Elérkezett a kis nyelvi modellek ideje: az Nvidia bemutatta a Nemotron-Nano-9B-v2-t, egy nyílt, 9 milliárd paraméteres modellt, amely egyedi funkcióval érkezik – a felhasználók egyszerű utasításokkal kapcsolhatják be vagy ki az MI „gondolkodását”. Ez az érvelő-mód lényegében önellenőrzés a válaszadás előtt, amely javítja a pontosságot, de extra számítási kapacitást igényel.
Az Nvidia szeptembertől új korszakot nyit a felhőalapú játékban: a GeForce Now szolgáltatásba bekerülnek a legújabb Blackwell architektúrára épülő RTX 5080 GPU-k, 48 GB memóriával és DLSS 4 támogatással. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy havi 20 dollárért a felhőből bérelhetjük a legújabb csúcskártyát, és ezzel szinte teljes értékű, maxra húzott PC-s játékélményt streamelhetünk telefonra, PC-re, Macre, tévére vagy akár Chromebookra.
Az Intel újabb tőkeinjekcióhoz jut: a japán SoftBank hétfőn bejelentette, hogy 2 milliárd dollár értékben vásárol részvényeket a chipgyártótól, ezzel mintegy 2 százalékos részesedést szerezve a vállalatban. A befektetés egyértelmű bizalmi szavazat a nehéz helyzetben lévő Intel számára, amely az elmúlt évben elvesztette értékének 60 százalékát, miután képtelen volt érdemi pozíciót szerezni a mesterséges intelligencia chipjeinek piacán, ahol ma egyértelműen az Nvidia uralkodik.
Az MIT friss kutatása szerint a vállalatok nagy része hiába költ dollármilliókat generatív MI-re, az eredmények elmaradnak. A GenAI Divide: State of AI in Business 2025 című jelentés lesújtó képet fest: a céges pilotprojektek 95 százaléka nem hoz valódi üzleti értéket.
A Microsoft lassan, de biztosan halad a Windows 11 sötét módjának rendbetételével. Bár a funkciót még 2016-ban vezették be a Windows 10-ben, az operációs rendszer sosem tudta teljesen egységesen kezelni: a felület egyik része sötét, a másik világos maradt, ami inkább zavaró volt, mint elegáns. Most, közel tíz évvel később, végre úgy tűnik, hogy a redmondiak komolyabban hozzányúlnak a vizuális következetességhez.
Peking adott otthont a hétvégén a Humanoid Robot Games nevű nagyszabású versenynek, ahol több mint 280 csapat humanoid gépei mérték össze erejüket futásban, kick-boxban és futballban. A háromnapos esemény egyszerre mutatta meg a robotika látványos fejlődését és a még mindig nagyon is emberi hibákat: a pályán gyakran botladozó, egymásra dőlő gépek sokszor inkább komikus jeleneteket produkáltak, mintsem sporttörténelmet.
Az Anthropic újabb lépést tett a mesterséges intelligencia védelmében: a Claude Opus 4 és 4.1 modellek immár képesek saját maguk lezárni bizonyos beszélgetéseket. A funkciót nem mindennapi helyzetekre szánják, hanem olyan szélsőséges esetekre, amikor a felhasználó kitartóan káros vagy bántalmazó módon viselkedik.
A mesterséges intelligencia belépett a kiberháború színpadára, és mostanra nem csak a védők, hanem a támadók is fegyverként vetik be. A közelmúltban az orosz hackerek új trükkel lepték meg az ukránokat: a hagyományos adathalász e-mailekhez MI-alapú mellékletet csatoltak, amely a telepítés után automatikusan átkutatta az áldozatok számítógépét érzékeny dokumentumok után, és azokat Moszkvába továbbította. Ez volt az első ismert eset, amikor az orosz hírszerzés nagy nyelvi modelleket (LLM-eket) használt kifejezetten kártékony kód létrehozására.
A Microsoft a következő években gyökeresen átalakítaná a Windows működését, és ebben kulcsszerepet kap a mesterséges intelligencia. Pavan Davuluri, a vállalat alelnöke és a Windows divízió vezetője egy friss interjúban elárulta: az operációs rendszer „ambient”, azaz mindenütt jelenlévő és kontextusérzékeny élménnyé válik, amely többféle módon – például hanggal, érintéssel vagy billentyűzettel – fogadja a felhasználói utasításokat.
A ChatGPT-ért felelős Nick Turley ritkán ad interjút, most azonban részletesen beszélt a GPT-5 bevezetése körüli visszhangról, a felhasználói kötődés meglepő erejéről, valamint a termék jövőjéről a The Verge-nek.
