Ezentúl nyílt forráskódú szoftverek is szerepelnek a központi közbeszerzési listákon. A kormány szándékai szerint a döntés erősíti a versenyt, és élénkíti a gazdaságot.
Ez év április elsejétől megnyílt a lehetőség a költségvetési és az oktatási intézmények számára, hogy – teljesen egyenértékű módon a Microsoft- és a Novell-, illetve más zárt forráskódú termékekkel – nyílt forráskódú szoftvereket is beszerezzenek a központosított közbeszerzés keretében. Mindkét kategória beszerzésére 12-12 milliárd forint keresztösszeg áll rendelkezésre, a teljes spektrumra vonatkozóan.
Ez a lépés azonban csak Magyarországon újdonság, az Európai Unió által már elvárt eleme a szoftverbeszerzések tendereztetésének.
A nyílt forráskódú szoftverek előretörése egyébként Magyarországon évek óta várt, sürgetett folyamat, amelyben áttörést talán éppen a gazdasági világválság okozhat. A nyílt forráskódú szoftverek olcsóbbak, megbízhatóbbak, átjárhatóbbak más rendszerekkel, és növelik az ország versenyképességét; ezen állítások mindegyike bebizonyosodott az elmúlt években az Európai Unióban, nem véletlen, hogy egyre növekszik a nyomás az államszövetség felső szintjeiről is az ilyen szoftverek hangsúlyának növelésére – áll a Magyarország e-felkészültségét áttekintő Kék notesz 2009 című kiadványban, amelyet az ITTK és a Gkienet készített.
Behozni a lemaradást
Magyarország az Európai Unió élenjáró országaihoz képest 5-6 év lemaradással küzd a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésében. Jelenleg a legjobb példákat, legelőrehaladottabb stratégiákat Nagy-Britanniában (főként az oktatás területén; e szempontból Litvánia is élen járó), Franciaországban (főleg a gazdaságban) és Hollandiában (főleg az e-közigazgatásban) találhatjuk, de a nyílt forráskódú szoftverekben látja kitörési esélyeit Törökország, Bulgária és Románia is. A nyílt forráskódú szoftvereknek nemcsak az állami, de az üzleti szférában is forradalmi jelentősége, lehetősége van – mind fejlesztői, mind fogyasztói oldalról.
Az 5-6 év lemaradást rendkívül aktív, tudatos és következetes politikával 2-3 év alatt be lehetne hozni, s megfelelő politikával hosszabb távon versenyelőnyre lehet szert tenni, válság idején pedig fontos forrást, területet lehet fejleszteni. Azonnali lépésként kompetenciaközpont létrehozása szükséges (a modell bizonyított Európa-szerte), létfontosságú az Európai Unió nyílt forráskódú szoftverekre vonatkozó licencének tudatosítása és bevezetése a hazai e-kormányzatban, javasolt az open document format dokumentumszabvány hivatalos dokumentumszabványként való elfogadása, és mindez elképzelhetetlen átgondolt, több ágazati, nyílt forráskódú szoftverekre vonatkozó kormánystratégia nélkül.
A nyílt forráskódú szoftverek migrációjának tapasztalatai egyre gyűlnek, az átállások mindinkább zökkenőmentesek és egyszerűbbek a hétköznapi felhasználók számára is. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek immár rendkívüli mértékben felhasználóbaráttá váltak.
Mondják meg ők
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egyébként már régóta együtt dolgozik a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal (KSZF) annak érdekében, hogy létrejöjjön egy komplett központosított közbeszerzési eljárás, amely felöleli a Microsoft, a Novell és a nyílt forráskódú szoftvereket – mondja Bódi Gábor, a MeH infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkára. Mindemellett hosszas – 3-4 hónapig tartó – és körültekintő szakmai egyeztetésre is szükség volt a „szabadszoftveresekkel”, mivel a kormány olyan kiírást szeretett volna tető alá hozni, amely megfelel minden érintett szállító érdekeinek. A koncepció az volt, hogy a nyílt forráskódú szoftverek közössége tegyen javaslatot: melyek azok a paraméterek, termékek, rendszerek, amelyeket reményeik szerint el tudnak majd adni a közszférának.
A nyílt forráskódú szoftverek szállítóinak rendelkezésre álló 12 milliárd forintos keretösszeg lehívásának lehetősége a KSZF rendelkezési körébe tartozik, és az intézmények konkrét forrásainak függvényében vehetik igénybe, azaz aki ügyes, akár a teljes összeget elviheti, akár a másik, zárt forráskódú oldal ellenében. A versenyhelyzet tehát adott…
Kísért a múlt
A „szabadszoftveres” közösség küzdelme mindazonáltal régebbre nyúlik vissza, mint 3-4 hónap. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium már 2005-ben közleményben tudatta: „Az IHM célja, hogy a [Microsoft sugallta] Tisztaszoftver Program technológiasemleges legyen, illetve, hogy elősegítse a nyílt forráskódú rendszerek terjedését az oktatásban is. Az IHM, a Miniszterelnöki Hivatal és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság részvételével munkacsoport alakult azzal a céllal, hogy a nyílt forráskódú rendszerek a központosított közbeszerzés rendszerében hozzáférhetőek legyenek az intézmények számára.”
