatokat – érinti, mondja Bacsó Tibor. A körülmények miatt ebben az évben stagnálás, de akár enyhe visszaesés is várható a hazai tanácsadói piacon, véli Bacsó Tibor; ez alól csak a közszféra jelenthet kivételt. Hasonlóan látja ezt Dobozi Sándor,
az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója is. A hazai vezetési tanácsadási piac üzleti környezetét az óvatos kivárás jellemzi,
de szerinte a külföldi piacokon való megjelenés motorja lehet a fejlődésnek.
A flottafinanszírozási és -kezelési piacon a kis- és közepes gépjárműflottával rendelkező vállalatok az a célszegmens, amely 2011-ben számos kiaknázatlan lehetőséget tartogat a növekedésre, még ha csak kis mértékben is – mutat rá a LeasePlan vezérigazgatója. A válságot követően vélhetően a kis- és középvállalkozások is átgondolják majd, melyek azok a területek, ahol költségeket szeretnének megtakarítani – a gépjárműpark kiszervezése ilyen terület lehet.
Stabilizálódni látja az üzleti környezetet Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Ebben a környezetben a kis- és középvállalkozások egyre fontosabb szerepet játszanak. Ugyanakkor minden területen érzékelhető a költségtakarékos gondolkodás, ez a szemlélet azonban éppen a szolgáltatás jellegű informatikai rendszerek – például a számítási felhőre épülő megoldások – felé vezeti a piacot. „Korszerű informatika nélkül elképzelhetetlen a gazdaság fejlődése, így az it-szektornak elvileg növekednie kell” – ad hangot reményeinek Drajkó László.
Amit a kormányzattól várnak
Nem egy szervezet esetében a gazdasági-működési környezetet alapvetően meghatározzák a kormányzati lépések. A Corvinus Egyetem, akár az egész magyar felsőoktatás, várja az új felsőoktatási törvényt, ugyanis ennek szellemében kell majd a következő időszak stratégiáját meghatározni – mondja Mészáros Tamás rektor. A Corvinusnak azonban különleges feladata is van: a kormány úgy határozott, hogy 2012. január 1-jével létrehozza a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, s ennek egyik karát a Corvinus jelenlegi közigazgatás-tudományi kara képezi majd. Az átadás mintegy 4 ezer hallgatót érint, de emellett meg kell oldani a vagyonátadási kérdéseket is.
A Borsod Volán esetében az üzleti környezetet nagymértékben meghatározhatja a Nemzeti Közlekedési Holding megalakulása, amely más munkamegosztást és működési módot hozhat a szolgáltatók számára – említi az előttük álló feladatokat a vezérigazgató. „Reményeink szerint a holding keretében költséghatékony, tudatos gazdálkodás mellett
a hazai közlekedés minőségi fejlődése is megindul, és a korábbinál vonzóbbá válik a közösségi közlekedés” – bizakodik Sárközi György.
Az üzleti környezet kiszámíthatóságát várja az államigazgatástól Drajkó László, hozzátéve: a gazdasági növekedés beindításában meghatározó lehet az exportpiacok dinamikus fellendülése, amit nagymértékben elősegíthet, hogy az EU-elnökség miatt Magyarország az érdeklődés fókuszába kerül. Hasonlóképpen gondolkodik Foltányi Tamás is. Az FHB vezérigazgató-helyettese szerint a kormányzat – és egyáltalán, a külső feltételrendszert bármilyen módon befolyásolni képes más gazdasági szereplők – felé nem lehet más elvárást megfogalmazni, mint azt, hogy olyan körülményeket alakítsanak ki, amelyek közepette nyugodtan, kiszámíthatóan lehet dolgozni.
A külföldi terjeszkedés, a regionális térhódítás elősegítésében látna szívesen komolyabb kormányzati szerepet Dobozi Sándor. Az AAM számára egyre fontosabbak a külföldi piacok, így a vezérigazgató reméli, hogy a nagykövetségek, a külföldre tekintő gazdasági szervezetek a korábbinál összehangoltabb, átgondoltabb, és ezáltal hatékonyabb segítséget tudnak adni a külföldi megjelenést tervező magyar vállalatoknak.
Határozott stratégiák
Saját kilátásaikat is többé-kevésbé optimistán ítélik meg a cégek vezetői: mindenki látja, hogy merre vannak a kibontakozás esélyei, a célokat és az elérésükhöz szükséges elvégzendő feladatokat is kitűzték.
