Az amerikai technológiai óriások soha nem látott összegeket öntenek adatközpontokba, hogy táplálják a mesterséges intelligencia új korszakát. A nagyívű tervek mögött azonban egy egyre élesebb törésvonal húzódik: az ország energiahálózata egyszerűen nem bírja a tempót, számolt be róla a The Financial Times.
A mesterséges intelligencia körüli zaj ma már olyan erős, hogy néha még az is magyarázkodni kényszerül, aki egyébként tényleg ért hozzá. A várakozások exponenciálisan nőnek, a technológia fejlődése szintén, és valahogy ugyanilyen meredek ívet jár be a szakértők – és az önjelölt szakértők – populációja is. A hétköznapi felhasználó pedig sokszor végképp nem tud különbséget tenni valós és generatív tartalom között, mert az MI-hallucinációk már kényelmetlenül élethűek.
Az Apple bejelentette, hogy John Giannandrea, a vállalat mesterségesintelligencia-fejlesztéseinek vezetője 2026 tavaszán nyugdíjba vonul. Ezzel egy korszak ér véget: Giannandrea 2018 óta próbálta kivezetni a vállalatot abból a lassú és sokszor fájdalmas Siri-fejlesztési spirálból, amely miatt az Apple egyre nagyobb lemaradásba került a konkurensekkel szemben. Távozásáig tanácsadóként marad a cégnél, utána pedig más veszi át az irányítást – egy olyan vezető, aki nem először ugrik fejest MI-krízisbe.
Három év telt el a ChatGPT berobbanása óta, és először érződik igazán, hogy az OpenAI már nem egyedül uralja a mezőnyt.
Az elmúlt évtized MI-fejlesztéseiben egyre erősebben rajzolódott ki a felismerés: nincs olyan univerzális intelligencia, amely mindenkinek ugyanúgy működne. A technológia személyes élménnyé vált, és ezzel együtt megszületett a legnagyobb kihívás is: hogyan lehet egy globális MI-modellt úgy formálni, hogy minden felhasználónak mást adjon — mégis egyetlen következetes személyiséggel működjön?
Az Európai Unió most olyasmire készül, amit korábban szinte elképzelhetetlennek tartottak: a mesterséges intelligencia fejlesztések felpörgetése érdekében lazítana a legendásan szigorú adatvédelmi szabályain, vagyis a GDPR-on. A Politico által megszerzett bizalmas dokumentumok szerint az Európai Bizottság november 19-én mutatja be „digitális omnibusz” csomagját, amely számos technológiai jogszabályt egyszerűsítene – köztük az EU adatvédelmi zászlóshajóját is.
Évtizedek óta halljuk, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan átveszi a helyünket. Herbert Simon, a Nobel- és Turing-díjas közgazdász már hatvan éve kijelentette: húsz éven belül
Nagyon úgy tűnik, hogy 2025 közepén-végén a generatív mesterséges intelligencia a klasszikus Gartner-görbe a „kijózanodás szakadéka” nevű szakaszába jutott. Az elmúlt néhány év FOMO-hangulatában az
Közel 1 milliárd forintnyi EU-s támogatásból indít AI kompetenciaközpontot az IVSZ, hogy segítse az infokommunikációs szektor vállalatait a mesterséges intelligencia használatában, alkalmazásában. A DIMOP
A halhatatlanság ígérete régi emberi álom, de a mesterséges intelligencia most egészen más értelemben valósítja meg: a halottak képmását feltámasztva, a legmélyebb emberi határokat feszegetve. Az OpenAI új videógenerátora, a Sora 2 képes valósághű mozgóképeket készíteni elhunyt hírességekről – engedély nélkül. Az eredmény: virálisan terjedő, sokszor obszcén és rasszista tartalmak, amelyek sokakban undort és fájdalmat keltenek.
Az amerikai technológiai óriások soha nem látott összegeket öntenek adatközpontokba, hogy táplálják a mesterséges intelligencia új korszakát. A nagyívű tervek mögött azonban egy egyre élesebb törésvonal húzódik: az ország energiahálózata egyszerűen nem bírja a tempót, számolt be róla a The Financial Times.
A mesterséges intelligencia körüli zaj ma már olyan erős, hogy néha még az is magyarázkodni kényszerül, aki egyébként tényleg ért hozzá. A várakozások exponenciálisan nőnek, a technológia fejlődése szintén, és valahogy ugyanilyen meredek ívet jár be a szakértők – és az önjelölt szakértők – populációja is. A hétköznapi felhasználó pedig sokszor végképp nem tud különbséget tenni valós és generatív tartalom között, mert az MI-hallucinációk már kényelmetlenül élethűek.
Az Apple bejelentette, hogy John Giannandrea, a vállalat mesterségesintelligencia-fejlesztéseinek vezetője 2026 tavaszán nyugdíjba vonul. Ezzel egy korszak ér véget: Giannandrea 2018 óta próbálta kivezetni a vállalatot abból a lassú és sokszor fájdalmas Siri-fejlesztési spirálból, amely miatt az Apple egyre nagyobb lemaradásba került a konkurensekkel szemben. Távozásáig tanácsadóként marad a cégnél, utána pedig más veszi át az irányítást – egy olyan vezető, aki nem először ugrik fejest MI-krízisbe.
Három év telt el a ChatGPT berobbanása óta, és először érződik igazán, hogy az OpenAI már nem egyedül uralja a mezőnyt.
Az elmúlt évtized MI-fejlesztéseiben egyre erősebben rajzolódott ki a felismerés: nincs olyan univerzális intelligencia, amely mindenkinek ugyanúgy működne. A technológia személyes élménnyé vált, és ezzel együtt megszületett a legnagyobb kihívás is: hogyan lehet egy globális MI-modellt úgy formálni, hogy minden felhasználónak mást adjon — mégis egyetlen következetes személyiséggel működjön?
Az Európai Unió most olyasmire készül, amit korábban szinte elképzelhetetlennek tartottak: a mesterséges intelligencia fejlesztések felpörgetése érdekében lazítana a legendásan szigorú adatvédelmi szabályain, vagyis a GDPR-on. A Politico által megszerzett bizalmas dokumentumok szerint az Európai Bizottság november 19-én mutatja be „digitális omnibusz” csomagját, amely számos technológiai jogszabályt egyszerűsítene – köztük az EU adatvédelmi zászlóshajóját is.
Évtizedek óta halljuk, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan átveszi a helyünket. Herbert Simon, a Nobel- és Turing-díjas közgazdász már hatvan éve kijelentette: húsz éven belül
Nagyon úgy tűnik, hogy 2025 közepén-végén a generatív mesterséges intelligencia a klasszikus Gartner-görbe a „kijózanodás szakadéka” nevű szakaszába jutott. Az elmúlt néhány év FOMO-hangulatában az
Közel 1 milliárd forintnyi EU-s támogatásból indít AI kompetenciaközpontot az IVSZ, hogy segítse az infokommunikációs szektor vállalatait a mesterséges intelligencia használatában, alkalmazásában. A DIMOP
A halhatatlanság ígérete régi emberi álom, de a mesterséges intelligencia most egészen más értelemben valósítja meg: a halottak képmását feltámasztva, a legmélyebb emberi határokat feszegetve. Az OpenAI új videógenerátora, a Sora 2 képes valósághű mozgóképeket készíteni elhunyt hírességekről – engedély nélkül. Az eredmény: virálisan terjedő, sokszor obszcén és rasszista tartalmak, amelyek sokakban undort és fájdalmat keltenek.
