Kormányzati és ellenzéki szakértők osztoztak volna az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával kialakuló új médiahatóság vezetésén, ha az októberben kiszivárgott tervet nem veszik le a napirendről.
Ha valaki üres cd-t vagy dvd-t vásárol a boltban, akkor a ráragasztott hologramos címke jelzi, hogy a kereskedõ befizette a termék után a jogszabályban elõírt átalánydíjat. Elképzelhetõ, hogy túl magas a digitális adathordozókra kirótt szerzõi jogi átalánydíj, és így a feketekereskedelem malmára hajtja a vizet?
Észtországhoz hasonlóan e-demokrácia-portál működtetésével minden, választójoggal rendelkező állampolgár számára biztosítaná a törvénykezdeményezés jogát az MDF. De hatékony eszköz lehet-e Magyarországon az e-demokrácia?
Idõrõl idõre fellángol a vita a mobil- és a vezetékes távközlési társaságok között arról, hogy van-e jövõje a vezetékes telefóniának, vagy szerepét átveszi a mobiltelefónia.
Üzletiintelligencia-projektek indításakor érdemes végiggondolni és mérlegelni, hogy valóban az a teljes értékű szolgáltatás lesz-e az eredmény, amely joggal lenne elvárható.
Magyarországon több millióan még mindig nem interneteznek. Különösen az idősebb korosztály idegenkedik a számítógépektől, a világhálótól. Kérdés, felkelti-e az internet, a szélessávú kommunikáció iránti érdeklődést, ha például a nyugdíjasotthonoknak számítógépeket adományoznak.
Az elmúlt hetekben Magyarországon is elindult az IPTV-szolgáltatás, amely a távközlési hálózatokat kihasználva, IP alapokon, de nem a számítógépen jeleníti meg az adást. Vajon nagy konkurenciát jelent-e az új technológia a megszokott mûsorszórásnak?
A navigációs rendszerek két csoportját különböztethetjük meg. Az egyikben a térképeket a felhasználó eszköze tárolja, a másikban a fedélzeti berendezés a szolgáltató központilag tárolt térképeit használja.
Nem ritka manapság, hogy egy vállalat távközlési szolgáltatót vált. Az magától értetõdik, hogy mindenütt fontos szempont az ár, ám a telefonszámlán kívül más tényezõk is szerepet játszanak.
„Magyarország szoftvernagyhatalom”; „természeti kincseink nincsenek, de a hazai szakemberek, mérnökök kiválóak”, halljuk úton-útfélen. De vajon külföldön is ez a vélemény rólunk?
Kormányzati és ellenzéki szakértők osztoztak volna az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával kialakuló új médiahatóság vezetésén, ha az októberben kiszivárgott tervet nem veszik le a napirendről.
Ha valaki üres cd-t vagy dvd-t vásárol a boltban, akkor a ráragasztott hologramos címke jelzi, hogy a kereskedõ befizette a termék után a jogszabályban elõírt átalánydíjat. Elképzelhetõ, hogy túl magas a digitális adathordozókra kirótt szerzõi jogi átalánydíj, és így a feketekereskedelem malmára hajtja a vizet?
Észtországhoz hasonlóan e-demokrácia-portál működtetésével minden, választójoggal rendelkező állampolgár számára biztosítaná a törvénykezdeményezés jogát az MDF. De hatékony eszköz lehet-e Magyarországon az e-demokrácia?
Idõrõl idõre fellángol a vita a mobil- és a vezetékes távközlési társaságok között arról, hogy van-e jövõje a vezetékes telefóniának, vagy szerepét átveszi a mobiltelefónia.
Üzletiintelligencia-projektek indításakor érdemes végiggondolni és mérlegelni, hogy valóban az a teljes értékű szolgáltatás lesz-e az eredmény, amely joggal lenne elvárható.
Magyarországon több millióan még mindig nem interneteznek. Különösen az idősebb korosztály idegenkedik a számítógépektől, a világhálótól. Kérdés, felkelti-e az internet, a szélessávú kommunikáció iránti érdeklődést, ha például a nyugdíjasotthonoknak számítógépeket adományoznak.
Az elmúlt hetekben Magyarországon is elindult az IPTV-szolgáltatás, amely a távközlési hálózatokat kihasználva, IP alapokon, de nem a számítógépen jeleníti meg az adást. Vajon nagy konkurenciát jelent-e az új technológia a megszokott mûsorszórásnak?
A navigációs rendszerek két csoportját különböztethetjük meg. Az egyikben a térképeket a felhasználó eszköze tárolja, a másikban a fedélzeti berendezés a szolgáltató központilag tárolt térképeit használja.
Nem ritka manapság, hogy egy vállalat távközlési szolgáltatót vált. Az magától értetõdik, hogy mindenütt fontos szempont az ár, ám a telefonszámlán kívül más tényezõk is szerepet játszanak.
„Magyarország szoftvernagyhatalom”; „természeti kincseink nincsenek, de a hazai szakemberek, mérnökök kiválóak”, halljuk úton-útfélen. De vajon külföldön is ez a vélemény rólunk?