Mindezt ráadásul egy a MeH megrendelésére készült 2002-es felmérés is alátámasztotta. „A szabadszoftver-mozgalom és a nyílt forráskódú eszközök terjedése … a valós piaci igényekre és motivációkra alapuló, a jövőbe mutató, gazdasági és információtechnológiai folyamat. Azt semmiképpen nem látjuk [a tanulmány készítői] megalapozottnak, hogy a kormányzat kizárólag szabad szoftverek használatát támogassa, hiszen léteznek olyan speciális alkalmazások, amelyeknek még nincs nyílt forrású verziója. Ezzel szemben szükséges, hogy a kormányzat javaslatot dolgozzon ki a zárt szabványok és monopóliumok által okozott szoftverfüggőséggel szembeni lehetséges lépésekről.”
Az IHM-utód Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) pedig már 2007-ben megérettnek látja a helyzetet a támogatási rendszer felülvizsgálatára, s nemzetközi példák alapján belátta, hogy a nyílt forráskódú szoftverek mind a közigazgatási, mind a köz- és felsőoktatási felhasználásban reális alternatívát jelenthetnek.
Hogy a kormányzat miért most jutott el a konkrét lépés megtételéig? Valószínűleg azért is, mert a terület hol az IHM-hez, hol a GKM-hez, hol a MeH-hez tartozott.
Történelmi pillanat
Mindazonáltal még 2004-ben felállítottak egy szoftverkompetencia-központot, ahol a nyílt forráskódú szoftverek gyártói lehetőséget kaptak annak bizonyítására, hogy képesek olyan terméket létrehozni, amely működik, és van rá kereslet. Akkor ez a kísérlet nem ért el olyan sikereket, amilyeneket a kormányzat szeretett volna; a közigazgatásból nem érkeztek tömeges átállásra vonatkozó jelzések, így a folyamat lelassult – árnyalja a történteket Bódi Gábor. Az utódszervezetek szakértői többszöri egyeztetés után arra a megállapításra jutottak, hogy most érkezett el a meghirdetés történelmi pillanata, amely egyúttal előkészíti a talajt a következő kormány számára is.
A történelmi pillanathoz hozzátartozik a jelenlegi gazdasági lejtmenet is. A „szabadszoftverek” tömeges alkalmazásával viszont fellendülhet a munkaerőpiac, hiszen nagyobb igény esetén több programozóra lenne szükség, s ez alapvetően a kis fejlesztőcégeknek kedvezne.
Fontos mondanivalók
A kiírásnak több fontos mondanivalója van a nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő, szállító közösség és a potenciális vásárlók számára – fejtegeti Szentiványi Gábor, az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezető igazgatója. Egyrészt, lényegét tekintve olyan lépés, amely formalizálja a kormány elkötelezettségét a nyílt forráskódú szoftverek iránt, illetve rámutat arra, hogy az ilyen jellegű programok beszerzése immár beépült a kormány szoftverstratégiájába.
Továbbá ha beindulnak a rendelések és a szállítások a 12 milliárdos keret terhére, erősödik mind a vevők, mind a közösség bizalma.
Másrészt a potenciális vevőkörnek szinte tálcán kínálják a megoldásokat, s immár nem a vásárlóknak kell kitalálniuk, mit szerezzenek be adott problémáik kezelésére, ha éppen nyílt forráskódú szoftvereket akarnak választani. S ami a „nyílt” világban kiemelten fontos, a termékekhez professzionális szolgáltatások is társulnak – s ez a tény segít a korábban megfogalmazott kétkedések eloszlatásában. Egyébként a kiválasztás segítésében fontos szerepet kell játszaniuk a szállítóknak, elmagyarázva, milyen élethelyzetben lehet és milyen nyílt forráskódú szoftvert használni. Harmadrészt – s ez különösen előtérbe kerülhet a jelenlegi válsághelyzetben – a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásának költségcsökkentő hatása van, s ez nem puszta „trükközés” a százalékokkal az árversenyben, hanem nagyságrendekről van szó. Egy „szabadszoftver” ára ugyanis fele, negyede, de akár tizede is lehet azonos funkciójú, zárt forráskódú versenytársaiénak – de 50 százaléka legalább.
