Csak egy helyen volt áttörés

Az Infoparlament napján jelent meg a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, európai uniós mutató, a DESI index 2020-as kiadása. Magyarország egy helyet előre lépve a 21. helyen végzett az összesített rangsorban, 7 százalékpontról 5 százalékpontra (47,5 pont az 52,6 ponttal szemben) csökkentve lemaradását az uniós átlagtól.

A részeredmények azonban még nagyobb szórást mutatnak, mint a korábbi években. A DESI öt részmutatóból állítja össze a végleges rangsort (Lásd a táblázatot!), és ezek közül csupán egyben sikerült számottevő előrelépést tenni, a többinél – és az összesített mutatót tekintve is – nagyjából megmaradtunk a korábbi évek szintjén. Ez azt is  jelenti, hogy a magyar digitalizáció többé-kevésbé az uniós átlaggal egy ütemben fejlődik, a lemaradást eddig nem sikerült behozni.

Jó hírek

Összekapcsoltságban igazán jók vagyunk. Ez az egyetlen kategória, ahol meghaladjuk az uniós átlagot, és az egy év alatt felmutatott 14 pontos javulásnak köszönhetően a tavalyi 16. helyről egyből a hetedikre ugrottunk előre. Az egyes alkategóriák közül kiemelkedik a legalább 100 megabites kapcsolatok igénybe vétele (51 százalék a háztartások arányában, ami kétszer jobb az uniós átlagnál, és amivel a 4. helyen állunk), illetve az 5G felkészültség, vagyis a kiosztott spektrum a teljes harmonizált 5G spektrum arányában (itt harmadikok vagyunk az EU-ban). Egyedül a mobil szélessáv használatában van jókora lemaradás: 100 lakosra alig 70 előfizetés jut, amivel csak az utolsó helyet lehetett megcsípni (az első Lengyelországban 175 ez a szám).

A humán tőke terén nem történt elmozdulás a korábbi időszakokhoz képest, a 41,8 pontos eredmény a 19. helyhez volt elég. Az uniós átlag alatt vagyunk az alapvető és a magasabb szintű digitális készségekkel rendelkező személyek arányában (a 16-74 éves korosztályt vizsgálja a DESI). Mindez hatással van az internethasználatra is; ezen a területen nem sokkal maradunk el az uniós átlagtól, így a középmezőnyben (14. hely) helyezkedünk el. Itthon az említett korosztály 14 százaléka soha nem használja az internetet, a hetente legalább egyszer internetezők aránya 80 százalék. A használatot tekintve továbbra is vezetünk a közösségi hálózatok fogyasztását tekintve, a pénzünket viszont szemmel láthatóan nem szívesen bízzuk a netre: az uniós átlagnál kevesebb magyar vásárol, értékesít és bankol online.

Kevésbé jó hírek

Az igazán nagy bajok a két utolsó részmutatónál vannak. A hazai vállalkozások digitális felkészültségét mutató, a technológiák integráltságát vizsgáló részindexben alig javult az eredmény, miáltal két helyet még rontottunk is tavalyhoz képest (most a 26.-ak vagyunk). Szinte minden mutatóban az átlag alatt teljesítünk, némelyikben alaposan lemaradunk mindenki mástól. A vállalatok közötti elektronikus információcserét a 10 főnél többet foglalkoztató vállalatok alig 14 százaléka alkalmazza – ezzel nem csak hogy utolsó az ország, de még az előttünk álló Bulgáriától is közel 10 százalékponttal vagyunk lemaradva. Nem állunk jól a big data, a felhőszolgáltatások vagy az online kereskedelem terén sem.

A digitális közszolgáltatások (vagyis az elektronikus közigazgatás) terén ugyan 7 százalékponttal magasabb eredményt értünk el, mint egy évvel ezelőtt, de az is csak két helyes előrelépésre, a 24. helyre volt elegendő. Valamennyit sikerült javítani a felhasználás mértékén, jóval több lett az automatikusan kitöltődő űrlap és a teljes körű online ügyintézés terén is megközelítjük az uniós átlagot.

Ami viszont nagyon lehúzza ezt a mutató, az a nyílt hozzáférésű adatok mérőszáma – itt csak 32 százalékot értünk el az uniós átlagot jelentő 66 százalékkal szemben. Ez utóbbival kapcsolatban Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a konferencián elmondta, hogy a magyar jogalkotás újszerű módon (úgynevezett sui generis jószág fogalmában) próbálja a közeljövőben megragadni az adatvagyon fogalmát, amelynek hatékony kezelésére felállítják a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget.

A magyar DESI-értékek alakulása
(helyezés az EU-országok rangsorában)

Forrás: DESI 2020 jelentés