A felhő-számítástechnika olyan paradigmaváltást jelent, amely alaposan felforgatja az informatikáról mintegy negyedszázada kialakított felfogásunkat. Ha minden igaz, még munkahelyteremtésre is alkalmas.
Nem kell félni a felhőszámítástól, nem harap, sőt mi több, munkahelyeket teremt, méghozzá világszerte csaknem 14 milliót az évtized közepéig – ha beválik az IDC és a Microsoft jóslata. Ez a szám nagyjából fele-fele arányban oszlik majd meg a kis- és nagyvállalatok között. A felhő-it-vel kapcsolatos innovációkból származó éves bevételek továbbá 2015-re elérik az 1100 milliárd dollárt, de ezekhez az innovációkhoz még jelentős újrabefektetések is járulnak. A felhő-it-hez köthető munkahelybővülések több mint egyharmada a pénzügyi, a távközlési, a média- és a termelési szektorokban következnek be.
John Gantz, az IDC alelnöke szerint a felhőszámítást felkaroló vállalatok csökkenthetik az informatika fenntartására fordított időt, val mint a saját rendszerekre szánt költségeket. Az ily módon felszabaduló időt és pénzt innovatív programok kivitelezésére fordíthatják, az innováció pedig elősegíti a munkahelyteremtést.
Négyszáz
Az IDC úgy véli, a hazai it-szegmensben 2011 és 2015 között mintegy 400 új, helyi kisvállalkozás alakul, de a következő négy évben várhatóan 45 ezer, nem informatikát érintő munkahely jön létre a felhő-it jóvoltából. Az új technológiáknak köszönhetően természetesen maga az it is komoly munkahely-teremtő ágazat lesz: itt a becslések szerint 2015-ig 116 600 új állás jön létre szintén Magyarországon.
„Hazánkban több területen is megtalálhatják számításaikat az álláskeresők” – mondja Fauszt Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. A felhő egyrészt támogatja a hatékonyságnövelő távmunka terjedését, másrészt a mobil munkastílus népszerűsödésével megnő a kereslet a mobilalkalmazások iránt, ami, közvetett hatásként, még több alkalmazásfejlesztőnek ad kenyeret. Magyarország igyekszik idevonzani nagy multinacionális vállalatok adatközpontjait is, amelyek felhő alapon szolgálnák ki az ügyfeleket. Ezekben az adatközpontokban minden bizonnyal helyi rendszermérnököt, rendszergazdát, üzemeltető személyzetet alkalmaznának – ez mind új munkahelyet jelent magasan képzett emberek számára. Ennek hatásaként, nem utolsósorban, felfutna a mérnöki képzés is.
Egy másik piackutató, a VansonBourne elemzése is rámutat, hogy a gazdasági dekonjunktúra alatt a számítási felhőn alapuló informatikai megoldások ideális lehetőséget jelentenek a vállalkozások infrastruktúrájának fejlesztésére. A magyarországi vállalkozások ugyanakkor úgy látják, hogy az ezeket a szolgáltatásokat kínáló vállalatok nem informálják eléggé a felhasználókat a felhőt érintő biztonsági kérdésekről.
Állami szerep
Azok a kormányzatok, melyek elősegítik a kulcsfontosságú felhő-infrastruktúrák létrejöttét, lényegében nagyobb mérvű munkahely-növekedést támogatnak. Az eredmény természetesen sok mindentől függ, például az informatikai költések mértékétől, az automatizálás szintjétől, a munkaerő nagyságának mértékétől, stb.
Az állam szerepét az Európai Unió is hangsúlyozza, amikor a dinamikusan fejlődő digitális belső piacnak jobban megfelelő környezet megteremtéséről szól. Ehhez támogatni kell a vezeték nélküli és vezetékes infrastruktúrák fejlesztését, lehetővé téve a felhő alapú számítástechnikai erőforrások terjedését is.
Mártonffy Attila
