Jelenleg a Föld népességének már több mint a fele városokban él, és a lakosok száma várhatóan megduplázódik az évszázad közepére. A növekvő szükségletek miatt a városok komoly kihívások előtt állnak.
Tehát a városvezetőknek jelentős gazdasági és társadalmi problémákat kell kezelniük, érdeklődésük érthető módon egyre inkább az ict-ben rejlő lehetőségek felé terelődik. Itthon is szaporodnak a figyelemre méltó kezdeményezések, de bőven akad még tennivaló.
A városok kitörési pontja lehet az ict alkalmazása, ami nemcsak a városok hatékonyabbá tételében segíthet, hanem a lakók életkörülményeinek javításában, a városhoz való kötődés erősítésében is. Rengeteg a lehetőség az e-közigazgatásban és az intelligens közlekedésben, valamint az olyan kulcsterületeken, mint az oktatás- és egészségügy, a víz- és energiagazdálkodás, a közbiztonság és a turizmus.
Világszerte egyre több város vezet be „smart” elemeket működésébe, bár az Accenture tavalyi tanulmányából az derül ki, hogy a világ városainak nagy része elvesztegeti az okos technológiákban rejlő lehetőségeket. Mivel a technológiai befektetéseknek sok esetben nincs azonnali, számszerűsíthető haszna, gyakran maguk a városok, országok sincsenek meggyőződve arról, hogy a beruházások valóban megtérülnek. Gátolja a változást az is, hogy a városok jó része külön-külön, egyedi projektek keretében fejleszti például egészségügyi, közlekedési, energetikai, közbiztonsági rendszerét.
Bontakozó lehetőségek
Magyarországon 1996 óta folynak fejlesztések a települések intelligensebbé alakítására. Sajnos, nem mondható, hogy azóta gombamód elszaporodtak volna itthon az intelligens városok, aminek legfőbb oka, hogy a lakossági internet-hozzáférés és -használati tudás terén messze lemaradunk az uniós átlagtól. Elemzések szerint a hozzáférési és anyagi tényezők jelentősége mára lecsökkent, ám a motiváció, a felhasználási tudás hiánya továbbra is akadályt jelentenek.
A másik probléma a lakosság pc-ellátottsági szintje. Székesfehérvár és Győr a vezetők, ahol kiemelkedő az elektronikus ügyintézés aránya is. Ez a két város élen járt a digitális város kezdeményezések kidolgozásában: Székesfehérváron már 1996-ban létrejött a Digital Regia program, Győrben pedig 2001-ben megszületett az intelligens város fejlesztését szolgáló stratégia és operatív program. Nehezítik városaink okosodását a szűkös belső források is, melyeket pályázatos, főként európai uniós és hazai támogatásokkal próbálnak kiegészíteni.
Reményre adhat okot, hogy az IBM (amely Smarter Cities programja keretében már számos innovációt valósított meg a világ városaiban és utóbb Magyarországon is) felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt évben felmérést készített a hazai városok – Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya, Miskolc, Szolnok, Kőszeg, Győr, Debrecen, Nyíregyháza – informatikai infrastruktúrájáról. A kutatók a különböző, vizsgált dimenziók (oktatás, egészségügy, közbiztonság, közlekedés, önkormányzati szolgáltatások, víz- és energiagazdálkodás stb.) alapján rangsort is felállítottak közöttük, amelyben a dobogósok Szeged és Veszprém lettek, szorosan a nyomukban Székesfehérvárral.
A cél az volt, hogy miután képet kapnak a városok adottságairól és lehetőségeiről, illetve a már elért eredményeiről, mérlegelik a lehetséges fejlesztések irányait. A kutatás folyományaként számos konkrét lehetőség, projektjavaslat merült fel.
Az első fecske
A felmerült ötletekből az első Veszprémben valósult meg. Júniusban a Városháza online panaszkezelő rendszert adott át, melyen bármilyen bejelentést meg lehet tenni: parlagfűveszély, úthibák, illegális szemétlerakás stb. A panasz útja innentől elektronikusan nyomon követhető, és a bejelentő sms-értesítést kap az ügy alakulásáról. Az ilyen bejelentésekhez eddig is létezett egy zöld szám, azonban mostantól az állampolgárt nem üzenetrögzítő fogadja, hanem azonnali visszajelzést kap, hogy ügyét továbbították, automatikusan a megfelelő ügyintézőhöz irányítva. Kérdésünkre válaszolva Józsa Tamás, a városüzemeltetési osztály képviselője elmondta: mivel az önkormányzat alapvető érdeke, hogy nyitottságot tanúsítson és tudja, mi foglalkoztatja az embereket, ezzel a fejlesztéssel volt számukra a legkézenfekvőbb elindulni – amivel a hivatal a városhoz kötődést is erősíti. Az újítás ráadásul az első lépés lehet Veszprémben egy teljesen elektronizált, az élet minden területére kiterjedő városi ügyintézési rendszer kiépítésében, a tervek szerint ugyanis a kezdeményezést az egész önkormányzat működésére kiszélesítik, és online felületre terelik a hivatali adminisztrációt. A szolgáltatás egyébként nagy érdeklődést váltott ki önkormányzati berkekben, több város is jelentkezett Veszprémnél a megvalósítás módját tudakolva.
