Az intézmények körében tovább folytatódott a hagyományos vezetékestelefon-fővonalak számának csökkenése, ugyanakkor Magyarországon a kis- és középvállalatok még csak most ismerkednek a havidíjért igénybe vehető ict-szolgáltatásokkal.
Megfontolt alközponti fejlesztések és beszerzések jellemzik a hazai intézményi szférát. Közben online hozzáférésű regiszter készül a hazai kutatási infrastruktúra elemeiről.
A hazai intézményi szféra pc-állományában mind nagyobb teret nyernek a hordozható eszközök. A nyílt forráskódú szoftverek használatában viszont a középmezőnyben vagyunk.
A közszféra elmúlt időszakbeli it-beruházásait az infrastrukturális fókusz jellemezte. Közben a válság sújtja a versenyszektort, de nem egyformán.
Az intézményi szektor általában gondol az it-biztonságra, azonban a stratégiai szemlélet még ritkának számít. Mindez nem akadályozta az NJSZT-t, hogy sikeres tisztújító közgyűlést tartson.
A közigazgatásban kliensoldalon rendíthetetlen Microsoft-dominancia érvényesül, de már kacérkodnak nyílt forráskódú irodai programcsomagokkal is. Közben gőzerővel tervezik a Nemzeti digitális közművet.
A közszféra idén is elmarad az üzleti szektortól a hálózatba kötött számítógépek vonatkozásában. – A Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai szerint a hazai intézmények kétharmada élhet az it-eszközök hálózatba kötése által kínált előnyökkel, ugyanis a helyi hálózati penetráció – egy év alatt alig 3 százalékos növekedést produkálva – 66 százalékos értéknél tart.
Az eszközök szintjén némi fejlődés, de a szemléletben továbbra is súlyos lemaradás – így summázza a BellResearch a hazai vállalatok többségének it-biztonsági gyakorlatát.
Az elmúlt egy évben számottevően nőtt a hazai cégek honlapellátottsága, és az egyéb web alapú megoldások is terjednek, intranetet már a nagyvállalatok kétötödénél találunk. Az online kommunikációs csatornák szerepe felértékelődött.
Az elmúlt években még csak szárnyait bontogató mobilinternet – az üzleti célú felhasználást megkérdőjelező vélemények ellenére – elfoglalta a képzeletbeli dobogó harmadik fokát mind a penetráció, mind a költések tekintetében.
Az intézmények körében tovább folytatódott a hagyományos vezetékestelefon-fővonalak számának csökkenése, ugyanakkor Magyarországon a kis- és középvállalatok még csak most ismerkednek a havidíjért igénybe vehető ict-szolgáltatásokkal.
Megfontolt alközponti fejlesztések és beszerzések jellemzik a hazai intézményi szférát. Közben online hozzáférésű regiszter készül a hazai kutatási infrastruktúra elemeiről.
A hazai intézményi szféra pc-állományában mind nagyobb teret nyernek a hordozható eszközök. A nyílt forráskódú szoftverek használatában viszont a középmezőnyben vagyunk.
A közszféra elmúlt időszakbeli it-beruházásait az infrastrukturális fókusz jellemezte. Közben a válság sújtja a versenyszektort, de nem egyformán.
Az intézményi szektor általában gondol az it-biztonságra, azonban a stratégiai szemlélet még ritkának számít. Mindez nem akadályozta az NJSZT-t, hogy sikeres tisztújító közgyűlést tartson.
A közigazgatásban kliensoldalon rendíthetetlen Microsoft-dominancia érvényesül, de már kacérkodnak nyílt forráskódú irodai programcsomagokkal is. Közben gőzerővel tervezik a Nemzeti digitális közművet.
A közszféra idén is elmarad az üzleti szektortól a hálózatba kötött számítógépek vonatkozásában. – A Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai szerint a hazai intézmények kétharmada élhet az it-eszközök hálózatba kötése által kínált előnyökkel, ugyanis a helyi hálózati penetráció – egy év alatt alig 3 százalékos növekedést produkálva – 66 százalékos értéknél tart.
Az eszközök szintjén némi fejlődés, de a szemléletben továbbra is súlyos lemaradás – így summázza a BellResearch a hazai vállalatok többségének it-biztonsági gyakorlatát.
Az elmúlt egy évben számottevően nőtt a hazai cégek honlapellátottsága, és az egyéb web alapú megoldások is terjednek, intranetet már a nagyvállalatok kétötödénél találunk. Az online kommunikációs csatornák szerepe felértékelődött.
Az elmúlt években még csak szárnyait bontogató mobilinternet – az üzleti célú felhasználást megkérdőjelező vélemények ellenére – elfoglalta a képzeletbeli dobogó harmadik fokát mind a penetráció, mind a költések tekintetében.
