A digitális transzformáció öles léptekkel halad iparágakon, ágazatokon átívelve, az ellátási lánc kezelése sem kivétel. Egyre intelligensebbé váló megoldások gyűrűznek be a piacra, amelyek a gördülékenyebb kommunikáció és a magasabb minőségűvé váló partneri kapcsolaton túl egyéb megoldásokkal is támogatják a cégek és a szállítók hatékony együttműködését. Az okos szállítómenedzsmentbe két, a témában jártas IT-szakember vezetett be minket.
Az okos szállítómenedzsment meghatározó célkitűzése, hogy biztosítsa a szállítók és az ügyfelek közti ügymenet transzparens, gyors és optimalizált lezajlását úgy, hogy a lehető legtöbbet lehessen kihozni az ügyfél-szállító kapcsolatból. Mindemellett hangsúlyos az is, hogy az ügyfél elkerülhesse a „vendor lock-int”, azaz a szállítótól való függést, míg az informatika irányítása is átláthatóbb marad.
„Azt gondolom, hogy a jól működő szállítómenedzsment során a jó partneri viszony jelenti az egyik kiindulási alapot. Itt nemcsak arról van szó, hogy a rendelkezésre álló platformhoz hozzáférve rendeléseket adunk le, hanem sokkal inkább arról, hogy a partnerem megfelelően ismeri a cégünket, ezáltal előkészíti azt a terméket, amelyet a leggyakrabban vásárolunk, és ahhoz, illetve a szervezet működéséhez passzoló egyéb dolgokat is ajánl. Ehhez a fajta folyamatoptimalizáláshoz a megfelelő infrastruktúrán túl mindkét oldalról nagy fokú tudatosság szükséges”, mondta Hazslinszky Ákos, a Budai Egészségközpont informatikai igazgatója. Ehhez persze a kutatás-fejlesztés és az erre épülő automatizáció is elengedhetetlen, nem beszélve arról, hogy a szállítónak szinte egyesével kell ismernie minden ügyfelét.
„Lassan két évtizede dolgozom a Volvo Hungáriánál, azt megelőzően hat éven keresztül éltem és dolgoztam Svédországban. Ott teljesen más szemlélet jellemző a szállítómenedzsmentre: kiemelten fontos, hogy hogy ismerjék egymást az beszállítói oldalról az ügyfélmenedzserek, és a vevői oldalról a céget képviselő vezetők. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyik cég ellátogat a másikhoz, hogy alaposan megismerje a működését, lássa és feltérképezze az egyik oldalról rendelkezésre álló lehetőségeket, a másik oldalról pedig az igényeket”, mondta el Kator József, a Volvo Hungária IT-managere.
Szállítókiválasztás és a döntést befolyásoló tendenciák
Ami a szállítók kiválasztásának folyamatát illeti, a klasszikus szempontok itt is érvényesek: a bizalom, a hosszú távra tervezés, illetve a cégméretnek megfelelő szállító a három kiindulópont. „A szokásos elvárásokon túl az ár is döntő szempont. Az is meghatározza a választást, hogy az adott szállító mennyire leinformálható, megbízható, de a mögötte álló szaktudás is mérvadó. Nagy előny, ha a szállító a hagyományos partnerségen túl képes arra, hogy közösen gondolkodjunk a felmerülő vagy megoldandó nehézségről”, tette hozzá Kator József.
„Évente legalább egyszer végiggondolom, hogy kik azok a partnerek, akikkel dolgozunk, és ha szükséges, új szereplők bevonását is fontolóra veszem. A cégben az IT-n belül nincs jelenleg okos szállítómenedzsment, de más területeken használjuk a megoldást. A forgalom legnagyobb része gyógyszer-beszállítóktól származik, elsődlegesen velük vagyunk összekötve. A saját betegadminisztrációs rendszerünkből tudjuk adminisztrálni a gyógyszerrendeléseket, egy felületen keresztül több szállítóval is kapcsolatban vagyunk. A rendelési folyamat digitalizációjával nemcsak egyszerűsödtek a tennivalók és pontosabb lett a nyilvántartásunk, hanem jelentős, napi több órányi munkaidőt is megtakarítottunk a manuális feladatok megszüntetésével. A gyógyszerészeinknek ez nagy segítség”, mondta Hazslinszky Ákos.
A szállítómenedzsment kapcsán megfogalmazódnak piacszelettől függően eltérő igények is, azonban az egybecseng, hogy a legtöbb szervezet fontosnak tartja a jó kapcsolatot a vendorral, hogy az ne csak szolgáltatók, hanem igazi partner legyen. Ez abban nyilvánul meg leginkább, hogy az új megoldásokra, a felmerülő problémákra, vagy egyedi kívánságokra a szállító értő módon reagál, és nem a nagy haszonkulccsal eladható, adott esetben a cég problémáját csak időlegesen megoldó terméket ajánl, hanem személyre szabottat.
Kinek a kezébe kerülhet a volán?
Az, hogy szervezeti szinten ki foglalkozik a szállítómenedzsmenttel, igen változó. „Nálunk cégvezetés szinten dől el az új bevezetés, de ha valamilyen standard beszerzésről van szó akkor az a gazdasági osztály megfelelő területéhez tartozik. Egyébként az IT saját magának választja ki a szükséges apparátust. Nekem mint IT-vezetőnek ilyenkor az a feladatom, hogy az irányvonalakat lefektessem, figyelembe véve az aktuális trendeket. A homogenitásra törekszünk, akár egyszeri nagyobb, akár kisebb időszakos beszerzésről van szó, hogy az üzemeltetésnek megkönnyítsük a feladatát. Érdemes azt is mérlegelni, hogy mikor éri meg a szállítói támogatást igénybe venni, mert nem minden esetben éri meg ezt hosszú távon házon belül tartani”, fogalmazta meg Hazslinszky Ákos.
Ami szállítómenedzsmentet illeti, a felhő itt is begyűrűzött, sokan úgy is használják a megoldást, hogy adott esetben nem is tudják, az adott szoftver, program vagy applikáció honnan érhető el. Az optimális és a gyors működés elképzelhetetlen a technológia nélkül, a beépíthető megoldások esetén pedig a határ a csillagos ég.
„A felhőmegoldások abban is sokat segítenek, hogy adott esetben gyorsabb és átláthatóbb árajánlat-összehasonlítást lehessen végezni. Sokszor nem egyszerű ezeket értékelni, és csak az alapján dönteni, amit rendszerszintű összehasonlítás nélkül látunk. A specifikus leegyszerűsítést, a transzparenciát lehetővé tevő megoldások ebben sokat segítenek, így az okos felhőmegoldás a szállítómenedzsmentnél elengedhetetlen”, mondta Kator József.
Kiss Franciska
