Négy blokkban négy panelbeszélgetés, 12+1 előadás, 27 előadó, rekordszámú, mintegy 300 résztvevő – óriási siker és soha nem látott, hatalmas érdeklődés övezte a hazai infokommunikációs piac szokásos évadnyitó konferenciáját, a március 7-én megrendezett ITBUSINESS & TECHNOLOGY 2023-at.
„Minden üzleti vállalkozás szoftvervállalkozás” – Watts S. Humphrey, az IBM munkatársa még a számítástechnika hőskorában mondta a fenti mondatot, amely az elmúlt évtizedekben mit sem vesztett aktualitásából, sőt. Szoftver nélkül ma már szinte semmi nem működik, lassan már a mosógép vagy a hűtő sem.
Az informatika meghatározó döntéshozói részvétel zajlott ITBUSINESS & TECHNOLOGY 2023 – SZOFTVEROLÓGIA konferencia azt az összetett ökoszisztémát térképezte fel, amelyben alkalmazások születnek, működnek, fejlődnek és végül átadják a helyüket fejlettebb utódaiknak. A nap során a szoftverfejlesztési életciklus összes szakasza előkerült az előadásokban és beszélgetésekben.
A gondolkodás íve a stratégiai kérdésektől indult, és az emberi erőforrásokon, majd a technológián keresztül a biztonságig húzódott. Ennek során kiderült, hogy a sikeres digitális transzformáció elsősorban nem technológián múlik, másrészt pedig a mostanában sokat tárgyalt „hogyan?” helyett a „miért?” az igazi kérdés. A bérigények bizony elszálltak az informatikában, és jó kérdés, hogy mennyire lesznek képesek ezt kigazdálkodni a szoftverfejlesztő cégek; de a Z generáció lojalitását is meg lehet nyerni.
Visszatérő kérdés volt a panelbeszélgetésekben, hogy milyen a jó szoftver? Mint kiderült, nem egy vállalati felhasználó már azzal is elégedett, ha ellátja azt a feladatot, amelyre bevezették; az már külön előny, ha élmény használni és könnyű az üzemeltetése, továbbfejlesztése. Az már csak később jött elő, hogy az sem baj, ha biztonságos…
A sokszor csodaszernek gondolt agilitásról elmondták a szakemberek, hogy az csak akkor működik jól, ha a célrendszer is adaptív. A gyakorlati tapasztalatokból az is világossá vált, hogy a módszertan önmagában nem jelent csodát, amíg a munkatársak gondolkodásmódja meg nem változik. És ahogy minden módszer, az agilitás sem jó mindenre, mindig és mindenhol – érdemes hibrid megközelítést alkalmazni, és ahhoz a módszerhez nyúlni, amely a legjobban megfelel a céloknak, amelyek között kiemelt helyen kell szerepelnie a felhasználói igények minél jobb kielégítésének.
Természetesen nem maradhatott ki a tárgyalt témák közül a mesterséges intelligencia sem. Egyetértés volt abban, hogy az MI dinamikusan felforgatja a fejlesztéseket – ugyanakkor nem pótolja a fejlesztőket, de a szerepköröket megváltoztatja és hatékonyabbá teheti a folyamatokat. A biztonság kapcsán pedig az egyik legnehezebben megoldható kérdés nem technikai, hanem emberi: hogyan hangolja össze a szervezet az üzleti felhasználók, a fejlesztők, az informatikai üzemeltetők és a biztonsági szakemberek bizony sokszor széttartó érdekeit.
A konferencia lezárásaként pedig Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, az ITBN alapítója tartott nagysikerű előadást a jövő várható biztonsági kihívásairól, így a deepfake-jelenségről, az MI-vel segített kiberbűnözésről és a hamisítások várható terjedéséről.
