Nincs még vége a szoftverszabadalmak körüli cécónak, ezért sokan még mindig inkább kivárnak, ám így is egyre több a „pingvines” vállalat és intézmény. A kétpólusú világrend együttélésének különbözõ formái kezdenek kialakulni.
Bármit mondjon is a Linux-világban már-már közellenségnek számító Darl McBride, az SCO elnökvezérigazgatója, a jobb napokat megért Unix-óriás elmúlt évét alaposan megpecsételte a licencjogok nevében indított háború. A cég az egy évvel korábbi 3,4 millió dolláros profit után legutóbb 28,6 millió dollár veszteséggel zárt.
A nyílt forráskód hívei nem minden kajánság nélkül várják, milyen lépésekre készül a trónfosztott Unix-király. McBride egyelõre optimista: szerinte az IBM elleni 5 milliárd dolláros per fogja helyrebillenteni a mérleget. Könnyen elõfordulhat azonban, hogy – a per kimenetelétõl függetlenül – hibásnak bizonyulnak az SCO számításai, s a Unix – legalábbis az SCO-é – végképp kikerül a fõsodorból.
Erre utaló jel, hogy az Egyesült Államokban meghatározó Linux-disztribúció, a Red Hat viszont minden eddiginél magasabb, 10,8 millió dollár nyereséget könyvelhetett el az év utolsó negyedévében, és vállalati felhasználóknak szánt operációs rendszere, a Red Hat Enterprise Linux mögött már több millió elõfizetõ áll világszerte.
Jó éve(ke)t várnak a szabad szoftverektõl a piacelemzõk is. Például az IDC becslései szerint a három év múlva eladott szervereknek már több mint negyede futtat majd Linuxot, elsõsorban az üzleti szempontból kritikus alkalmazások alatt, és a nyílt operációs rendszerek terjesztõi nem kevesebb, mint 36 milliárd dollár bevételen fognak osztozni.
Magasabb körökben
Mi több – hangzik egy másik elõrejelzés –, a nyílt forráskódú szoftvereknek megvan a helyük azokon az asztali PC-ken is, amelyeken alapvetõ irodai programokat futtatnak, különösen akkor, ha a gazdasági megfontolások a szoftver-infrastruktúra egységesítése, ésszerûsítése mellett szólnak. Az állami bevételekbõl gazdálkodó kormányzati-közigazgatási intézmények – gondolhatnánk – kétségkívül ennek mintapéldái: joggal várható el tõlük, hogy ott fogják vissza a kiadásokat, ahol csak lehet.
Japán, Kína vagy Korea esetében azonban mégsem az üvegzseb-politika volt az elsõrendû szempont akkor, amikor saját nyílt szabványok kifejlesztését határozták el, sokkal inkább az, hogy igyekeztek az országhatárokon belüli szoftverfejlesztést támogatni. Az amerikai szoftverfölénytõl (no meg az érzékeny információk kiszivárgásától) tartó ázsiai országokhoz hasonlóan Európában is akad példa a (költség) tudatos informatikai politikára, ráadásul – mint azt egyes kommentátorok megjegyzik – ez a Linux szülõföldje.
Ám saját pályán sem nélkülözhetik a „marketingtámogatást” a nyílt forráskódú termékek. A Linux-közösség „marketinggépezete” a számokra apellál, s persze ugyanezt teszi a nagy versenytárs is. Nem ok nélkül: becslések szerint a Microsoft forgalmából legalább 10 százalékkal részesednek a közintézmények, ezekrõl Redmondban sem mondanak le egykönnyen. Ahogy fogalmaznak: a közbeszerzések nagy nyilvánossága okozza a kép torzulását, a vállalati beszerzéseket inkább fedi diszkrét homály.