Ennek a relatív olcsóságnak több oka is van. A legfontosabb, hogy más az üzleti modell; a nyílt forráskódú szoftverek világában jellemzően nincsenek licencdíjak, hanem előfizetési díjak. Így megvan a vevő szabadsága arra, hogy abbahagyja a használatot, ha nem válik be a szoftver. A programot – mivel nincs licenc – további használatra jogsértés nélkül megtarthatja, csak éppen elveszíti az előfizetéssel járó előnyöket. A forráskód ugyanis csak kis része annak az értéknek, amiért egy szervezet használja a szoftvert, ugyanakkor az előfizetés folyamatosan tartalmazza a funkcionális és biztonsági frissítéseket, hibajavításokat, egyéb támogatást, illetve tanúsítványt biztosít az ismert szoftverekkel és hardverekkel való garantált együttműködésre. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ügyfelek 90 százaléka rendszeresen megújítja az előfizetést.
Bizonyító erő
A legutóbbi szerződést a Microsofttal 2008-ban 3 éves időtartamra kötötte a kormányzat. Eddig is minden évben felülvizsgálták annak tartalmát, ám mivel 2009-re bevonták a Novell nyílt forráskódú termékeit is, jövőre azt is megnézik, hogy a Novell tudott-e bizonyító erejű területet foglalni – folytatja Bódi Gábor.
Ezért az idei esztendőt a MeH próbaévnek tekinti, s azt szorgalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények döntsék el, melyik gyártó szoftvere használhatóbb számukra. Teremtsék meg a lehetőséget felhasználóik számára, hogy kipróbálják, a gyakorlatban összehasonlítsák a különböző termékeket.
Ugyanakkor, persze, nem szabad hiú reményeket táplálni, hogy a Microsoft-termékek jelenlegi egyeduralmát egyik napról a másikra meg lehet szüntetni, mivel minden bizonnyal sokak számára továbbra is ez a termék marad a preferált. A program egyik legfontosabb célja az, hogy a leginkább külföldi példákra alapozott megtakarítási „ígéretek” és a funkciók egyenértékűsége a gyakorlatban is bebizonyosodjon a felhasználók számára.
| Szabad beszéd, ingyen sör |
|---|
|
A szabad szoftver megfelelője a szabad beszéd, nem az ingyen sör, így nem azt jelenti, hogy nem kerül pénzbe, freeware. Egy szoftver akkor tekinthető szabadnak, ha – szabadon lehet felhasználni bármilyen célra; – szabadon lehet tanulmányozni a forráskódját; – szabadon lehet módosítani a forráskódját; – szabadon lehet megosztani másokkal. |
Szentiványi Gábor szerint sem lehet egy régi rendszertől azonnali hatállyal megszabadulni, még kedvező csere esetén is biztosítani kell az üzletmenet folytonosságát. A teljes átállási projektek hossza egyébként is gyakran hosszú hónapokban mérhető, így az oss-ek terjedésének folyamata lassabb lehet, kivéve ha egy kezdeti beruházásnál választják ki. Az esetek 30-40 százalékában viszont nem átállni érdemes, hanem megvárni, amíg véget ér a meglévő életciklusa – persze ezt is alaposan meg kell tervezni.
Mindazonáltal ezentúl már adott a lehetőség, hogy az intézmények ugyanolyan egyszerűen hozzájussanak a nyílt forráskódú szoftverekhez, mint például a Microsoft-termékekhez – bár ehhez nagy elkötelezettségre van szükség – fűzi hozzá Bódi Gábor.
A legközelebbi szerződéskötéshez mindenesetre már gondosan fel kell mérni, milyen mértékben használnak az intézmények zárt, illetve nyílt forráskódú szoftvert, s ennek fényében tárgyalni újra a szerződéseket, új alapokra helyezve azokat.
Affinitásfüggő
Az állam- és közigazgatási szervezetek beszerzési affinitása nagyban függ majd a szállítóktól, ugyanis részletes kimutatásokkal be kell majd bizonyítaniuk, hogy az ő nyílt szoftverük jobb, olcsóbb, hatékonyabb, s kevesebb erőforrást igényel, mint a meglévő. Fel kell építeniük azt a támogatási kapacitást is, amelynek segítségével levezényelhető az átállás. Várhatóan azonban nem azonnal és nem tömegével jelentkeznek majd erre a hivatalok, többek között azért, mert az idősebb kollégáknál nehézségekbe ütközne a váltás – a korábbi szoftverek kezelését is eléggé nehezen sajátították el.
Éppen ezért a váltást nagyon határozott vezetői elkötelezettséggel kell támogatni – ám előzőleg a vezetőt is meg kell győzni, hogy az új típusú alkalmazásokkal esetleg számottevő megtakarítást lehet elérni – hangsúlyozza Bódi Gábor. Mindenesetre célszerű átmeneti vagy felkészülési időszakot beiktatni, az átállást semmiképpen sem egyik napról a másikra kell végrehajtani.
