A szabadalmi jog furcsaságai miatt egy kellően agresszív jogászcsapat többet hozhat a mobilgyártó konyhájára, mint a termékfejlesztő mérnökök és a marketingesek.
Lassan külön üzletággá növi ki magát azoknak az infografikáknak az elkészítése, amelyekkel a mobilkészülék-gyártók egymás elleni szabadalmi pereiket igyekeznek áttekinthetővé tenni a témával foglalkozók. (Ezen az oldalon kapásból négyet is összeszedtek.) A gyártók mindent meg is tesznek, hogy követhetetlen legyen a dolog: a mobil készülékekkel kapcsolatban 2006-ban 24 szabadalmi pert indítottak amerikai bíróságokon; 2010-ben már 84-et, idén pedig várhatóan megközelíti a számuk a százat. Eközben pedig olyan furcsaságok fordulhatnak elő, hogy a Microsoftnak nagyobb bevételt jelentenek az Androidos mobilok, mint a saját, Windows Phone 7-es készülékei, vagy hogy az Apple szabadalommal védeti le az érintő képernyőt feloldó ujjmozdulatot.
A szabadalmak rendszerét eredetileg arra találták fel, hogy ösztönözzék az innovációt és megvédjék a találmányokat, illetve készítőiket a jogtalan másolatoktó. A mobiliparban viszont mintha az ellenkezőjére fordult volna a dolog: a gyártók alapvetően nem saját szellemi termékeik védelmére használják a szabadalmaikat, hanem hogy minél inkább akadályozzák a versenyt – vagy hogy különösebb erőfeszítés nélkül keressenek dollármilliókat. Ezért is fordulhat elő, hogy egy céget pusztán a szabadalmi jogai miatt vesznek meg, vagy éppen csak ezeket a jogokat mazsolázzák ki belőlük – mint például idén nyáron, amikor az Apple, az RIM, a Microsoft, az Ericsson és a Sony 4,5 milliárd (!) dollárt dobott össze, csak hogy elhappolja a már két éve csődbe ment Nortel Networks több mint 6 ezer szabadalmát a rivális Google elől.
A probléma egyik gyökere a mobilkészülékek villámgyors fejlődésében keresendő. Ami néhány éve még csak egy mobil, hangalapú kommunikációs eszköz volt, mára már komplett számítógép lett, zenelejátszóval és fényképezőgéppel kombinálva, aminek egyenes következménye, hogy a felhasznált szellemi tulajdon mennyisége is nő. Ez mára odáig jutott, hogy egyetlen okostelefonban akár 250 ezer aktív szabadalmat is felhasználhatnak – idézi az RPX nevű kaliforniai szabadalmi szolgáltatócéget a BBC News. Ebben pedig óhatatlanul lesznek olyanok is, amelyek a konkurensek birtokában vannak. Ilyenkor jönnek a jogászok, hogy megakadályozzák a szabadalmak felhasználását a termékben – vagy ami még jobb, megállapodásra jussanak, és pénzt kérjenek a használat fejében minden egyes eladott készülék után.
Ezzel pedig a szabadalmak a piaci konkurenciaharc egyik legfőbb fegyverévé lépnek elő: kiváló példa volt, amikor az Apple elérte, hogy Ausztráliában és Németországban betiltsák a Samsung Galaxy Tab 10.1 forgalmazását. De időnként egészen meglepő szereplők is feltűnnek a színen, mint például az Oracle, amely a Google-t perli a Java felhasználása miatt az Androidban. A harc pedig kíméletlen. Ha valamelyik gyártó beperel egy másikat, biztos lehet abban, hogy válaszul az is pert akaszt az ő nyakába: ennek elmulasztása a gyengeség jele lenne, ami a mobiliparban legalább annyira megengedhetetlen, mint a kocsmai verekedésben.
A cél persze leginkább az, hogy jogdíjak fizetésére kötelezzék a beperelt céget. Így aztán minél sikeresebb lesz a konkurencia, annál többet fial a szabadalom tulajdonosának is. A Microsoft nemrég jelentette be, hogy már megállapodott az Android-piac felét uraló cégekkel: iparági becslések szerint a HTC és a Samsung készülékenként 1-5 dollárt fizet a redmondiaknak, akik minden bizonnyal a piac másik felétől is be fogják szedni a sápot.
Egyes szakértők szerint a szituáció már odáig mérgesedett, hogy az már a gyártóknak sem kedvez. Ők is, és a piac is jobban járna, ha megegyeznének egymással, kölcsönös licencszerződéseket kötnének, és a piac végre ismét a maga útját járhatná. Ezt azonban megnehezíti az úgynevezett „szabadalomtrollok” jelenléte és aktivizálódása. A szabadalomtroll (finomkodó kifejezéssel élve: nem-gyakorló entitás) olyan cég, amely szabadalmakat birtokol és ad licencbe, de igazából semmit nem állít elő. Az egyik legismertebb példa az Intellectual Ventures: a cég – amelyet egy korábbi Microsoft-vezető, Nathan Myhrvold hozott létre – 35 ezer szabadalomnak a tulajdonosa, amelyek licenceléséből 2000 óta több mint 2 milliárd dollárt kasszírozott. „Jogaik” védelmében persze a trollok is bármikor perre menni (az Intellectual Ventures legutóbb például a Motorola Mobilityt perelte be), amihez olyan bájos magyarázatokat fűznek, miszerint „nem tűrjük el, hogy szabadalmaink folyamatos megsértése miatt meglévő ügyfeleink hátrányba kerüljenek”.
Már csak az a kérdés, hogy kik azok a meglévő ügyfelek és milyen hátrány érné őket – talán csak nem a többi cég, amelyek már fizetnek a szabadalmakért, és nem esne jól nekik, ha más ingyen jutna hozzájuk? Mit mondjunk, egyedi formája ez az érdekvédelemnek.
Schopp Attila
