Egymilliárd forintos uniós pénzből pályaorientációs programot fejlesztett az Oktatási Hivatal (OH) általános és középiskolai diákoknak.
Az Oktatási Hivatal most lezárult, mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült kutatása azt bizonyítja, hogy a felsőfokú képzéseket végzettek rövid idő alatt, a tudásukhoz méltó bérezést kaphatnak.
Több mint 23 millió forintból fejleszti tovább a Roxboro Hungary a megrendelő meglévő rendszerét.
Egyelőre nem dns-ből, hanem az Oktatási Hivatal elektronikusan feldolgozott készségfelmérő adatbázisából lehet tájékozódni a magyar diákok képességei és tanulmányi eredményei felől.
Nagy kérdés, hogy manapság van-e szerepük a tanácsadóknak a közigazgatási projektekben – amellett, hogy létjogosultságuk, bizony, lenne. Bár egyelőre úgy tűnik, a kormány, a korábbi sajtóbotrányok után, húzódozik külsős tanácsadók bevonásától, a szakma bízik benne, hogy előbb-utóbb ismét szükség lesz speciális tudásukra.
Már évtizedek óta folynak Magyarországon sokszor erőlködésbe csapó kísérletek intelligens kártyák, illetve az ezeket működtető rendszerek létrehozására – egy-két ígéretes pilottól eltekintve elhanyagolható gyakorlati eredménnyel. Rövidesen kiderül, látszik-e az alagút vége.
Egymilliárd forintos uniós pénzből pályaorientációs programot fejlesztett az Oktatási Hivatal (OH) általános és középiskolai diákoknak.
Az Oktatási Hivatal most lezárult, mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült kutatása azt bizonyítja, hogy a felsőfokú képzéseket végzettek rövid idő alatt, a tudásukhoz méltó bérezést kaphatnak.
Több mint 23 millió forintból fejleszti tovább a Roxboro Hungary a megrendelő meglévő rendszerét.
Egyelőre nem dns-ből, hanem az Oktatási Hivatal elektronikusan feldolgozott készségfelmérő adatbázisából lehet tájékozódni a magyar diákok képességei és tanulmányi eredményei felől.
Nagy kérdés, hogy manapság van-e szerepük a tanácsadóknak a közigazgatási projektekben – amellett, hogy létjogosultságuk, bizony, lenne. Bár egyelőre úgy tűnik, a kormány, a korábbi sajtóbotrányok után, húzódozik külsős tanácsadók bevonásától, a szakma bízik benne, hogy előbb-utóbb ismét szükség lesz speciális tudásukra.
Már évtizedek óta folynak Magyarországon sokszor erőlködésbe csapó kísérletek intelligens kártyák, illetve az ezeket működtető rendszerek létrehozására – egy-két ígéretes pilottól eltekintve elhanyagolható gyakorlati eredménnyel. Rövidesen kiderül, látszik-e az alagút vége.
