Az amerikai ABI Research piackutató cég szerint az érintkezés nélküli fizetésekhez köthető hardverek, szoftverek és szolgáltatások értéke a 2006-ban regisztrált 260 millió dollárról 2011-re 800 millió dollárra nő világszerte.
Az elmúlt esztendőben négyszer anynyit költöttek tömegközlekedési rendszerekben megvalósuló érintkezésmentes infrastruktúrára, mint a bankok saját contactless-projektjeikre. Az ABI Research mindazonáltal úgy látja, hogy a pénzintézeti szektor az elkövetkező néhány évben sokkal többet költ majd érintkezésmentes fizetési kártyák kiadására, s 2011-re a bankok ilyen irányú kiadásai előreláthatóan háromszorosan szárnyalják túl a közlekedési szektorét.
A váltás leginkább Észak-Amerikában lesz érzékelhető, amely öt év múlva a globális költések 43 százalékát mondhatja majd magáénak a 2006-os 30 százalékkal szemben. Ezek a számok azt tükrözik, hogy a MasterCard Worldwide, a Visa USA és az American Express nagy súlyt fektetnek contactlesskártya-programjaikba az Egyesült Államokban, a kár-tyakibocsátók pedig tömegével kezdik kiadni az érintkezés nélküli plasztiklapokat a fogyasztóknak.
Európában másként
Ezzel ellentétben Európában nagyrészt az olyan tömegközlekedési rendszerek fogják felszívni az érintkezésmentes kártyákat, mint a párizsi, a londoni vagy a lisszaboni, ahol az utasoknak már csak közelíteniük kell kártyájukat az olvasóhoz. Az ABI Research szerint a vén kontinensen az érintkezés nélküli rendszerekkel kapcsolatos kiadások aránya a tavalyi 25 százalékról 2011-re 22 százalékra csökken, s mérséklődik az ázsiai és csendes- óceáni régió ilyen jellegű költése is, a tavalyi 40 százalékos arányról 30 százalékra 2011-ben. Ez utóbbi régióra az is jellemző lesz a következő néhány évben, hogy az országok az érintkezésmentes technológiában áttérnek a nemzetközi szabványokra az olyan egyedi eljárásokról, mint amit például a Sony FeliCa chipjei képviselnek.
A közeljövőben fokozatos konvergencia is megfigyelhető lesz az érintkezésmentes banki és közlekedési kártyák között, mivel egymással kompatibilis intelligenskártya-technológiát fognak alkalmazni.
Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy mivel mindegyik közlekedési társaság egyedi viteldíjrendszert dolgoz ki, minden egyes, a bankokkal közös kártyakibocsátást testre kell szabni. Az ABI Research szerint öt év múlva már a mobiltelefonokban is szerephez jut az érintkezésmentes NFC-technológia, így a mobiltelefon-tulajdonosok éppen úgy készülékük olvasóhoz közelítésével fizethetnek, mintha csak szimpla chipkártyájuk lenne.
A piackutató cég úgy véli, 2011-re az újonnan szállított mobiltelefonok mintegy 30 százaléka – azaz közel 450 millió darab – rendelkezni fog NFC-chippel.
Az NFC
A világban jelenleg még kevésbé elterjedt NFC-technológia egyébként olyan új
kommunikációs forma, amely megkönnyíti a mobileszközök közti ad hoc kapcsolatok létrejöttét, új és dinamikusan fejlődő folyamatot teremtve a mobilkommunikációban. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a telefon hátlapja alá egy további antennát helyeznek el, amely kommunikálni képes a 2-3 centiméter közelségbe kerülő, NFC-kommunikációra felkészített eszközökkel, tárgyakkal. Az új technológia az RFID (radio-frequency identification) és más érintkezésmentes kártyatechnológiák ötvözésén és továbbfejlesztésén alapul.
A mobiltelefon-használathoz kapcsolódó NFC-megoldások többek között alkalmasak tranzakciós és fizetési rendszerek kialakítására: például mozijegy vásárlására, tömegközlekedési vonaljegyek megváltására, parkolási díj fizetésére, törzsvásárlói rendszerek használatára és egyéb fizetési tranzakciókhoz. Az NFC-eszközzel felszerelt mobiltelefon a biztonságos jelszótárolás révén operációs rendszerbe történő belépésre, vagy web alapú bejelentkezésre is alkalmas lehet. Új távlatokat jelenthet a marketing-kommunikációban a szórólapokban, plakátokban elhelyezhető NFC-navigációs pont, amelyhez hozzáérintve a navigációs eszközt, az a felhasználót a szórólapon reklámozott helyszínre irányítja.
A Japánban már meghonosított technológia további hasznosítási területe lehet a megbízható licenckezelés. Például, ha a felhasználó új szoftvert szeretne vásárolni, az online fizetés után a licenc letölthetővé válik a mobiltelefonra, és az alkalmazás csak az NFC-eszköz jelenlétében futtatható. Ugyanilyen logikával digitális tartalom is vásárolható, illetve lejátszható az NFC-chippel felszerelt telefon közelében.
Eldobni vagy újratölteni?
Az NFC-technológiának nagy jövője lehet a tömegközlekedésben is, amennyiben ilyen
chipet ültetnek a menetjegyekbe. A közlekedési társaságok által kibocsátott s érintkezés nélküli fizetést lehetővé tevő papírjegyeket általában az alkalmi utasok használják világszerte, s használat után eldobják azokat – holott ez nem szükségszerű, legalábbis a MasterCard Worldwide szakértői szerint.
A kártyatársaság ugyanis arra készül, hogy betörjön a viteldíjszedési piacra PayPass fizetési kártyájának korlátozott használatú papírváltozatával. Ennek gyártására a cég máris felkérte a francia ASK-t. Az elképzelések szerint az előre feltöltött papír PayPasst azok az utasok használnák a városi tömegközlekedésben, akik nem rendelkeznek hitel- vagy csekkszámlával. A jegy akár újratölthető is lehet, s kibocsátási költsége negyede lenne a normál PayPass-kártyáénak. A papír PayPass egyébként abban különbözne a többi eldobható érintkezésmentes jegytől, hogy mikroprocesszort tartalmazna, míg az utóbbiakba egyszerű memóriachipet ültetnek. Ezeknek a mérete körülbelül harmada a normál PayPass processzoraiénak. A processzoros papírváltozat viszont ugyanazt a biztonságot nyújtja majd, mint a plasztikverzió.
Összeállította: Mártonffy Attila
