Július 28-án háromszáznál több frissen végzett informatikus vehette át diplomáját a Műegyetemen. Természetesen ez csak az egyik nagy műhely, ahonnan a fiatal szakemberek kikerülnek. Vajon a piaci szereplők miként vélekednek: megfelelő az informatikus-fejlesztők száma, tudása, tapasztalata?
A kutatás-fejlesztési eredmények ipari hasznosításának egyik kulcseleme, hogy az egyetemek holdudvarában kisvállalatok alakuljanak. A folyamat azonban akadozik. Vajon mi állhat a háttérben?
A noteszgépek az utóbbi pár évben rohamosan hódítják el a teret a hagyományos, asztali személyi számítógépek elõl. De mi történik a megszokott, bézs, szürke vagy fekete dobozokkal, amelyek ma ott díszelegnek minden munkahelyen és számtalan otthonban?
A mobilhálózatokon már nemcsak az emberek, hanem a gépek is kommunikálnak egymással. Ha például meghibásodik egy lift, akkor a hibajelzés emberi beavatkozás nélkül is eljuthat a diszpécserközpontba. Egyedi próbálkozásokról van egyelõre szó, vagy tömegméretekben terjed a gép–gép közötti kommunikáció?
A korszerű mobitelefonok funkcióinak se szeri, se száma. A gyártók büszkén hirdetik, hogy mi mindenre képesek már készülékeik, de kérdés, hogy a felhasználók valóban fontosnak tartják-e az extrákat.
Milyen számítógépet szerezzünk be otthonra vagy a céghez? Márkásat? Netán összerakottat? Ki ad tanácsot a megfelelő konfiguráció kiválasztásához?
Felborzolta a távközlési szolgáltatók kedélyeit az a törvényjavaslat, amely hat hónapban korlátozná az előfizetői hűségszerződések maximális időtartamát.
Jövő év márciusában lejár a Microsoft Campus szerződés a felsőoktatásban. Mi lenne, ha a kormány jelentősen átalakítaná a konstrukciót, ad abszurdum kivonulna az egyetemeknek, főiskoláknak ingyenes szoftverhasználatot biztosító konstrukcióból?
Viharos ütemben terjednek az intelligens (chip-) kártyák. Kapacitásuk bõvülésével elvileg többféle alkalmazás is integrálható rájuk, így többféle célra is használhatók. Kérdés, hogy érdemes-e megtenni ezt a lépést.
Pár évvel ezelõtt még hatalmas lelkesedés övezte a harmadik generációs mobilszolgáltatásokat. Ha az elsõ tervek megvalósulnak, akkor már Magyarországon is mûködne ilyen rendszer; egyelõre azonban még a tendert sem írták ki. Felmerül a kérdés: kell-e most Magyarországnak a 3G?
Július 28-án háromszáznál több frissen végzett informatikus vehette át diplomáját a Műegyetemen. Természetesen ez csak az egyik nagy műhely, ahonnan a fiatal szakemberek kikerülnek. Vajon a piaci szereplők miként vélekednek: megfelelő az informatikus-fejlesztők száma, tudása, tapasztalata?
A kutatás-fejlesztési eredmények ipari hasznosításának egyik kulcseleme, hogy az egyetemek holdudvarában kisvállalatok alakuljanak. A folyamat azonban akadozik. Vajon mi állhat a háttérben?
A noteszgépek az utóbbi pár évben rohamosan hódítják el a teret a hagyományos, asztali személyi számítógépek elõl. De mi történik a megszokott, bézs, szürke vagy fekete dobozokkal, amelyek ma ott díszelegnek minden munkahelyen és számtalan otthonban?
A mobilhálózatokon már nemcsak az emberek, hanem a gépek is kommunikálnak egymással. Ha például meghibásodik egy lift, akkor a hibajelzés emberi beavatkozás nélkül is eljuthat a diszpécserközpontba. Egyedi próbálkozásokról van egyelõre szó, vagy tömegméretekben terjed a gép–gép közötti kommunikáció?
A korszerű mobitelefonok funkcióinak se szeri, se száma. A gyártók büszkén hirdetik, hogy mi mindenre képesek már készülékeik, de kérdés, hogy a felhasználók valóban fontosnak tartják-e az extrákat.
Milyen számítógépet szerezzünk be otthonra vagy a céghez? Márkásat? Netán összerakottat? Ki ad tanácsot a megfelelő konfiguráció kiválasztásához?
Felborzolta a távközlési szolgáltatók kedélyeit az a törvényjavaslat, amely hat hónapban korlátozná az előfizetői hűségszerződések maximális időtartamát.
Jövő év márciusában lejár a Microsoft Campus szerződés a felsőoktatásban. Mi lenne, ha a kormány jelentősen átalakítaná a konstrukciót, ad abszurdum kivonulna az egyetemeknek, főiskoláknak ingyenes szoftverhasználatot biztosító konstrukcióból?
Viharos ütemben terjednek az intelligens (chip-) kártyák. Kapacitásuk bõvülésével elvileg többféle alkalmazás is integrálható rájuk, így többféle célra is használhatók. Kérdés, hogy érdemes-e megtenni ezt a lépést.
Pár évvel ezelõtt még hatalmas lelkesedés övezte a harmadik generációs mobilszolgáltatásokat. Ha az elsõ tervek megvalósulnak, akkor már Magyarországon is mûködne ilyen rendszer; egyelõre azonban még a tendert sem írták ki. Felmerül a kérdés: kell-e most Magyarországnak a 3G?