Elektronikus önkormányzati fejlesztésekben több város is jeleskedik. Székesfehérváron magas az elektronikusan intézhető ügyek, ügymenetleírások és a letölthető űrlapok száma. Miskolc is jól teljesít ezen a területen. A letölthető űrlapok számában Szeged is kiemelkedő, mint ahogy az elektronikus formában visszaküldhető űrlapok tekintetében is. Győrben ugyan valamivel kevesebb a letölthető dokumentumok száma, viszont mindet vissza lehet küldeni elektronikus formában is.
Ide tartozik, hogy Győr magasan kiemelkedik tartalmas, jól kezelhető, csökkent látásúakat segítő verzióval is rendelkező honlapjával; 2011-ben elnyerte vele az év honlapja címet az önkormányzati weboldalak között.
Közlekedj okosan!
Az IBM fontos feladatként jelölte meg a veszprémiek számára a tömegközlekedés vonzóbbá tételét is. A város konkrét tervei között szerepel, hogy megújuló energiákat fog alkalmazni a buszközlekedésben egy tízhektáros területen felállított naperőmű létrehozásával, amihez már be is adtak egy pályázatot. Így alacsonyabb lesz az üzemanyag ára, olcsóbbá válik a szolgáltatás, és a minőség is javul. Tervezik az azonnali utastájékoztatás és az elektronikus jegyvásárlás bevezetését is.
Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások látványos fejlődésnek indultak az utóbbi években az Európai Unió országaiban. Hazánkban Győrben, Szolnokon és Pécsett működnek ilyenek, és Szegeden is folyik a kialakításuk. Új, alacsony padlós autóbuszokat adtak át, melyekben gps alapú forgalomirányító és utastájékoztató rendszer működik. Több megállóba információs oszlopokat helyeztek ki, melyek hanggal is jelzik, mikor érkezik a következő járat, késik-e, valamint tájékoztatnak az átszállási lehetőségekről, a váratlan közlekedési eseményekről és a lehetséges kerülőútvonalakról. A járatok érkezését interneten és mobilon is ellenőrizhetjük, így mindig tudhatjuk, érdemes-e szaladnunk a megállóba.
A győri buszokba utasszámláló rendszereket is beépítettek, hogy az így nyert információk segítségével az igényeknek megfelelően legyen alakítható a menetrend.
Vendégcsalogató praktikák
Szolnokon és Sopronban a turisták számára létrehoztak egy okostelefonra letölthető alkalmazást. Ha telefonunk kameráját a fontosabb épületekre irányítjuk, bekapcsol a(z épületeken elhelyezett qr-kódokon alapuló) virtuális idegenvezető program, mely akár hang-, akár írott formában tájékoztat az adott nevezetességről. Szeptember környékén Kőszegen is elindul egy hasonló szolgáltatás. Lényege egy okostelefonos túraútvonal app, amely 6-7 választható útvonalon kíséri el a látogatót, és ad hangos vagy szöveges kommentárt a különböző állomásokon. Ezek a rendszerek a későbbiekben marketingfunkciókkal is kibővíthetők, szórakoztató, kulturális, vendéglátó létesítmények csatlakozhatnak hozzá.
Elsősorban a helyiek, de a vendégek kényelmét is szolgálhatják az intelligens városkártyák. Székesfehérváron egyelőre a parkolásban vezették be a fizetőeszközként használható, feltölthető érintőkártyát, amely a későbbiekben 15–20 különböző funkcióval is kibővíthető: használható lesz buszbérletként, könyvtári olvasójegyként, uszoda- és színházi bérletként, telepíthetők rá kedvezmények, és ez is összeköthető marketingelemekkel.
Szolnokon már működik ilyen városkártya rendszer, és Veszprém tervei között is szerepel hasonló elképzelés. Utóbbi város érintőképernyős információs táblák formájában működtet intelligens turisztikai szolgáltatást, emellett fejlett a wifi-lefedettség is. Nyáron Győrben is létrehoznak a város sétálóutcájában egy meeting pointot, ahol wifizni lehet.