Meglehet, a lassanként állandósuló médiaszereplés valóban a Linux malmára hajtja a vizet – mind több döntéshozó fülébe ültetve el a bogarat –, a közintézmények azonban korántsem a gyors, úttörõ döntéseikrõl híresek. Hiába a krónikus pénzhiány, a függõség csökkentésének, a hazai szoftveripar támogatásának, a munkahelyteremtésnek a lehetõsége, ha ellentmondó információk keringenek az alternatíváról is. Nagy nyilvánosság Ám ahogy nõ a szabad forráskódú szoftverek felhasználóinak száma, úgy gyarapodnak a velük szerzett tapasztalatok, s ahogy nõ a tét, úgy finomodnak a tapasztalatmegosztás módszerei. A nagybani szereplõk belépésével új fórumok nyílnak. A Linux közigazgatási alkalmazásában amúgy is élenjáró Németországban például olyan webes kompetenciaközpontot indítottak, amely a közszféra nyílt szoftverekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatait teszi közzé, azoknak az elérhetõségével együtt, akikhez kérdésekkel lehet fordulni.
Úgy tûnik, szükség is lesz a best practice- ek megosztására: jelenleg legalább kilenc német város – Alzey, Kaiserslautern, Koblenz, Landau, Mainz, Neustadt, Speyer, Trier és Worms – városatyái folytatnak intenzív tárgyalásokat Linux-bevezetésrõl.
Az átláthatóság elvének követése és a költségtakarékosság a világ más pontjain is nyomós ok. Los Angelesben, ahol tavaly 5,8 millió dollárt költöttek szoftverekre, a költség–haszon elemzésnél tartanak, a franciaországi Lyon februárban csatlakozott a nyílt forráskódú vagy szabad szoftvereket használó helyhatóságok Adullact nevû csoportjához – egyebek közt gazdasági, politikai és technikai megfontolásokból. A magyarországi polgármesteri hivatalok közül például Bérbaltaváré, Gyõrszemeréé és Nagycserkeszé használ Linuxot az ügyvitelben, és hasonló tervek merültek fel Székesfehérvárott is.
Diszkrét homály?
Szó sincs diszkrét homályról – mutatnak rá a Linux-közösségben az egyik legfrissebb hírre, amely szerint a német nemzeti vasúttársaság szintén Linux alapokra helyezi mintegy háromszáz szerverét. A DB Systemsnél, a Deutsche Bahn informatikai szolgáltatójánál egyebek közt a Lotus Notes-levelezést, az adatbáziskezelést, a webszolgáltatást és az integrált vállalatirányítási rendszert ültetik át Novell SuSE Linux Enterprise Serverre – jelenleg pedig az SAP-szolgáltatások átállítása folyik. A döntést ezúttal a várható költségmegtakarításon kívül azzal indokolták, hogy a vasúttársaság nagyobb szabadságot akar élvezni a szállítók kiválasztásában. Mindenekelõtt az 55 000 Lotus Notes-felhasználó tért át az IBM eServer zSeries 990-es nagyszámítógépen futó linuxos rendszerre, de egyúttal a vasúti menetrendek is átkerültek Linuxra. Várhatóan az év végén zárul a projekt, amikor a DB Systems webszervereit és az adatbázis- és alkalmazásszervereket is átállítják.
Országszerte Linuxra áll át a cseh posta. A vállalatnál most folyik az informatikai rendszer központosítása. A 4000 szervert és 12 000 klienst távoli felügyelettel látják el – lényegesen csökkentve ezáltal az adminisztrációs költségeket.
Erõforrás-bevonás nélkül
Úgyszintén központi felügyelettel üzemelnek az Egységes Közlekedési Hatóság (Közlekedési Fõfelügyelet, Központi Közlekedési Felügyelet, a Fõvárosi, valamint 19 megyei közlekedési felügyelet) tavaly üzembe állított Linux szerverei. Az országos hatáskörû szervezetnél úttörõszámba menõ informatikai rendszerváltás mellett több éve tartó, többlépcsõs szoftverfejlesztés is folyamatban van, amelynek keretében valamennyi szakterületet érintõ szoftvermodul kiváltása a kor követelményeinek megfelelõ alkalmazásokkal ebben az évben fog befejezõdni – tájékoztat Farkas Csaba, a Közlekedési Fõfelügyelet (KFF) Informatikai Önálló Osztályának fõosztályvezetõje.