Elérkezett a kis nyelvi modellek ideje: az Nvidia bemutatta a Nemotron-Nano-9B-v2-t, egy nyílt, 9 milliárd paraméteres modellt, amely egyedi funkcióval érkezik – a felhasználók egyszerű utasításokkal kapcsolhatják be vagy ki az MI „gondolkodását”. Ez az érvelő-mód lényegében önellenőrzés a válaszadás előtt, amely javítja a pontosságot, de extra számítási kapacitást igényel.
Az Nvidia szeptembertől új korszakot nyit a felhőalapú játékban: a GeForce Now szolgáltatásba bekerülnek a legújabb Blackwell architektúrára épülő RTX 5080 GPU-k, 48 GB memóriával és DLSS 4 támogatással. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy havi 20 dollárért a felhőből bérelhetjük a legújabb csúcskártyát, és ezzel szinte teljes értékű, maxra húzott PC-s játékélményt streamelhetünk telefonra, PC-re, Macre, tévére vagy akár Chromebookra.
Az Intel újabb tőkeinjekcióhoz jut: a japán SoftBank hétfőn bejelentette, hogy 2 milliárd dollár értékben vásárol részvényeket a chipgyártótól, ezzel mintegy 2 százalékos részesedést szerezve a vállalatban. A befektetés egyértelmű bizalmi szavazat a nehéz helyzetben lévő Intel számára, amely az elmúlt évben elvesztette értékének 60 százalékát, miután képtelen volt érdemi pozíciót szerezni a mesterséges intelligencia chipjeinek piacán, ahol ma egyértelműen az Nvidia uralkodik.
Az MIT friss kutatása szerint a vállalatok nagy része hiába költ dollármilliókat generatív MI-re, az eredmények elmaradnak. A GenAI Divide: State of AI in Business 2025 című jelentés lesújtó képet fest: a céges pilotprojektek 95 százaléka nem hoz valódi üzleti értéket.
A Microsoft lassan, de biztosan halad a Windows 11 sötét módjának rendbetételével. Bár a funkciót még 2016-ban vezették be a Windows 10-ben, az operációs rendszer sosem tudta teljesen egységesen kezelni: a felület egyik része sötét, a másik világos maradt, ami inkább zavaró volt, mint elegáns. Most, közel tíz évvel később, végre úgy tűnik, hogy a redmondiak komolyabban hozzányúlnak a vizuális következetességhez.
Peking adott otthont a hétvégén a Humanoid Robot Games nevű nagyszabású versenynek, ahol több mint 280 csapat humanoid gépei mérték össze erejüket futásban, kick-boxban és futballban. A háromnapos esemény egyszerre mutatta meg a robotika látványos fejlődését és a még mindig nagyon is emberi hibákat: a pályán gyakran botladozó, egymásra dőlő gépek sokszor inkább komikus jeleneteket produkáltak, mintsem sporttörténelmet.
Az Anthropic újabb lépést tett a mesterséges intelligencia védelmében: a Claude Opus 4 és 4.1 modellek immár képesek saját maguk lezárni bizonyos beszélgetéseket. A funkciót nem mindennapi helyzetekre szánják, hanem olyan szélsőséges esetekre, amikor a felhasználó kitartóan káros vagy bántalmazó módon viselkedik.
A mesterséges intelligencia belépett a kiberháború színpadára, és mostanra nem csak a védők, hanem a támadók is fegyverként vetik be. A közelmúltban az orosz hackerek új trükkel lepték meg az ukránokat: a hagyományos adathalász e-mailekhez MI-alapú mellékletet csatoltak, amely a telepítés után automatikusan átkutatta az áldozatok számítógépét érzékeny dokumentumok után, és azokat Moszkvába továbbította. Ez volt az első ismert eset, amikor az orosz hírszerzés nagy nyelvi modelleket (LLM-eket) használt kifejezetten kártékony kód létrehozására.
A Microsoft a következő években gyökeresen átalakítaná a Windows működését, és ebben kulcsszerepet kap a mesterséges intelligencia. Pavan Davuluri, a vállalat alelnöke és a Windows divízió vezetője egy friss interjúban elárulta: az operációs rendszer „ambient”, azaz mindenütt jelenlévő és kontextusérzékeny élménnyé válik, amely többféle módon – például hanggal, érintéssel vagy billentyűzettel – fogadja a felhasználói utasításokat.
A ChatGPT-ért felelős Nick Turley ritkán ad interjút, most azonban részletesen beszélt a GPT-5 bevezetése körüli visszhangról, a felhasználói kötődés meglepő erejéről, valamint a termék jövőjéről a The Verge-nek.