Foltányi Tamás számára az FHB és az Allianz Bank tavalyi fúziójának „utómunkálatai” jelentik a legnagyobb feladatot. Ez nemcsak a két kereskedelmi bank teljes termékpalettájának, összes banki folyamatának, a működésének részletes átvizsgálását és integrálását jelenti, hanem rendkívüli informatikai feladat is egyben, amelyet már tavaly október óta végeznek. A munka mennyisége és a határidők ismertek, s a külső feltételek jelenlegi bizonytalansága ellenére középtávon talán megengedhető az optimizmus – állítja az FHB vezérigazgató-helyettese.
Bacsó Tibor szerint az Accenture a meghirdetett stratégia értelmében továbbra is viszonylag korlátozott ügyfélkörrel, jól meghatározott iparágak meghatározó vállalataival akar dolgozni; ez a stratégia már évek óta stabil, ám a végrehajtás módja változhat a külső körülmények változásaival együtt. Új elem viszont a stratégiában, hogy az Accenture meg akar jelenni a hazai közszférában is.
Az AAM esetében a külföldi terjeszkedés jelenti a kitörési pontot. Idén a cég összbevételeinek már több mint 60 százaléka külföldi munkákból származhat – mutat rá Dobozi Sándor. Az elmúlt egy-két évet jellemző hullámzó teljesítmény után azt várja a vezérigazgató, hogy a növekedés és a bővülés útjára lépnek, miközben
a pénzügyi stabilitást tekintik mindenekfölött irányadónak.
A Corvinus ebben az évben fokozott mértékben összpontosít a minőségi oktatásra, s szeretne a kutatásban és a tudományos tevékenységben is nagyot előrelépni. Bíznak benne, hogy a következő pályázaton elnyerik a kutatóegyetemi címet. Ugyancsak lényeges stratégiai célkitűzés, hogy az egyetem minél több külföldi oktatót és hallgatót fogadjon, illetve minél több itteni munkatársat küldjön külföldre – ismerteti a fő irányokat Mészáros Tamás rektor.
A Borsod Volán egyrészt a járműpark jelentős megújításával szeretne előrelépni, illetve a forgalomirányítás és az utastájékoztatás területén hajt végre fejlesztéseket. „Reményeink szerint ez év végére minőségi előrelépést érünk el a kiemelt célterületeken, és megvalósul az autóbusz-állomások korszerűsítése és akadálymentesítése, a valós idejű utastájékoztatás, valamint az elektronikus bérletkártyák használata” – mondja Sárközi György vezérigazgató.
A Bookline.hu-nál legalább a 2010-es évben elért, 7-8 százalékos bevételnövekedés megismétlését várja az idei évtől Starcz Ákos. A könyvkereskedő számára 2011 egyik legfontosabb fókuszterülete az elektronikus könyvek terjesztése lesz. A magyar nyelvű e-könyvek választéka még meglehetősen csekély, de ez alapvetően a kiadók kelletlen hozzáállásán múlik. Az idei év egy másik fontos fejlesztési területe a mobilalkalmazások lesznek: néhány hónapon belül minden fontos platformra (Nokia Ovi Store, Android, iPhone) megjelenik a Bookline-alkalmazás.
Bátran néz előre Drajkó László is: a Microsoft minden üzleti szegmensben növelni kívánja piaci részesedését. „Jó okunk van az optimizmusra, hiszen egy év alatt szinte teljesen megújult a termékpaletta, és a piac kedvezően fogadta az újdonságokat” – indokolja a derűlátást az ügyvezető igazgató. Ezért aztán a Microsoft Magyarország mérsékelt, kiegyensúlyozott növekedést tervez, teszi még hozzá.
Nem fogja vissza beruházásait az Invitel – ígéri határozottan Zsembery György. Bár konkrétumokat még nem árulhat el a vezérigazgató-helyettes, a távközlési cég bizonyos földrajzi területeken határozottabb lépéseket tesz a háztartásokat elérő optikai hálózat fejlesztésére. Ami pedig az üzleti előfizetőket illeti, az informatikával ötvözött távközlési szolgáltatások megerősítésén lesz a hangsúly.
Mártonffy Attila, Schopp Attila