Ami az adatbázis-platformot illeti, az Oracle9i választása nem volt kérdéses (a szervezet korábban is Oracle adatbázis- kezelõt használt NetWare operációs rendszeren, amelynek támogatása azonban idõközben megszûnt), az operációs rendszerrel kapcsolatban viszont több alternatíva került szóba. Az operatív döntést befolyásoló tényezõk között (az Oracle adatbázis-kezelõ megbízható futtatásán túl) az alapvetõ kritérium az elfogadható ár, a hazai támogatás és a további emberi erõforrások bevonása nélküli központi felügyelet biztosítása volt.
Alapos sebesség- és terheléses tesztelés után született meg a döntés: a Novell– SuSE Linux Enterprise Server 8-at választották, hardverplatformnak pedig a mindkét szoftvergyártó által minõsített HP ProLiant szervereket.
A Linux növekvõ elterjedtsége ellenére ma még viszonylag kevés nagy szervezet vezetõje meri felvállalni, hogy kritikus alkalmazásainak adatait nyílt forráskódú operációs rendszeren tárolja. Farkas Csaba szerint azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap az informatikában a megbízhatóság, a méretezhetõség, a magas rendelkezésre állás, valamint a központosítható felügyelet.
Ez utóbbit az Egységes Közlekedési Hatóság informatikai központjában két – outsource szerzõdés keretében kihelyezett – rendszermérnök látja el, akiknek munkáját a Nagios, a HP Insight Manager, valamint a Novell Zen for Servers felügyeleti rendszerek segítik.
Természetesen az átállással egy idõben gondoskodtak a megyei szakemberek alapszintû Oracle- és Linux-képzésérõl is.
Többet, kevesebbért
A szervezetnek jelenleg mintegy 2500 dolgozója (közülük legalább 2200 potenciális
számítógép-használó), de csak 1562 számítógépe van – villantja fel a Fõvárosi Bíróság informatikai alapszámait Laky Norbert informatikai igazgató. A bíróságok – mondja – a most zajló informatikai robbanás hatására soha nem látott mértékben költenek IT-re: olyan nagyságú felhasználói igényt kell kielégíteniük, amit meglehetõsen nehéz költségvetési forrásokból finanszírozni.
Mérföldkõ volt a Fõvárosi Bíróság IT-parkjának megújításában 2003, amikor a géppark jelentõs részét – 400 darabot – cseréltek le; a Pesti Központi Kerületi Bíróság esetében ez az épület teljes gépparkjának cseréjét jelentette. Az új beszerzések esetén arról kellett döntenünk – mondja –, hogy 110 gépet helyezzünk üzembe Microsoft Office-szal vagy 195 gépet OpenOffice.orggal.
Szintén a költségkorlátok döntöttek a Munkaügyi Bíróságon, ahol 90 számítógépet helyeztek üzembe, közülük 30-at üzemszerûen Novell Linux Desktoppal, a többit pedig Windowszal használják, de szükség esetén ezeket is bármikor lehet Linuxszal indítani. Ugyancsak linuxos projekt fut a Kispesti Bíróságon: itt 65 SunRay vékony kliensbõl álló rendszer üzemel alkalmazásszerverekkel.
A meglehetõsen vegyes alkalmazás- és operációsrendszer-állomány egységesítése folyik tehát a Fõvárosi Bíróságon: új számítógépet ma már kizárólag OpenOffice- szal telepítenek. Laky Norbert szerint azonban csak a kezdeti idõszakban kellett kisebb-nagyobb kompatibilitási problémákkal megküzdeniük. Sablonokat igen, makrókat viszont nem használunk – ad magyarázatot –, pontosabban ezeket a Novell Magyarország munkatársai segítségével sikerült konvertálni. A Windowst igénylõ alkalmazásokat terminálszerveren futtatják, így bármilyen operációs rendszeren elérhetõk, az irodai csomag szintjén pedig nincsen probléma: írja-olvassa a szabványos állományokat – fokozatos átállás után ma már a gépek több mint felén – 800 PC-n – csakis ez fut.
