Évtizedek óta halljuk, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan átveszi a helyünket. Herbert Simon, a Nobel- és Turing-díjas közgazdász már hatvan éve kijelentette: húsz éven belül a gépek el tudnak majd végezni bármilyen emberi munkát. A 2020-ban megjelent A World Without Work című könyv is hasonló jövőt vázolt: a munka világa megszűnik, mert az MI mindent elvégez.
Most, hogy a ChatGPT hároméves lett, sokan hiszik: elérkezett ez az idő. A nagy nyelvi modellek képesek e-maileket, jelentéseket írni, szövegeket összefoglalni – egyszóval olyan feladatokat végeznek, amelyek eddig a menedzserek hatáskörébe tartoztak. A generatív MI pedig már képet, videót és szoftverkódot is készít.
Nem véletlen hát, hogy a hírek tele vannak elbocsátásokkal. Az Amazon 14 ezer, a UPS 14 ezer, a Target 1800 vállalati pozíció megszűnését jelentette be – és mindezt sokszor a mesterséges intelligencia „hatékonyságnövelő erejével” indokolták. Néhány közgazdász is ráerősített, hogy gyenge korreláció mutatkozik az MI-kitettség és az elbocsátások között.
A kudarc, amit senki sem akar látni
Egy MIT Media Lab kutatás szerint a generatív MI-vel futtatott üzleti projektek 95 százaléka kudarcot vallott. Az Atlassian felmérése alapján a vállalatok 96 százaléka nem tapasztalt számottevő növekedést a hatékonyságban, az innovációban vagy a munka minőségében. Egy másik kutatás szerint a dolgozók 40 százaléka kapott már „MI-hibás” munkát – olyan tartalmat, amit az MI generált rosszul –, és átlagosan két órába telt kijavítani. Ráadásul ezek után a munkatársak kevésbé bíznak egymásban, kevésbé tartják kreatívnak és kompetensnek mesterséges intelligenciát használó társaikat.
Ha az MI ennyire nem működik, akkor vajon miért okoljuk a leépítésekért?
A valódi ok: túlköltekezés és gazdasági nyomás
A BBC riportja szerint a pandémia utáni gyors tech-toborzás, a nullaközeli kamatok és a mesterségesen felfújt növekedési várakozások alapozták meg a mostani leépítéseket. Amikor a pénz olcsó volt, mindenki bővített – most, hogy a költségek nőnek, a cégek visszavágnak. A helyzetet tovább súlyosbítja az USA gazdasági légköre: vámháborús feszültségek, vízumkorlátozások, állami leállások, a DEI- és zöldberuházások elleni politikai hullám, valamint a növekvő államadósság és a városi katonai jelenlét mind növelik a recessziós félelmeket.
És van még valami: a cégek elképesztő összegeket öntenek MI-infrastruktúrába.
- Az Amazon tőkekiadása 2023 és 2025 között 54-ről 118 milliárd dollárra nőtt.
- A Meta 27 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott adatközpontokra.
- Az Oracle évente 25 milliárd dollárt kíván kölcsönvenni MI-projektekre.
Ez a forgatókönyv ismerős: ha egy cég bajban van, az első reflex a leépítés. A megmaradt dolgozóktól többet várnak, miközben hálásnak kell lenniük, hogy maradhattak. A mesterséges intelligencia most csak az új Jolly Joker a költségcsökkentés kommunikálásához. Az Amazon például miközben 14 ezer munkahelyet szüntetett meg, arról beszélt, hogy az MI forradalmi sebességgel segíti az innovációt. Ám a cég vezetője, Andy Jassy később maga ismerte el: a leépítések „nem is igazán MI-vezéreltek”.
A számok önmagukért beszélnek
A generatív MI bevételei messze elmaradnak a várakozásoktól. Míg az MI-infrastruktúrára fordított kiadások 2025-ben megközelíthetik az 1 billió dollárt, az MI-szoftverekből származó bevételek alig érik el a 30 milliárdot. Nehéz elhinni, hogy ekkora aránytalanság mellett az MI lehet a fő mozgatórugó a munkaerőpiaci átrendeződés mögött.
A befektetők sem tudják, ünnepeljenek vagy aggódjanak:
- Az eladói oldalon álló Nvidia értéke már 5 billió dollár fölött jár,
- Míg az MI-szoftvereket építő OpenAI 2029-re 115 milliárd dolláros kumulatív veszteséget jósol magának – valószínűleg alábecsülve a valóságot.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a legtöbb MI-cég zárt. Sem az OpenAI, sem az Anthropic nem közöl auditált pénzügyi adatokat, a nagy techvállalatok pedig (a Microsoft kivételével) nem bontják le, mennyi bevételük származik valóban mesterséges intelligenciából. Gyakorlatilag vakon repülünk.
A munka jövőjétől való félelem önbeteljesítő jóslat
Miközben a vállalatok költséget vágnak, a friss diplomások egyre nehezebben találnak állást. A „minden munkát elvégző mesterséges intelligencia” narratíva pedig bénító hatású: ha elhisszük, hogy nincs értelme készülni a jövőre, tényleg nem lesz, aki felkészüljön rá. A generatív MI-t körülvevő túlzó ígéretek remekül szolgálják a befektetői hype-ot, de nem visznek közelebb a mesterséges általános intelligenciához. Sőt, elvonják a figyelmet és az erőforrásokat a valóban ígéretes, emberközpontú technológiai fejlesztésektől.
A mesterséges intelligencia ma inkább marketingeszköz, mint munkaerő helyettesítő forradalom. A leépítések mögött pénzügyi döntések, túlzott beruházások és piaci illúziók állnak – nem a gépek.
