A koronavírus-járvány komoly bizonytalanságot hozott magával, ami arra kényszerítette az IT-vezetőket, hogy újragondolják a költségvetést és beindítsák a hosszú ideje húzódó digitális transzformációs folyamatokat. Az IT-költések átalakulása és a jelenlegi helyzet teljesen más vágányra terelte a menetrend szerint működő IT-üzemeltetési folyamatokat, ami statisztikai és gyakorlati szempontból is érdekes elmozdulásokat eredményezett. Utóbbiakról és saját tapasztalásaikról beszélgettünk a piac két meghatározó szereplőjével.
Az amerikai Enterprise Technology Research (ETR) kutató cég által végzett felmérés többek közt arra tért ki, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt a nagy világcégek IT-költéseiket átlagosan 4,1 százalékkal tervezik csökkenteni. Ez a számadat önmagában nem sokat mond, de ha a kutatás további részét is hozzávesszük, miszerint a járvány kitörése előtt ugyanezen cégek CIO-i 4 százalékos növekedést terveztek, akkor már beszédes.
A fenti helyzet természetesen iparáganként, változó, de nagy általánosságban a visszafogottság jellemző, és kijelenthető, hogy javarészt azok a globális vállalatok szándékozzák növelni az IT-költéseiket, amelyek az egészségiparban és az oktatásban tevékenykednek, vagy a banki és biztosítói szegmensben működnek.
A koronavírus hatásai az IT-költéseken is nyomot hagytak
IT-üzemeltetési és -fejlesztési szempontból komoly jelentőségű a rendelkezése álló büdzsé. „Általánosítani nem lehet, hiszen sok mindentől függ, a koronavírus-járvány hatása miatti érintettség, de elmondható, hogy szektorfüggetlenül újragondolják a vállalatok a pénzügyi terveiket. Ez rányomja a bélyegét az IT-költésekre is, és főként ott érhető tetten, hogy a prioritások átrendezőnek, a távmunka robbanás szerű felfutásával a kiberbiztonsági beruházások kulcsfontosságúak lettek. Az IBM kiberbiztonsági szolgáltatásának adatai alapján a COVID helyzehez köthetően 125 százalékkal növekedett az incidensek száma EMEA régióban az első negyedévben”, mondta Rehus Péter, az IBM Magyarország országigazgatója.
Hasonlóan vélekedett Székely Dániel, a Telenor Magyarország menedzselt szolgáltatások igazgatója is, aki arról beszélt, hogy mindenképpen újra kell tervezni a költségvetést. „Mi is megtettük, mert a gazdasági környezet és a megváltozott ügyfélszokások is ezt indokolták: az online tranzakciók száma megnőtt, a boltok látogatottsága csökkent. Nem mondanám, hogy felborult a költségvetés, inkább csak kiigazításokról volt szó”, tette hozzá.
A járvány felbukkanásakor a fókuszban az üzemeltetés, a megszokott magas rendelkezésreállás fenntartása és a távmunkára való berendezkedés állt, ám ahogy a COVID-19 csitulni látszik, úgy helyeződik át a súlypont. Miután a vállalatok és cégek zöme túljutott a távmunka fázisán, és ismét új normában kezdett működni, a rövidtávú költségcsökkentés, megtakarítás, hatékony működtetés kerültek előtérbe, természetesen a digitális transzformáció égisze alatt.
A felhőtechnológia szerepe a járványhelyzetben
„Az látjuk, hogy sok vállalat felgyorsította az MI és a felhő alapú technológiák használatát. A virtuális csoportmunka-eszközök, a virtuális ügyfélszolgálati megoldások, amelyek ezen alapulnak, exponenciális növekedést mutattak, ahogy a felhőalapú és MI-vel támogatott kiberbiztonsági megoldásaink is felértékelődtek – a távmunkára való átállást igen hatékonyan lehet megoldani a felhőből. Ami viszont ténylegesen transzformatív jellegű a felhő irányába, az az, hogy a vállalatok ráébredtek, hogy egy ilyen váratlan helyzet, mind a vállalat és az ellátási lánc működtetéstől, mind pedig az azt támogató informatikai rendszerektől rugalmasságot, agilitást vár. Nemcsak távolról is elérhetővé kell tenni a rendszereket, de biztosítani kell a munkafolyamatok hatékony végzését, a gyors döntéshozatalt, dinamikusan kezelni a változó kapacitás igényeket. Ezt a cloud, és hybrid cloud technológiákra épített megoldások hatékonyan és biztonságosan tudják nyújtani”, fejtette ki Rehus Péter.
„A felhő alapú megoldások rendelkezésre álltak, már a múlt évben bevezettük az Office 365-öt, de ennek nem minden funkcióját használták a kollégák, és nem is olyan intenzíven, mint most. Jellemzően napi szinten csak 1-2 százalékuk használta a Teams-t meetingelésre és csapatmunkára, ez a szám azonban harmincszorosára nőtt. A koronavírus miatt nem ruháztunk be ezekbe a megoldásokba, hiszen már megvoltak, a kollégák kezdték el jobban kiaknázni azokat”, mondta Székely Dániel.
Merre indulnak a cégek a COVID-19 útvesztőjében?
Ami pedig az IT-közbeszédet illeti, a COVID-19 hatására most az üzletfolytonosság, reziliencia, felhő, távmunka, IT-biztonság, automatizáció, mesterséges intelligencia kifejezések kerülnek a leggyakrabban szóba, amikor a „hogyan tovább”-ról gondolkoznak az IT-szervezetek vezetői.
„Mindegyik releváns, egymással összefüggő terület. Azt tapasztaljuk, hogy komoly igény mutatkozik ezekre, így mindegyikkel foglalkozunk – az IBM open source alapú, hibrid cloud architektúrájára épülő megoldásainak előnyei megmutatkoznak ebben a környezetben. Azt gondolom, hogy azok a cégek fognak erősebben kikerülni a vírushelyzetből, akik most nem tűzoltásból nyúlnak a digitális transzformáció után, hanem ténylegesen olyan architekturális alapokra helyezik azt, mely nemcsak lehetővé teszi, hogy reziliensé, rugalmassá és hatékonnyá váljanak, a világ történéseinek kezelésében, hanem ezzel egyidőben az új exponenciális technológiákon való jövőbeni innovációt is lehetővé teszik”, zárta gondolatait Rehus Péter.
„A felsorolt dolgok eddig is napirenden voltak, de ezek önmagukban csak eszközök. Minden válság a felszínre hozza az erősségeket és a gyengeségeket, ezért egyszerűbb változtatást eszközölni. Egy ilyen helyzetben fontos az üzlet és az IT párbeszédének felerősödése, és a megváltozott üzleti célok IT-oldali lekövetése, hiszen az IT-stratégia nem lehet öncélú”, összegezte Székely Dániel.
Kiss Franciska