Az irodai csomag használatba vételét a kézikönyvek mellett az az elektronikus tananyag is megkönnyítette, amelyet még a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített a TopSec Kft. A szintén szabad szoftver alapú távoktatási keretrendszer ugyanis csak nemrég állt üzembe – jelzi Laky Norbert, mit kell itt értenünk elektronikus oktatáson.
A hardvercégeknek sem okozott nehézséget a linuxos gépek szállítása. Mind az Albacomp, mind az IBM vagy a HP teljesen nyitott ebben az irányban – mérlegel Laky Norbert. Mindez nemcsak azért lényeges, mert több számítógépre futja a keretbõl, hanem azért is, mert megnõ a számítógépek üzemben tartásának ideje. A Fõvárosi Bíróság gyakorlata szerint egy-másfél évente újratelepítik a munkaállomásokat. A nyílt forráskódú programoknál nagy elõny, hogy könnyen elérhetõk a legfrissebb, jogtiszta verziók.
Felemás cipõben
Azt hihetnénk, ha egy néhány ezer forintért beszerezhetõ irodai csomag telepítõ CD-jén a Linux is megtalálható, többnyire ezt fogják választani a felhasználók. Banai Miklós, a MultiRáció Kft. ügyvezetõje szerint azonban a MagyarOffice eddig elkelt példányai többségükben Microsoft operációs rendszeren futnak.
A lehetséges okok egyikére Pukszler Csaba, a VI. kerületi Önkormányzat informatikai vezetõje világít rá: Terézváros Önkormányzata számára túl nagy falat lett volna egyszerre lecserélni az operációs rendszert és az irodai alkalmazáscsomagot. Így állhatott elõ az a helyzet, hogy a hivatal tavaly vásárolt 160 új PC-jén és még körülbelül 40 munkaállomáson Windows XP fölött fut az OpenOffice.org.
Ám a költségérzékenységen túlmutató szempontjai is voltak a választásnak: ha már funkcionalitásában nagyjából megegyeznek, miért ne próbálják azt alkalmazni, amelyik ingyenes?
Az önkormányzati ügyfeleket, partnereket sem lehet rákényszeríteni arra, hogy ügyes-bajos önkormányzati teendõik kedvéért súlyos összegeket szurkoljanak le egy Office-csomagért, ha ingyen is letölthetnek azonos funkcionalitásút. A külvilág felé persze nem látszik, milyen szövegszerkesztõt használ az önkormányzat: a honlapról letölthetõ dokumentumok Microsoft Word- vagy pdf-formátumúak, attól függõen, kitöltendõ ûrlapnak vagy olvasásra szánják azokat.
Word-, illetve Excel-konverzió után – jegyzi meg Pukszler Csaba – már nem fordulhatnak elõ problémák a makrókkal, azokat az OpenOffice is gond nélkül beolvassa. A terézvárosiak tíz-egynéhány ügyintézõ esetében azonban megmaradtak az Microsoft Office-nál – elsõsorban azoknál a referenseknél, akik rendszeresen dolgoznak külsõ forrásból érkezõ Microsoft Office-dokumentumokkal, például pályázatokkal, más önkormányzatok anyagaival, hogy ne kelljen formázgatással, konvertálással tölteni az idejüket. Ezek a tevékenységek egyébként elkerülhetõk volnának, ha más szabványos formátumok jobban elterjednének a közigazgatásban.
Bár ma is használnak linuxos szervereket, az asztali kliensek átállítását a meglévõ alkalmazások miatt egyelõre nem tartja reálisnak a terézvárosi informatikai vezetõ.
Idézett szép szó
Terézvárosban talán igen, Redmondban azonban nem így képzelik a békés egymás mellett élést. Valós üzleti folyamatokat szimuláló felhasználási környezetben – szögezi le a VeriTesttõl idézett tanulmány – a Windows Server 2003 megbízhatóbb, mint a Red Hat Enterprise Linux AS 3.0.
