Viharos ütemben terjednek az intelligens (chip-) kártyák. Kapacitásuk bõvülésével elvileg többféle alkalmazás is integrálható rájuk, így többféle célra is használhatók. Kérdés, hogy érdemes-e megtenni ezt a lépést.
Sokat hallani mostanában az egészségügyi fejlesztésekrõl, az integrált kórházi rendszerekrõl, azonban a páciensek adatainak biztonsága mintha nem lenne a figyelem középpontjában.
A külföldi terjeszkedés gondolata ma már egyre több kis- és középvállalkozásnál felmerül. A kérdés inkább az, hogy miként lehet egy kis vállalat sikeres a külpiacokon.
Óriási a választék a vállalatirányítási rendszerek piacán, és a nagy nemzetközi nevek mellett magyar fejlesztõk szoftverei is versenyeznek a vevõk kegyeiért. Az EU küszöbén álló Magyarországon vajon egy magyar vagy egy külföldi fejlesztésû ERP-rendszer felel meg jobban, vagy esetleg a kérdés ilyen felvetése nem is jogos?
A statisztikák tanúsága szerint folyamatos az online média térnyerése. De vajon hatásos-e a médiát nagyrészt eltartani hivatott online reklám is?
A kormányzati informatikai beruházások egyik fontos célja, hogy egyszerűsítse és ellenőrizhetőbbé tegye az államigazgatás munkáját. De felmerül a kérdés: elérik-e a fejlesztések ezt a célt?
Kormányzati és ellenzéki szakértők osztoztak volna az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával kialakuló új médiahatóság vezetésén, ha az októberben kiszivárgott tervet nem veszik le a napirendről.
Észtországhoz hasonlóan e-demokrácia-portál működtetésével minden, választójoggal rendelkező állampolgár számára biztosítaná a törvénykezdeményezés jogát az MDF. De hatékony eszköz lehet-e Magyarországon az e-demokrácia?
Ha valaki üres cd-t vagy dvd-t vásárol a boltban, akkor a ráragasztott hologramos címke jelzi, hogy a kereskedõ befizette a termék után a jogszabályban elõírt átalánydíjat. Elképzelhetõ, hogy túl magas a digitális adathordozókra kirótt szerzõi jogi átalánydíj, és így a feketekereskedelem malmára hajtja a vizet?
Idõrõl idõre fellángol a vita a mobil- és a vezetékes távközlési társaságok között arról, hogy van-e jövõje a vezetékes telefóniának, vagy szerepét átveszi a mobiltelefónia.
Viharos ütemben terjednek az intelligens (chip-) kártyák. Kapacitásuk bõvülésével elvileg többféle alkalmazás is integrálható rájuk, így többféle célra is használhatók. Kérdés, hogy érdemes-e megtenni ezt a lépést.
Sokat hallani mostanában az egészségügyi fejlesztésekrõl, az integrált kórházi rendszerekrõl, azonban a páciensek adatainak biztonsága mintha nem lenne a figyelem középpontjában.
A külföldi terjeszkedés gondolata ma már egyre több kis- és középvállalkozásnál felmerül. A kérdés inkább az, hogy miként lehet egy kis vállalat sikeres a külpiacokon.
Óriási a választék a vállalatirányítási rendszerek piacán, és a nagy nemzetközi nevek mellett magyar fejlesztõk szoftverei is versenyeznek a vevõk kegyeiért. Az EU küszöbén álló Magyarországon vajon egy magyar vagy egy külföldi fejlesztésû ERP-rendszer felel meg jobban, vagy esetleg a kérdés ilyen felvetése nem is jogos?
A statisztikák tanúsága szerint folyamatos az online média térnyerése. De vajon hatásos-e a médiát nagyrészt eltartani hivatott online reklám is?
A kormányzati informatikai beruházások egyik fontos célja, hogy egyszerűsítse és ellenőrizhetőbbé tegye az államigazgatás munkáját. De felmerül a kérdés: elérik-e a fejlesztések ezt a célt?
Kormányzati és ellenzéki szakértők osztoztak volna az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával kialakuló új médiahatóság vezetésén, ha az októberben kiszivárgott tervet nem veszik le a napirendről.
Észtországhoz hasonlóan e-demokrácia-portál működtetésével minden, választójoggal rendelkező állampolgár számára biztosítaná a törvénykezdeményezés jogát az MDF. De hatékony eszköz lehet-e Magyarországon az e-demokrácia?
Ha valaki üres cd-t vagy dvd-t vásárol a boltban, akkor a ráragasztott hologramos címke jelzi, hogy a kereskedõ befizette a termék után a jogszabályban elõírt átalánydíjat. Elképzelhetõ, hogy túl magas a digitális adathordozókra kirótt szerzõi jogi átalánydíj, és így a feketekereskedelem malmára hajtja a vizet?
Idõrõl idõre fellángol a vita a mobil- és a vezetékes távközlési társaságok között arról, hogy van-e jövõje a vezetékes telefóniának, vagy szerepét átveszi a mobiltelefónia.
