Mosnier Zsuzsanna: Hogyan látja a magyar értékpapírpiac jövőjét?
A kérdésre nem lehet egyetlen szóval válaszolni. Vannak az európai trendekbe illeszkedő és optimizmusra okot adó, és vannak elszomorító jelek.
Sztanó Imre: Hogyan kapcsolódik a hosszú távú lakásfinanszírozás a művészetekhez?
– Az önálló otthon megteremtése természetes, alapvető emberi igény. De ezeket az otthonokat és a bennük zajló életet csak a művészetek és a művészeti alkotások teszik teljessé.
Gergely Károly: Befolyásolja-e az amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci válság a külföldi anyabankok magyarországi leányvállalatait?
– Jellemzően nem, ugyanis a magyarországi bankok anyavállalatainak zöme nem szenvedett el komoly veszteséget a jelzálogpiaci válság kapcsán.
Balogh Imre: Hogyan érintette/érinti az egészségügyi reform a gyógyszergyártókat és a gyógyszerforgalmazókat?
– Alapvetően negatívan, ugyanis csökkent a gyógyszerforgalom.
Takács László klasszika-filológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar latin tanszékének docense, az ELTE Eötvös József Kollégiumának igazgatója:
Ma nem neveznék piacképesnek azt a tudást, amit megszereztem az egyetemen: magyar–latin–ógörög szakon végeztem. De nem a haszonelvűség vezette a választásomat: mindig is az irodalommal akartam foglalkozni. Magam is tagja lettem az Eötvös Kollégiumnak, és az egyetem után a tudományos kutatás felé fordultam. Az ókori latin irodalom – abból is Néró korszaka (Kr. u. 54–68) – a szűkebb szakterületem. Ez a római irodalom „ezüstkora”, olyan szerzőkkel, mint Seneca vagy Petronius. Bár a téma kétezer éves, és új művek már nem bukkannak fel, még mindig lehet újat mondani róluk, különösen, ha az eredeti forrásokat nézzük. De engem az is foglalkoztat, hogy milyen az említett szerzők „utóélete”, hogyan értékelték, kommentálták műveiket, munkásságukat. Kevés fennmaradó szabad időmet igyekszem a családomnak, két kisgyermekemnek szentelni.
Kállai Gábor: A történelem-tudományt is annyira megváltoztatta az informatika, mint a természettudományokat?
Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat tulajdonos-főszerkesztője
– Természetesen nagymértékben hatott rá, elsősorban ott, ahol számokkal kell dolgozni, például a különféle statisztikák elemzésében.
Több nyomdával állunk kapcsolatban, jól ismerjük a technikai hátterüket, és így mindig a munkának specifikusan legmegfelelőbb kivitelezővel kooperálunk. Fővállalkozóként kedvezőbb árat tudunk nyújtani ügyfeleinknek, mint amit közvetlen megrendelőként a nyomdától kapnának, hiszen szerződéseink alapján a nyomdai partnereink viszonteladói árakat biztosítanak részünkre. Néhány évvel ezelőtt elindítottuk saját grafikai stúdiónkat, így – a kapcsolati tőkénket a grafikai tudással kiegészítve – már teljes megoldást tudunk kínálni az ügyfelek problémáira a tervezéstől a kivitelezésig.
Ha egy cégnek az IT nem a fő tevékenysége, akkor érdemes outsourcingban gondolkoznia. A gépkocsiparkkal hasonló a helyzet. Tartósbérlet esetén nem kell az autókat megvásárolni, és így a felszabaduló több 10, esetleg több 100 millió forintot azon a területen használhatja fel a cég, ahol igazán profi. Ezen túlmenően a tartósbérlet költségei jól tervezhetők, a szolgáltatás áfa-része visszaigényelhető. És akkor még nem beszéltünk az időt rabló kötelező szervizről, javításról, karbantartásról, gumicseréről. Magyarországon a vállalatok 80 százaléka saját gépkocsiparkot tart fenn. Nyugat-Európában ez az érték mindössze 20 százalék. Ez nem lehet a véletlen műve.
Fóti Marcell: Mi a titka annak, hogy egy kis szlovák antivírus-program egyre jobban kiszorítja a piacról a neves multinacionális gyártók termékeit?
A siker titka, hogy nagyon jó a termék. Néhány évvel ezelõtt végeztem egy konkurenciaelemzést, amibõl kiderült, hogy a független szakmai teszteken legjobban szereplõ NOD32-nek nincs magyarországi képviselõje. Megkerestem hát a gyártót, és megalakítottam a képviseletet. Természetesen szükség volt és van némi reklámra is, de az emberek felismerik a program elõnyeit, és egymásnak ajánlják. Elsõsorban a magánfelhasználók, valamint a kis- és középvállalkozások körében találtam meg azt a piaci ûrt, ahol sikerrel szerepelhet a termék.
Hontvári József: Fel tud-e készülni egy vállalkozás az informatikai katasztrófákra? Mennyire jellemzõ a cégekre, hogy megpróbálnak felkészülni?
A legnagyobb hiba, amit egy cég elkövethet, ha elhanyagolja a problémát. Felkészülés hiányában mindig váratlan esemény a katasztrófa. A magyar tulajdonú cégeknél viszonylag rosszak a tapasztalataink. Ezek a vállalatok alapvetõen a túlélésre használják fel minden erõforrásukat. Legfeljebb a biztonsági mentésekig jutnak el, a visszaállítást is magában foglaló teljes katasztrófatervet kevesen készítenek. Saját kútfõbõl nehezen is lehet ezt megtenni, ezért van fontos szerepe e téren is a vezetõképzésnek.