A teszt során a rendszergazdáknak frissítési és újrakonfigurálási feladatokat kellett elvégezniük. A nyilvánosságra hozott eredmények szerint számos szempontból a Microsoft-termék bizonyult jobbnak. A Windows Server 2003 hatékonyabbnak mutatkozott a hibaelhárításban, kevesebb volt a szolgáltatáskiesés, és a feladatokat is gyorsabban hajtotta végre.
A tesztet két, informatikai szakértõkbõl álló csoporttal végezték. Az alábbi idézetek azonban már a valós – pontosabban azóta már Microsoft-felhasználók közé számító – ügyfelektõl származnak.
„Körülbelül egy évvel ezelõtt tértünk át SCO Unixról Red Hat Linuxra. A Linux használatának elsõ nyolc hónapjában többet álltak a rendszereink, mint cégünk történetének megelõzõ 17 éve során együttvéve” – fogalmaz a National Enterprise Systems nevû cég informatikai vezetõje.
„A Linux/Apache-megoldás fenntartása négy, óránként 115–130 dollárba kerülõ tanácsadó teljes munkaidejét emésztette fel” – így az Independence Air szoftverekért felelõs igazgatója.
„A Microsoft Exchange Server 2003 bevezetése számunkra azt jelenti, hogy házon belül, központilag menedzselhetjük a kommunikációs szervert, és munkatársaink kívülrõl, akár mobiltelefonról is elérhetik a levelezõrendszert” – ez viszont már Bódis Péter, a Duna Televízió informatikai vezetõjének véleménye. A mûholdas televízióadó többszöri platformváltás után döntött a Microsoft levelezõrendszere mellett. „Az Exchange üzemeltetése – folytatja – ma feleanynyiba kerül számunkra, mint a mellette használt és vele együttmûködõ Linux szerveré.”
Egy árban van?
Mint már korábban többször, ismét a Yankee Group vette górcsõ alá a költségeket. Laura DiDio elemzõ szerint a vállalati felhasználók szinte azonos kiadásokkal számolhatnak: különbségek, ha vannak, fõként az alkalmazások fejlesztésével és a biztonsággal kapcsolatban merülnek föl.
Látványosan javított a Windows biztonságának megítélésén, hogy a Microsoft már havonta ad ki hibajavításokat. A Yankee Group által megkérdezett cégek a tízpontos skálán 7,6 pontra – a tavalyinál kétszer jobbra – értékelték a Windows biztonságát, miközben a Linux idén is nagyjából ugyanannyit, 8,3 pontot kapott, végeredményben tehát minden azon múlik, érti-e a dolgát a rendszergazda – öszszegezte a tanulságokat DiDio.
A legtöbb vállalat vegyesen használ Windowst és Linuxot – és a legtöbb helyen nem is elsõsorban a költségek, hanem a feladat típusa alapján döntenek egyik vagy másik operációs rendszer mellett.
Ami az alkalmazásfejlesztési lehetõségeket illeti, ebben az összehasonlításban a piacelemzõ a redmondi vállalat fejlesztõeszközeiért szavazna meg némi elõnyt a Linuxszal szemben; összességében azonban a megkérdezett vállalatok 88 százaléka szerint a Windows teljesítménye és megbízhatósága legalább ugyanolyan jó – ha nem jobb –, mint a Linuxé.
Kétkulcsos politika
Lassan megszokottá válik, hogy a nyílt forráskódú rendszerek oldalán lép fel az IBM is. Legutóbb virtuális fejlesztési központot kínált fel független szoftverfejlesztõknek. A központhoz két kulcs tartozik: az egyik az, hogy a megoldásoknak IBM hardveren és szoftveren kell alapulniuk, a másik, hogy a nyitott technológiákat, a Linux-környezetet kell gazdagítaniuk.
Akinek mind a két kulcs a kezében van, az fél évre bebútorozhat az ingyenes konzultációra, használatba veheti a technikai hátteret és az elektronikus levelezést, egyszóval bármikor, bárhol megbirkózhat a beüzemeléssel – anélkül, hogy fejlesztési laboratóriumokba kellene utazgatnia.
Kelenhegyi Péter
