Brüsszel milliárdokat költhet félvezetőgyárakra, de a technológiai szuverenitás továbbra is az Egyesült Államok és Kína kezében marad. Európa építhet több félvezetőgyárat, jelentős állami támogatásokkal ösztönözheti a hazai gyártást, és mindezt a technológiai függetlenség jelszavával is felruházhatja, ám ettől még belátható időn belül nem tud megszabadulni az amerikai felhőszolgáltatókhoz és szoftverekhez kötődő függőségétől – állítja a Forrester.
Az elemzőcég első Global Sovereignty Forecast (Globális Szuverenitási Előrejelzés) című jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a technológiai függetlenségért folytatott versenynek már most két egyértelmű nyertese van: Kína és az Egyesült Államok. Minden más ország – Európát is beleértve – kénytelen eldönteni, mely függőségekkel tud együtt élni.
Európa jócskán lemarad a technológiai szuverenitás versenyében
A Forrester Tech Sovereignty Indexe olyan területek alapján értékeli az országokat, mint a mesterséges intelligenciába irányuló beruházások, a felhőinfrastruktúra, a félvezetőipar, a szoftverfejlesztés, az adatközponti kapacitások és a műszaki szakemberállomány.
Az előrejelzés szerint Kína és az Egyesült Államok messze a mezőny előtt jár: technológiai szuverenitási mutatójuk 82, illetve 79 százalék.
Ezzel szemben Európa legnagyobb gazdaságai 2030-ig alig tudnak előrelépni:
- Németország és Spanyolország 34 százalékról 36 százalékra javul;
- Franciaország 33 százalékról 35 százalékra;
- az Egyesült Királyság 30 százalékról 32 százalékra;
- Olaszország pedig 27 százalékról 29 százalékra emelkedik.
A chipgyártás fejlődik, de ez még nem jelent valódi függetlenséget
A félvezetőipar a kevés terület egyike, ahol valódi előrelépés várható. A kormányok jelentős összegeket fordítanak a hazai chipgyártás fejlesztésére, és a Forrester arra számít, hogy 2030-ra több országban is jelentősen javulnak a félvezetőgyártással kapcsolatos mutatók.
A probléma azonban az, hogy több gyár önmagában még nem jelent technológiai önállóságot. A Forrester szerint Európa továbbra is csupán a világ chipjeinek mintegy 1 százalékát tervezi, és nem rendelkezik olyan saját vállalattal, amely az Nvidia vagy a Qualcomm európai megfelelője lehetne.
A technológiai ökoszisztéma más területein is hasonló a helyzet. Az AWS, a Microsoft Azure és a Google Cloud együttesen az európai felhőpiac hozzávetőleg 65 százalékát uralja, miközben a magas energiaárak és az engedélyezési nehézségek továbbra is lassítják az adatközpontok építését.
Az Európai Chips Act sem hozza el a remélt áttörést
A jelentés szerint az Európai Chips Act várhatóan nem lesz képes érdemben csökkenteni ezt a lemaradást. Brüsszel célja, hogy 2030-ra az Európai Unió a világ félvezető-termelésének egyötödét adja, a Forrester azonban úgy véli, hogy Európa ekkorra csupán 11,3 százalékos részesedést érhet el, mivel a világ más régiói is folyamatosan bővítik saját gyártókapacitásaikat.
Az elemzőcég a nagy felhőszolgáltatók úgynevezett „szuverén felhő” koncepcióját illetően is szkeptikus. Az AWS, a Microsoft és a Google ugyan külön irányítási és működési szabályokkal rendelkező európai felhőszolgáltatásokat vezetett be, a jelentés szerint ezek továbbra is amerikai vállalatok leányvállalatai maradnak. Az adatközpontok ugyan Európában működhetnek, a végső tulajdonosi irányítás azonban nem európai kézben van.
A teljes önellátás helyett a függőségek tudatos kezelése lehet a reális cél
A Forrester szerint a legtöbb országnak nem a teljes technológiai önellátásra kellene törekednie, hanem el kell fogadnia, hogy bizonyos mértékű függőség elkerülhetetlen. A hangsúlyt ezek tudatos kezelésére, a nemzetközi szövetségekre, a nyílt technológiák alkalmazására és a célzott beruházásokra kell helyezni.
„A folyamatos geopolitikai bizonytalanság, a mesterséges intelligenciáért folyó verseny és a félvezető-ellátási láncokat fenyegető kockázatok a technológiai szuverenitást a figyelem középpontjába állították” – mondta Dario Maisto, a Forrester vezető elemzője.
„Napjainkban a technológiai szuverenitás néhány globális vezető kezében összpontosul, ami egyes országok számára egyenlőtlen versenyelőnyt teremt. Ahhoz, hogy a nemzetek sikeresen versenyezhessenek a mesterséges intelligencia korszakában, pontosan meg kell érteniük stratégiai függőségeiket, és olyan tartós partnerségeket kell kialakítaniuk, amelyek hosszú távon is képesek megvédeni adataikat, infrastruktúrájukat és önállóságukat.”
Ez aligha az a lelkesítő üzenet, amelyet a technológiai szuverenitás hívei hallani szerettek volna. Európa idővel valóban képes lehet több félvezetőt gyártani, a valódi kihívást azonban egy olyan teljes technológiai ökoszisztéma felépítése jelenti majd, amelynek működése és irányítása végső soron nem más földrészek vállalatközpontjaitól függ.
Forrás: https://www.theregister.com