Mosnier Zsuzsanna: Hogyan látja a magyar értékpapírpiac jövőjét?
A kérdésre nem lehet egyetlen szóval válaszolni. Vannak az európai trendekbe illeszkedő és optimizmusra okot adó, és vannak elszomorító jelek.
Sztanó Imre: Hogyan kapcsolódik a hosszú távú lakásfinanszírozás a művészetekhez?
– Az önálló otthon megteremtése természetes, alapvető emberi igény. De ezeket az otthonokat és a bennük zajló életet csak a művészetek és a művészeti alkotások teszik teljessé.
Gergely Károly: Befolyásolja-e az amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci válság a külföldi anyabankok magyarországi leányvállalatait?
– Jellemzően nem, ugyanis a magyarországi bankok anyavállalatainak zöme nem szenvedett el komoly veszteséget a jelzálogpiaci válság kapcsán.
Balogh Imre: Hogyan érintette/érinti az egészségügyi reform a gyógyszergyártókat és a gyógyszerforgalmazókat?
– Alapvetően negatívan, ugyanis csökkent a gyógyszerforgalom.
Takács László klasszika-filológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar latin tanszékének docense, az ELTE Eötvös József Kollégiumának igazgatója:
Ma nem neveznék piacképesnek azt a tudást, amit megszereztem az egyetemen: magyar–latin–ógörög szakon végeztem. De nem a haszonelvűség vezette a választásomat: mindig is az irodalommal akartam foglalkozni. Magam is tagja lettem az Eötvös Kollégiumnak, és az egyetem után a tudományos kutatás felé fordultam. Az ókori latin irodalom – abból is Néró korszaka (Kr. u. 54–68) – a szűkebb szakterületem. Ez a római irodalom „ezüstkora”, olyan szerzőkkel, mint Seneca vagy Petronius. Bár a téma kétezer éves, és új művek már nem bukkannak fel, még mindig lehet újat mondani róluk, különösen, ha az eredeti forrásokat nézzük. De engem az is foglalkoztat, hogy milyen az említett szerzők „utóélete”, hogyan értékelték, kommentálták műveiket, munkásságukat. Kevés fennmaradó szabad időmet igyekszem a családomnak, két kisgyermekemnek szentelni.
Kállai Gábor: A történelem-tudományt is annyira megváltoztatta az informatika, mint a természettudományokat?
Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat tulajdonos-főszerkesztője
– Természetesen nagymértékben hatott rá, elsősorban ott, ahol számokkal kell dolgozni, például a különféle statisztikák elemzésében.
Több nyomdával állunk kapcsolatban, jól ismerjük a technikai hátterüket, és így mindig a munkának specifikusan legmegfelelőbb kivitelezővel kooperálunk. Fővállalkozóként kedvezőbb árat tudunk nyújtani ügyfeleinknek, mint amit közvetlen megrendelőként a nyomdától kapnának, hiszen szerződéseink alapján a nyomdai partnereink viszonteladói árakat biztosítanak részünkre. Néhány évvel ezelőtt elindítottuk saját grafikai stúdiónkat, így – a kapcsolati tőkénket a grafikai tudással kiegészítve – már teljes megoldást tudunk kínálni az ügyfelek problémáira a tervezéstől a kivitelezésig.
Ha egy cégnek az IT nem a fő tevékenysége, akkor érdemes outsourcingban gondolkoznia. A gépkocsiparkkal hasonló a helyzet. Tartósbérlet esetén nem kell az autókat megvásárolni, és így a felszabaduló több 10, esetleg több 100 millió forintot azon a területen használhatja fel a cég, ahol igazán profi. Ezen túlmenően a tartósbérlet költségei jól tervezhetők, a szolgáltatás áfa-része visszaigényelhető. És akkor még nem beszéltünk az időt rabló kötelező szervizről, javításról, karbantartásról, gumicseréről. Magyarországon a vállalatok 80 százaléka saját gépkocsiparkot tart fenn. Nyugat-Európában ez az érték mindössze 20 százalék. Ez nem lehet a véletlen műve.
Fóti Marcell: Mi a titka annak, hogy egy kis szlovák antivírus-program egyre jobban kiszorítja a piacról a neves multinacionális gyártók termékeit?
A siker titka, hogy nagyon jó a termék. Néhány évvel ezelõtt végeztem egy konkurenciaelemzést, amibõl kiderült, hogy a független szakmai teszteken legjobban szereplõ NOD32-nek nincs magyarországi képviselõje. Megkerestem hát a gyártót, és megalakítottam a képviseletet. Természetesen szükség volt és van némi reklámra is, de az emberek felismerik a program elõnyeit, és egymásnak ajánlják. Elsõsorban a magánfelhasználók, valamint a kis- és középvállalkozások körében találtam meg azt a piaci ûrt, ahol sikerrel szerepelhet a termék.
Hontvári József: Fel tud-e készülni egy vállalkozás az informatikai katasztrófákra? Mennyire jellemzõ a cégekre, hogy megpróbálnak felkészülni?
A legnagyobb hiba, amit egy cég elkövethet, ha elhanyagolja a problémát. Felkészülés hiányában mindig váratlan esemény a katasztrófa. A magyar tulajdonú cégeknél viszonylag rosszak a tapasztalataink. Ezek a vállalatok alapvetõen a túlélésre használják fel minden erõforrásukat. Legfeljebb a biztonsági mentésekig jutnak el, a visszaállítást is magában foglaló teljes katasztrófatervet kevesen készítenek. Saját kútfõbõl nehezen is lehet ezt megtenni, ezért van fontos szerepe e téren is a vezetõképzésnek.
