A HR-es adatokat, érzékeny voltuk miatt, a legtöbb vállalat hermetikusan elzárja a többi rendszertől. Pedig jól kihasználva ezek ugyanolyan fontos és profitteremtő információk lehetnek, mint a vállalat többi adata.
Automatizálható üzleti folyamatokról, az adatok fejlett eszközökkel történő elemzéséről és a mesterséges intelligenciát is magába foglaló fejlődési lépcsőfokok bemutatásáról is szól az idei SAS Analytics Day konferencia.
Tudjuk, hogy az adat, akárcsak az olaj, aranyat ér, és egyetlen vállalkozás sem kerülheti el, hogy okosan gazdálkodjon vele. Az adatvezérelt döntéshozatal korában élünk, egy cég számára az adatvagyona egyik napról a másikra felértékelődhet. Az, hogy milyen típusú adatok vannak a birtokában, ezek hogyan hasznosíthatók és mennyit érnek valójában, már szakértelmet igényel.
Minél több az adat, annál több a probléma – a mai cégeknél egyre fontosabb szerepet kap a CDO, vagyis az adatfőnök ennek megoldására. A vállalati adatmenedzser kötelező, mert a digitális transzformáció korában minden digitalizálható adat fontos lehet.
Blockchain technológia, mesterséges intelligencia, adatelemzés – erre a három fő területre kell kiemelten figyelnie minden informatikai vezetőnek 2018-ban, ha vállalatát továbbra is az innovatív cégek soraiban szeretné tudni. Összeállításunkban a Gartner, az IDC és a Deloitte 2018-as évi előrejelzéseit foglaltuk össze – csakis a vállalati IT-technológiák területén.
Tetemes mennyiségű adatot gyűjtenek már most a cégek, és tárolják őket a további hasznosítás reményében, de az adattisztítás, rendszerezés és a későbbi felhasználás sorozatosan elmarad. Nincs elég adatbányász, aki kellő fantáziával feldolgoznák őket, hiányzik a koherens nemzeti adatpolitika is.
A meghatározás szerinti big data-projektek a hazai piac éretlensége miatt egyelőre hiányoznak itthonról. De ha a meghatározás szellemét vesszük figyelembe, akkor rengeteg az olyan projekt, amely meglepő eredményekkel kecsegtet(ne).
Szinte mindenhol megjelent a Big Data. Elvileg akármi kiolvasható az adathalmazból: járványok kitörése, terroristahálózatok szerveződése, repülőjegy-vásárlás ideális időpontja, stb. A tapasztalt ict-szakembereket is meglepi, hogy a mémként és marketinges kifejezésként indult Big Data milyen gyorsan és mennyire megváltoztatja hétköznapjainkat.
Nemcsak a nagyvállalatoknak hozhat hasznot a Nagy Adat, hanem a kisebbeknek is. A lényeg, hogy az üzleti problémákat helyezzék az előtérbe – és ne féljenek a kudarcoktól.
A Big Datával kapcsolatban Magyarországon sem a technológia jelenti ma a szűk keresztmetszetet, hanem a tudás hiánya: a potenciális felhasználók még nem igazán tudják, hogy miként, és legfőképpen, hogy mire lehetne felhasználni az amúgy már rendelkezésre álló eszközöket.
A HR-es adatokat, érzékeny voltuk miatt, a legtöbb vállalat hermetikusan elzárja a többi rendszertől. Pedig jól kihasználva ezek ugyanolyan fontos és profitteremtő információk lehetnek, mint a vállalat többi adata.
Automatizálható üzleti folyamatokról, az adatok fejlett eszközökkel történő elemzéséről és a mesterséges intelligenciát is magába foglaló fejlődési lépcsőfokok bemutatásáról is szól az idei SAS Analytics Day konferencia.
Tudjuk, hogy az adat, akárcsak az olaj, aranyat ér, és egyetlen vállalkozás sem kerülheti el, hogy okosan gazdálkodjon vele. Az adatvezérelt döntéshozatal korában élünk, egy cég számára az adatvagyona egyik napról a másikra felértékelődhet. Az, hogy milyen típusú adatok vannak a birtokában, ezek hogyan hasznosíthatók és mennyit érnek valójában, már szakértelmet igényel.
Minél több az adat, annál több a probléma – a mai cégeknél egyre fontosabb szerepet kap a CDO, vagyis az adatfőnök ennek megoldására. A vállalati adatmenedzser kötelező, mert a digitális transzformáció korában minden digitalizálható adat fontos lehet.
Blockchain technológia, mesterséges intelligencia, adatelemzés – erre a három fő területre kell kiemelten figyelnie minden informatikai vezetőnek 2018-ban, ha vállalatát továbbra is az innovatív cégek soraiban szeretné tudni. Összeállításunkban a Gartner, az IDC és a Deloitte 2018-as évi előrejelzéseit foglaltuk össze – csakis a vállalati IT-technológiák területén.
Tetemes mennyiségű adatot gyűjtenek már most a cégek, és tárolják őket a további hasznosítás reményében, de az adattisztítás, rendszerezés és a későbbi felhasználás sorozatosan elmarad. Nincs elég adatbányász, aki kellő fantáziával feldolgoznák őket, hiányzik a koherens nemzeti adatpolitika is.
A meghatározás szerinti big data-projektek a hazai piac éretlensége miatt egyelőre hiányoznak itthonról. De ha a meghatározás szellemét vesszük figyelembe, akkor rengeteg az olyan projekt, amely meglepő eredményekkel kecsegtet(ne).
Szinte mindenhol megjelent a Big Data. Elvileg akármi kiolvasható az adathalmazból: járványok kitörése, terroristahálózatok szerveződése, repülőjegy-vásárlás ideális időpontja, stb. A tapasztalt ict-szakembereket is meglepi, hogy a mémként és marketinges kifejezésként indult Big Data milyen gyorsan és mennyire megváltoztatja hétköznapjainkat.
Nemcsak a nagyvállalatoknak hozhat hasznot a Nagy Adat, hanem a kisebbeknek is. A lényeg, hogy az üzleti problémákat helyezzék az előtérbe – és ne féljenek a kudarcoktól.
A Big Datával kapcsolatban Magyarországon sem a technológia jelenti ma a szűk keresztmetszetet, hanem a tudás hiánya: a potenciális felhasználók még nem igazán tudják, hogy miként, és legfőképpen, hogy mire lehetne felhasználni az amúgy már rendelkezésre álló eszközöket.