„Zöld” utakon
Számos példát találhatunk a víz- és energiafogyasztás intelligens mérésére külföldi városokban, főleg Amerikában. A technológia segítségével és a tudatos fogyasztási szemlélettel csökkenthető az energiafogyasztás és a környezetszennyezés.
2010-ben három Veszprém megyei kistelepülésen is intelligens fogyasztásmérőket szereltek be az önkormányzat épületeiben. Magyarország négy energiaszolgáltatója pedig kísérleti projektet indított, melyben néhány ezer lakos elektronikus fogyasztásmérő eszközt kapott. Ezek tizenöt másodpercenként küldik be a központba az adatokat, a fogyasztók mobileszközökön és interneten ellenőrizhetik a fogyasztásukat. Erre épülve fejlett rendszer fog országszerte kiépülni, mely megtakarítást eredményez nemcsak a fogyasztó, hanem a szolgáltató számára is. Gazdaságosabb ugyanis, ha egyenletes a fogyasztás, ezért az alacsonyabb kihasználtságú időszakokban alacsonyabb árak kiszabásával próbálják majd a fogyasztási szokásokat befolyásolni.
Szeged számos önkormányzati intézmény környezetbarát energiaellátását valósította meg, ilyen például a kórház Energy Star díjas napkollektor-rendszere. Jelenleg épül az Agóra, mely többek között informatikatörténeti kiállításnak ad majd helyet, az épület költséghatékony energiaellátását pedig napkollektorok és hőszivattyúk segítik. A tatabányai egyetem tetején kísérletképpen szélkereket helyeztek el, a kutatók arra keresnek választ, hogyan lehet önellátó módon energiát termelni.
Szolnokon a köztéri villanylámpákat számítógépes fényerő-szabályozóval szerelték fel, melyek azt a minimális áramot használják fel, amely még elég, hogy ugyanolyan erővel világítsanak, de képesek a külső fényviszonyokhoz is alkalmazkodni. Ennek köszönhetően több mint 10 százalékkal csökkenthető az áramfogyasztás.
A szakemberek szemével
Az IBM–MTA okos város kutatásának egyik vezetője, Horváthné Barsi Boglárka szerint az elemzésből az derül ki, hogy sok városban jelent gondot a tömegközlekedési eszközök nem megfelelő kihasználtsága. Ennek egyik megoldása lehet az erőforrások optimalizálása az utasok szükségleteinek mérésével. Valamint főleg a kisebb városokban, ahol 30–40 percenként érkeznek a járatok, felmerült a kisbuszok indítása, melyekre az igényt előre be lehetne jelenteni. Másik probléma, hogy szinte teljesen hiányoznak a kezdeményezések az egészségügy, víz- és energiagazdálkodás terén. Fejlődés mutatkozott azonban az e-ügyintézésben, azaz az önkormányzati portálokon elindítható ügyek, letölthető dokumentumok számában.
Szintén a közlekedés fejlesztésének fontosságára hívja fel a figyelmet Pongrácz Ferenc, az IBM operatív igazgatója. Érdemes lenne szerinte a közösségi közlekedésben elterjeszteni az elektronikus jegyrendszert a csalások kiszűrésére, és bevezetni a sokat emlegetett dugódíjat. Lévén Magyarország energiafüggő ország, a másik az energetika, amire koncentrálni kellene. Mindkettő olyan terület, ahol sok pénz kifolyik, viszont fejlesztésük gyorsan megvalósítható és gyorsan megtérülő beruházás lenne – tette hozzá a szakember.
Eredményeket szerinte is az elektronikus ügyintézés és adóbevallás terén értünk el, reményekre jogosítanak az oktatásban megjelenő ict-eszközök és az általános körű informatikai oktatás, ami olyan állampolgárokat nevel ki, akik képesek lesznek élni az okos városok nyújtotta előnyökkel. Továbbá jó infrastruktúrával, elérhető szélessávú és mobilinternettel rendelkezik az ország, amire lehet építkezni. Elbízni azonban még nem szabad magunkat. Az IBM korábbi kutatásai azt mutatják, hogy ha a „smart” jellemzők 10-es skáláján a legfejlettebb nyugat-európai városok, mint Stockholm vagy Koppenhága jellemzően 7,4 pontot érnek el, akkor a kutatásba bevont magyar városok átlagosan 4,6 pontot kapnának.
Szeli Katalin