A szállítóknak hosszú távú megoldásokra kell törekedniük: az első évben nem lehet maximális megtakarítást elérni az átállási és betanítási költségek miatt.
Feladatfüggő beszerzések
Az önkormányzatoknál egyébként nyílt forráskódú szoftverek – a Linux különféle változatai – jelenleg többnyire szerver-operációsrendszerként fordulnak elő. A weboldalak tartalomkezelő rendszerei között is vannak jól használható, nyílt forráskódú verziók. A szövegszerkesztőknél, táblázatkezelőknél azonban még megoszlanak a vélemények. Bár egyre többen használnak nyílt irodai csomagokat, ám a zárt rendszerek adatainak konvertálásával vannak még problémák – mondja Pétercsák László, a Diósdi Önkormányzat it-menedzsere. Egyéb területen jelenleg nemigen használnak nyílt forráskódú szoftvereket. Ugyanakkor érdemes körültekintően megvizsgálni, milyen területen lehetne még bevetni nyílt forráskódú programokat, mivel az önkormányzatok költségvetése elég szűkre van szabva – s tudvalevő, hogy a szoftverköltségek vetekszenek a hardverköltségekkel, sőt sokszor meg is haladják azokat. Másfelől ügyelni kell arra, hogy az önkormányzati fejlesztések megfeleljenek a kor követelményeinek és biztonsági előírásainak.
Bár a központosított közbeszerzési lehetőség megnyílásával javul az önkormányzatok pozíciója, ugyanakkor a beszerzések mindig a már meglévő rendszerek fejlesztési feladataitól és az igényektől függenek.
A nyílt szoftverek tudását össze kell vetni az egyéb lehetőségekkel, továbbá meg kell vizsgálni, hogy a későbbiekben nem okoznak-e többletköltséget. Ha az értékelés azt mutatja, megéri a nyílt forráskódú szoftverek bevezetése, semmi akadálya nem lesz alkalmazásuknak.
Biztonság és nyílt forráskód
A nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatban sokszor elhangzik a vád, hogy az „ingyenes dolgok” nem megbízhatóak, s nem működnek biztonságosan az adott környezetben.
Nos, nem rosszabbak, és nem megbízhatatlanabbak, mint a zárt forráskódúak; mindkét oldalon vannak jó és rossz minőségű programok, szignifikáns különbség nincs – fogalmazza meg számos tapasztalaton alapuló véleményét Gyimóthy Tibor, a Szegedi Tudományegyetem szoftverfejlesztési tanszékének vezetője.
Ugyanakkor, ha egy szervezet zárt forráskódú szoftvert fejleszt, elviekben megvan az esélye arra, hogy jobban betartsa a fejlesztési folyamat és az ellenőrzés szabályait. Ebben a zárt rendszerben azonban a felhasználó általában nem ellenőrizheti a forráskódot, így nem láthatja, hogy a cég – a gyorsaságra szorító piaci kényszer miatt – nagyon sokszor a változatlanul maradó részek másolásával és beillesztésével (az úgynevezett copy-paste programozással) „fejleszti” tovább szoftverét. Ez pedig azt eredményezi, hogy rossz minőségű, zárt forráskódok üzemelnek éles, adott esetben üzletileg kritikus környezetben. A nyílt forráskódú szoftvereket egyébként már régóta nem néhány elszánt egyetemista fejleszti; a folyamat nyitott közösségben zajlik, amelynek tagjai folyamatosan figyelik, tesztelik, javítják egymás munkáját – közöttük gyakran biztonsági szakemberek is vannak.
Kompatibilitás
A megbízhatatlan és nem biztonságos működés felhánytorgatása mellett a kritikusok kompatibilitási aggályokat is megfogalmaznak. Pedig a világban egyre jobban megfigyelhető a zárt és a nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő közösségek közeledése egymáshoz, az utóbbi években tanúi is lehettünk néhány együttműködés születésének; például a Microsoft Vista operációs rendszert és az Office 2007-et kezdettől felkészítették a hatékonyabb együttműködésre nyílt forráskódú programokkal.
A Vista esetében már a bétaváltozatot elég széles körben terítették ahhoz, hogy ilyen irányú fejlesztések is szülessenek. Az Office-nál az adatkompatibilitás a kulcskérdés, s itt nagy előrelépés történt: az új Office alap-adatformátuma az immár a nyílt szabványként elfogadott Open XML lett, amely nyilvánosan elérhető és terítésmentesen licencelhető. Ezzel lehetővé válik, hogy az MS Office-adatok, -dokumentumok más szoftverfejlesztésekbe is integrálhatók legyenek.
Mártonffy Attila
