Magyarországon már nincs számottevő informatikai kiállítás, a külföldi rendezvényeken megjelenni pedig nem olcsó mulatság. Érdemes-e egyáltalán egy magyar cégnek kiállítóként megjelennie ezeken a seregszemléken?
Informatikai rendezvények voltak, vannak és a jövőben is lesznek. A konferenciák témája, jellege, gyakorisága, résztvevőinek köre és száma azonban változik az idők folyamán. Kérdés, milyen irányban.
Az Európai Bizottság meghatározta az Unión belüli mobilbeszélgetések roamingdíjának felső határait. Vajon szükség lesz-e szabályozói bevatkozásra a mobilinternetnél is, vagy pusztán a piaci mechanizmusok hatására csökkennek majd a mobiladat-roaming jelenlegi, hihetetlenül magas díjai?
Egy éve zajlik gőzerővel az ÚMFT-pályáztatás, és még folynak a korábbi NFT-pályázatok kifizetései is. Az uniós források gazdaságélénkítő hatását senki sem vonja kétségbe, de vajon mennyire hatékony a támogatások elosztásának rendszere?
Szinte már hitvita folyik arról, hogy (eléggé) biztonságos-e a magyarorszag.hu portálról elérhető Ügyfélkapu beléptetési rendszere. Íme, két vélemény a két pólusról.
Felborzolta a távközlési szolgáltatók kedélyeit az a törvényjavaslat, amely hat hónapban korlátozná az előfizetői hűségszerződések maximális időtartamát.
Április 1-jétől megszűnik a vizitdíj, s ezzel funkciójukat vesztik a vizitdíj-automaták. A pc alapú készülékek más szerepben élhetnek tovább.
Évtizedekig fontos elemük volt az ingatlanhirdetéseknek, hogy van-e telefon a lakásban, vagy nincs. Vajon ma mennyire érdekli a vevőket, hogy milyen az ingatlan távközlési infrastruktúrája?
Egyre több fórumon sürgetik a digitális írástudás terjesztését, és szinte sajnálkozva beszélnek azokról, akiknek nincs internetkapcsolatuk, pláne pc-jük. Valóban másodrendő polgárok lennének ők?
Immár két, nemzetközi szabványként elfogadott dokumentumformátum is létezik, de ettől az irodai programcsomagok együttműködési képessége jottányit sem javult. Adódik a kérdés: minek kellenek egyáltalán a szabványok?
Magyarországon már nincs számottevő informatikai kiállítás, a külföldi rendezvényeken megjelenni pedig nem olcsó mulatság. Érdemes-e egyáltalán egy magyar cégnek kiállítóként megjelennie ezeken a seregszemléken?
Informatikai rendezvények voltak, vannak és a jövőben is lesznek. A konferenciák témája, jellege, gyakorisága, résztvevőinek köre és száma azonban változik az idők folyamán. Kérdés, milyen irányban.
Az Európai Bizottság meghatározta az Unión belüli mobilbeszélgetések roamingdíjának felső határait. Vajon szükség lesz-e szabályozói bevatkozásra a mobilinternetnél is, vagy pusztán a piaci mechanizmusok hatására csökkennek majd a mobiladat-roaming jelenlegi, hihetetlenül magas díjai?
Egy éve zajlik gőzerővel az ÚMFT-pályáztatás, és még folynak a korábbi NFT-pályázatok kifizetései is. Az uniós források gazdaságélénkítő hatását senki sem vonja kétségbe, de vajon mennyire hatékony a támogatások elosztásának rendszere?
Szinte már hitvita folyik arról, hogy (eléggé) biztonságos-e a magyarorszag.hu portálról elérhető Ügyfélkapu beléptetési rendszere. Íme, két vélemény a két pólusról.
Felborzolta a távközlési szolgáltatók kedélyeit az a törvényjavaslat, amely hat hónapban korlátozná az előfizetői hűségszerződések maximális időtartamát.
Április 1-jétől megszűnik a vizitdíj, s ezzel funkciójukat vesztik a vizitdíj-automaták. A pc alapú készülékek más szerepben élhetnek tovább.
Évtizedekig fontos elemük volt az ingatlanhirdetéseknek, hogy van-e telefon a lakásban, vagy nincs. Vajon ma mennyire érdekli a vevőket, hogy milyen az ingatlan távközlési infrastruktúrája?
Egyre több fórumon sürgetik a digitális írástudás terjesztését, és szinte sajnálkozva beszélnek azokról, akiknek nincs internetkapcsolatuk, pláne pc-jük. Valóban másodrendő polgárok lennének ők?
Immár két, nemzetközi szabványként elfogadott dokumentumformátum is létezik, de ettől az irodai programcsomagok együttműködési képessége jottányit sem javult. Adódik a kérdés: minek kellenek egyáltalán a szabványok?
